Az UTMB-n napsütésben futás közben is sokkal szebb a világ!

Elégedett a korosztályos harmadik hellyel?
Mivel ez nem csak felkészülési verseny volt a számomra, maximálisan komolyan vettem – mondta a Csupasportnak Orosi László. – A Transylvania 100 után úgy terveztem, hogy visszamegyek Romániába és megcsinálom egymás utáni hétvégén a Bucovinát és a Fogaras Rockot, de utóbbi sajnos elmaradt. Mivel augusztus végén az UTMB TDS távjára megyek, kellenek a szintes, sziklás versenyek, s mivel idehaza nehezebb összehozni ezeket, külföldön kell felkészülni. Szóval, mivel a Fogaras Rock elmaradt, úgy voltam vele, a Bucovinán nem tartalékolok, mindent beleadok. Így jó tempóban és hozzám képest jó eredménnyel értem a célba. Külön öröm, hogy a gyomrom sem „rosszalkodott". Egyébként utólag tudtam meg, hogy korosztályos harmadik lettem – kellemes meglepetés volt.
Nehéz volt a verseny?
Sokat elmond, hogy a százhatvanhárom indulóból hatvanhárom feladta, ami elég magas szám, pedig annyira nem volt kemény a pálya. Arra tudok gondolni, hogy a sok hosszú kapaszkodás és meredek lejtő egy idő után „megette" az embereket, ez nagy terhelést jelentett fizikailag és mentálisan egyaránt. Úgy kezdtem, hogy ötven kilométerig nyomom neki, aztán majd meglátom, hogy miképp alakulnak a dolgok. Ötvenhat kilométernél huszonöt perces szünetet tartottam, átöltöztem, ettem, pihentem, majd azt követően érkezett egy nagy eső… Teljesen szétáztam, lehűlt a levegő is, így megint át kellett öltözöm, és ez sok időt vett el. Szerencsére ezt követően kitisztult az ég, így kárpótlásul azért láthattuk a szép naplementét. Ezen a pályán kevesebb volt a jól futható szakasz, nagyon sok a szintes rész, az bizonyult döntőnek, hogy ki tud jobban teljesíteni a meredek emelkedőkön és a húzósabb lejtőkön.

Az eső és a hideg is nehézséget jelentett, az átöltözésnél nagyon fáztam, viszont amikor kisütött a nap, máris szebbnek láttam a világot. A második éjszaka a kelleténél talán kicsit álmosabb voltam, de ez benne van az ilyen jellegű versenyeken, át lehet rajta lendülni. Extra mélypont nem volt, talán a jobb felkészülésnek és formának köszönhetően. Külön örülök annak, hogy a gyomrommal nem volt gondom, és persze annak is, hogy bár volt medveveszély, szerencsére elkerültem a találkozást...
Ezek után jöhet az UTMB TDS távja?
Igen, az az idei főversenyem, próbálom tartani a jelenlegi jó formámat vagy esetleg addig még javítani is rajta. Az elsődleges célom a teljesítés, nincs semmi egyéb kitűzve. Korábban nem voltam még ezen a versenyen Chamonix-ban, az átlagosnál nagyobb csinnadrattára és futóünnepre számítok, nagyon várom már, hogy ott legyek.


Győzelemmel hangolt a dél-koreai döntőre

Győzelem a Szavanna Trailen – jöhet Dél-Korea

Ezüstérmet szerzett az eddigi leghosszabb távján

Borza Helgát feltöltötte a KAT, jöhet a sűrű ősz

Remek főpróba a Spartathlon előtt: győzelem a Desedán





