Pécs–Harkány: kenyai siker, magyar élmény

Igazán szép futókorba lépett a Pécsi Vasutas Sport Kör által szervezett Pécs–Harkány országúti verseny, hiszen immár 36. alkalommal rendezték meg. E kultikus kihívás rajtjába közel ezer futó állt be március első napján, és Pécs belvárosából startolva – akár egyéniben, akár csapatban – 25.5 kilométert kellett megtenniük a résztvevőknek, hogy eljussanak a gyógyfürdőjéről híres Baranya megyei kisváros, Harkány központjába, miközben a Mecsek és a Tenkes-hegy között vezető, dimbes-dombos országúton haladtak a versenyzők.

Ahogy minden évben, úgy idén is lehetett találkozni a félmaratoni és maratoni, illetve az ultrafutás világából ismerős versenyzőkkel, ezen a vasárnapon például a Lubics család két tagjával.

A háromszoros Spartathlon-győztes Lubics Szilvia nagyobbik fia, Olivér és férje, Lubics György is rajthoz állt.

Csupasport-magazin: Fejjel mentünk a falnak

Milyen érzés kissé túlsúlyos hobbifocistaként, ha kipróbáljuk az új olimpiai sportágat, a falmászást? Miért jó, ha van egy, de inkább több őrangyal? Hogy kellene elkerülni a tízméteres esést?

Erről, és persze sok minden egyéb szabadidős érdekességről írunk a Csupasport magazin első számában, amely március 10-én jelenik meg! A 100 oldalas magazinon kívül olvasóink kapnak egy 16 oldalas versenyeredményes mellékletet is.

„A Pécs–Harkány volt az első futóversenyem még kétezernégyben, amikor Szilvivel váltóban indultunk, illetve ő egyéniben is teljesítette a távot – mondta a célba érést követően után Lubics György. – Egy évvel később már én is az egyéniek között startoltam el, s azt követően még négy alkalommal indultam, utoljára kétezerkilencben. Nekem tehát már-már nosztalgikus élmény ez a kihívás, s ahogy régebben, úgy most is élveztem a verseny minden pillanatát – kivéve a szembeszelet –, illetve azt is megállapíthattam, hogy az elmúlt tizenegy esztendő során errefelé sem lettek kisebbek a dombok.”

Sok hobbifutó kedvelt edzője, Csontos Imre rendszeres részvevője a népszerűbb félmaratoni versenyeknek, s most a Pécs–Harkány közötti 25.5 kilométeren is remekül teljesített.

A kenyai atléták mögött célba érő magyarok között a harmadik legjobb volt, összetettben a hatodik helyen végzett 1:32:53 órás idővel – az atlétát ezúttal a miliő is elvarázsolta.

„Nagyszerű érzés volt, milyen sokan buzdítottak név szerint, és az is nagyon különleges élményt jelentett, hogy a nagyvárost elhagyva, átfutva a kisebb falvakon sok idős néni és bácsi állított fel frissítőasztalkát a háza elé. Igazán kedves gesztus volt. Az autósok is nagyon előzékenyek voltak, nem úgy, mint gyakran Budapesten, a fővárosban ugyanis már előfordult, hogy verseny közben oldalról nekem jöttek. A pálya egyáltalán nem volt könnyű, de nem is feltétlenül az a jó verseny, amelyet egyszerű teljesíteni. A szervezők jó időpontra tették a kihívást, ez a huszonöt kilométeres próbatétel ugyanis jó szintfelmérő a tavaszi versenyek előtt. Ami pedig a helyezést illeti... Magamban úgy könyvelem el az eredményt, hogy harmadik lettem, ugyanis nem áll össze a kép, hogy az ilyen jellegű versenyre miért van szükség fizetett futókat meghívni. Az eredményhirdetés mindenesetre méltóságteljes volt, az például nagyon jólesett, hogy nemcsak a dobogósokat, hanem az első hat helyezettet díjazták a művelődési házban megrendezett ceremónián.”

S ha már a verseny legjobbjairól szó esett...

A rajt pillanatától végig uralta a férfi mezőnyt a három kenyai futó, s végül Hillary Kimaiyo (1:23:41 óra), Ewens Tanoi (1:23:58) és Chepkurui Ndiwa (1:24:10) állhatott a dobogóra, míg a leggyorsabb magyar résztvevő dr. Jakab András lett (1:28:47). A nők között Vivian Jerop Gemboi (1:39:39) lett az első, megelőzve a pécsi Szabó Tündét (1:40:50), és dr. Bátai Rékát (1:43:29).

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!