A 80 kilométeres bajnok a 24 órás magyar válogatottba készül

Kétezertizenötben megnyerte a 12 és a 24 órás országos bajnokságot – hét évet kellett várni a következő ob-címre.

Sokat vártam rá, de teljen mértékben megérte – nyilatkozta a Csupasportnak Belej-Fekete Bálint. – A márciusi 6 órás országos bajnokságon harmadik lettem, majd fel kellett adnom a 24 órás ob-t, a Kassa-Miskolc Ultramaratonon bronzérmet szereztem, az Ultra Lupa-tó eseményen pedig második helyen értem célba. Teljesen elégedett vagyok az évvel, úgy érzem, a 80 kilométeres országos bajnokságon feltettem a pontot az i-re.

A győzelmet tűzte ki célul a 80 kilométeres ob-n?

Minél jobban szerettem volna befejezni a szezont. Persze sokat számított, hogy a hazai ultrafutás legnagyobbjai, Beda Szabolcs, Csécsei Zoltán, Erős Tibor vagy éppen Bódis Tamás nem ezen a távon, vagy egyáltalán nem indultak, éppen ezért reménykedtem, hogy az első háromba odaférek.

Remek napot fogtam ki, jó volt az időjárás, nem futottam el az elejét, végig taktikusan versenyeztem.

Mi volt a taktikája?

A legfontosabb az volt, hogy ne fussam el az elejét. Olyan tempót választottam, amivel végig lehetett bírni. Negyven kilométernél volt egy holtpont, ám ezt már megszoktam, ugyanis az utóbbi időben minden versenyen ilyenkor jött elő. Ám sikerült gyorsan kijönnöm belőle, s gyakorlatilag végig vezetve értem be az első helyen a célba. A frissítésem remekül működött, Márton Attila edzőm és a csapattársaim támogattak, ha kellett valami, azonnal odaadták, mindig megkaptam, amire éppen szükségem volt.

Márciusban az nyilatkozta a Csupasportnak, nagy vágya, hogy egyszer a kislányával állhasson a dobogón. Ez összejött?

Sajnos most sem sikerült. Az idén valahogy mindig elmaradt valamiért. A márciusi 6 órás ob-ra nem tudott eljönni, azóta arra készültem, hogy az év egyik versenyén egyszer együtt állunk majd a dobogóra. A Kassa-Miskolc Ultramaratonon egyéb okok miatt nem tudott ott lenni, az Ultra Lupa-tó befutója hajnali kettőre esett, most az utolsó pillanatban alakult úgy, hogy ismét nem tud a helyszínen szurkolni.

Jövőre ez lesz az egyik legnagyobb motivációm, addig dolgozom keményen, amíg össze nem jön.

Milyen céljai vannak?

Januárban negyvenhat éves leszek, s ha megnézzük a magyar ultrafutók életkorát, ők sem sokkal fiatalabbak. Az ultrázásban a jelek szerint nem számítok öregnek, úgy érzem, ez az idősebbek sportja is. Fejben egyre jobb vagyok, régen több versenyt is feladtam, idén csupán a 24 órás országos bajnokságon fordult ez elő. Úgy érzem folyamatosan tapasztaltabb és érettebb leszek. Továbbra sem mondtam le a nagy álomról: vissza akarok kerülni a 24 órás magyar válogatott csapatba. Másrészről úgy érzem, idén elég jól mentek a száz kilométer körüli távok, így jövőre a 100 kilométeres ob-ra is nagy hangsúlyt fektetek. Hét óra ötvennyolc perc körül van a legjobb időm, ezt jócskán meg szeretném javítani. Vannak még nagy céljaim a futásban.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!