Melyek a leggyakoribb síbalesetek, illetve mi áll ezek hátterében?
A leggyakrabban előforduló sérülések a térdet érintik, de előfordulnak váll-, hát- és fejsérülések is – válaszolta a Csupasportnak Kovács Renáta. – Ezek legtöbbször a túl nagy sebesség vagy a nem megfelelő pálya választása miatt történnek. De nem szabad elfelejteni a két vagy több síelő, esetleg snowboardos összeütközését sem, amikor a síkresz be nem tartása miatt történik a baleset. De megnyugtató, hogy ma a pályák sokkal jobb állapotban vannak, mint 15-20 évvel ezelőtt. A ratrakoknak és a hóágyúknak köszönhetően egyenletesebb a talaj, ami kedvez a biztonságos síelésnek.
Ha kezdő síelőről beszélünk, mire kell a leginkább odafigyelni? Milyen bemelegítés ajánlott?
Kezdőknek a legfontosabb, hogy síoktató segítségét kérjék az első pár órára. Így sok bosszúság és sérülés megelőzhető, hiszen hiába tud valaki jól síelni, a tudását nem tudja szakszerűen és biztonsággal átadni. Aki síoktatóval tanul, az mindenképpen gyorsabban és technikailag jobban elsajátítja az alapokat. A bemelegítést és a síelésre felkészülést minden évben újra és újra, nemcsak a kezdőknek, hanem minden síelőnek kötelezővé tenném. Gondoljunk csak a síversenyzőkre, ők is minden évben és minden verseny előtt edzenek, bemelegítenek, pedig ők rendszeresen sportolnak, ellentétben a legtöbb emberrel, aki évente egyszer-kétszer jut el síelni.
Most a másik oldal képviselőinek a nevében kérdezem: az aktívan sportolóknak mire érdemes figyelni síelés előtt? Például egy futó esetében kisebb vagy nagyobb a sérülés kockázata?
Mindegy, milyen sportot űz az ember év közben, a síeléskor más izomcsoportok és másképpen dolgoznak, mert a síelés mozgásformája nem hasonlít semelyik másik sportágéra. Tehát mindenkinek érdemes a „síelős izmait” 2-3 hónappal a telelés előtt felkészítenie a sérülések megelőzése és a jobb teljesítmény érdekében.
Ha valaki végre eljut a hegyekbe, és 1-2 óra után már a hüttében ül, mert elfáradt vagy fáj a lába, a síbérlet arányaiban nagyon drága.
A sílécet és a síbakancsot a sítudásnak megfelelően kell kiválasztani. A kölcsönzőkben, illetve a sportboltokban dolgozó szakemberek pedig tudják, melyiket kell ajánlaniuk személyre szabva. Amennyiben használt sífelszerelést vesz vagy kap az ember, érdemes elvinni síszervizbe és beállíttatni, ellenőriztetni, hogy megfelelő-e a méreteinkhez és a sítudásunkhoz. A ruházat és egyéb kiegészítők leginkább ízlés és pénztárca kérdése, de fontos, hogy sízéshez való kiegészítőket válasszunk, ne más sportágét, például a biciklis bukósisak nem megfelelő.
Milyen esetekben érdemes kerülni ezt a sportot?
Ha valakinek olyan mozgásszervi vagy egyéb betegsége van, amely miatt az orvos nem ajánlja a síelést, vagy a magashegyi tartózkodást. De ezen kívül nincs ellenjavallat síelésnél. Sokan csinálják térdműtét után gond nélkül, de persze csak a megfelelő rehabilitációt követően. Mint minden sportágnál, itt is érdemes kikérni a szak- vagy háziorvos tanácsát. De összességében elmondható, hogy
a síelés egészséges, hiszen friss levegőn vagyunk, ráadásul a hideg téli hónapokban, amikor kevesebbet időt töltünk szabad levegőn, még a szervezetünknek szükséges D-vitamint is pótolhatjuk.
Mindig és mindenkinek az éppen aktuális fizikai állapotát, fáradságát és sítudását kell figyelembe venni. Az sem mindegy, milyenek a látási viszonyok és a hó mennyisége, minősége a pályákon. Hiszen a frissen ratrakolt pályán könnyebben mennek a kanyarok, mint a buckás, jeges pályán. De azt se feledjük, hogy a nap folyamán vannak mélypontok is, amikor inkább pihenni kell egyet az újabb kör helyett. A statisztikák szerint a leggyakrabban a „csak még egy utolsó kört megyek” kijelentés után, a sípályák zárása előtt történik a legtöbb baleset. A hírhedt 3. vagy 4. napot sem szabad kihagyni a sorból, amikor már előfordulhat, hogy fáradtabbak az izmok.