Magyar sífejlesztések: milyen lesz a jövő?

Magyarországon összesen tizenkét síterep működik, amelyek ugyan felszereltségük, lehetőségeik és nyitva tartási idejük terén jelentősen eltérnek egymástól, közös bennük, hogy a többségük évről évre fejlődik, és igyekszik kiszolgálni az egyre élénkebb érdeklődést.

„A sípályafejlesztés sosem lezárt folyamat, a terepek évről évre próbálnak előrelépni és változtatni, hogy egyre színvonalasabbak legyenek” – jegyezte meg Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke, pr- és marketingvezetője.

A klaszter 2014-ben jött létre, és ritkaság, hogy szinte minden érintett felet, azaz tizenegy sípályát összefog. A célja az érdekképviselet, amelynek eredményeként 2017-ben megállapodást kötött az akkori Földművelésügyi Minisztériummal (ma már Agrárminisztérium) annak érdekében, hogy rendezze a problémákat. A síterepek nem magánterületen, hanem állami, sőt természetvédelmi területeken működnek, így sokkal nehezebb bármilyen fejlesztés engedélyeztetése. Ezért is fontos a megállapodás, amelynek lényege, hogy gördülékenyebbé tegye ezeket a folyamatokat.

„A korábban jelentős összeget, két-három milliárd forintot beruházó eplényi és mátraszentistváni pálya néhány éve egyaránt százötven millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott; Mátraszentistvánon ebből valósult meg a korszerű négyüléses felvonó, Eplényben pedig a kétüléses a tanulópályán” – mutatott rá Fehér Gyula a közelmúlt látványosabb előrelépéseire.

Elmondta továbbá, hogy Sátoraljaújhely 64 millió forinthoz jutott, amelyet pályafejlesztésre, hóágyúk és ratrakok beszerzésére fordított. A tervek szerint Visegrád és Dobogókő a következő években 600, illetve 980 millió forintos támogatást kap. Ezek az adatok mutatják: jelentős fejlesztések várhatók annak érdekében, hogy a nagyobb hazai síterepek minden igényt kielégítsenek. Az idei szezon „csendesebb”, nem számolhatunk be hatalmas újításokról, de hamarosan jelentős fejlesztések valósulnak meg.

A nehezítő körülmények miatt első hallásra talán meglepő hazai síturizmusról beszélni, pedig olyannyira létező fogalom, hogy 2015-ben aktív turisztikai termékké nyilvánították a síturizmust.

„Több helyen a vendégéjszakák számában is visszatükröződik, mennyire sokan utaznak a síterepekre: a Mátrában, Gyöngyös térségében, Mátraszentistvánon és a Kékestetőn kimondottan megfigyelhető a föllendülés , de igaz ez Eplényre is – fogalmazott Kőrösi Péter, a mátraszentistváni központ ügyvezetője. – Több mint félmillió honfitársunk síel rendszeresen, és még sokan alkalmanként. Azért ez felettébb jelentős szám ahhoz, hogy megpróbáljuk színvonalas kiszolgálással itthon marasztalni egy részét azoknak, akik külföldre akarnának menni.”

„Átalakultak a síelők igényei is – jegyezte meg Fehér Gyula. – Régebben a többség a fekete pályákat, a kihívásokat szerette. Most népszerűbbek a lapos, széles, lankás, amolyan wellnesspályák. A hazai síterepek kiemelten családbarátnak számítanak, kevésbé balesetveszélyesek. Külföldön hosszúak a pályák, jól síelnek az emberek, nagy tempóval érkeznek, szinte biztos, hogy előbb-utóbb elütik, aki még csak totyog. Itthon azonban kényelmesen és biztonságosan lehet megtanulni síelni.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!