WTCR: Ha jó a vége – Michelisz élvezi a helyzetet

T. A.T. A.
Vágólapra másolva!
2019.09.18. 10:09
null
Michelisz Norbert boldog, hogy vezeti a pontversenyt (Fotó: FIA/WTCR)
Élvezi a helyzetet, de lépésről lépésre szeretne haladni a túraautó-világkupa pontversenyének újdonsült éllovasa, aki nem érzi, hogy Kínában harcosabb arcát mutatta volna, mint máskor.

 

– A legjobbkor állt az élre: ha létezik egyáltalán ilyesmi…
– Létezik, de szerintem a végén kell vezetni a bajnokságot, nem a vége előtt három hétvégével, úgyhogy nem bánja, ha akkor térünk vissza erre a témára? És bevallom, nem lenne ellenemre, ha akkor ismét aktuális lenne a felvetése – mosolygott Michelisz Norbert, a Hyundai magyar pilótája.

– Ez volt a terve a hétvégére?
– A pontok szempontjából nem szoktam tervezni, már csak azért sem, mert az idén nagyon sok minden történt, ami találkozott a terveimmel, és nagyon sok minden, ami köszönőviszonyban sem volt velük. A WTCR-ben borzasztóan gyorsan változnak az erőviszonyok, így felesleges terveket szőni, nekem is csak annyi volt a célom a hétvégével kapcsolatban, hogy a lehetőségeimből kihozzam a maximumot, s hogy legalább egy futamon dobogóra álljak. Ez sikerült, sőt, nyertem is.

– Mindazonáltal volt két kritikus mozzanata a hétvégének. Az egyik, amikor a Lynk & Co-t „helyzetbe hozták” a BoP, vagyis az esélykiegyenlítő rendszer utolsó pillanatban történő megváltoztatásával.
– Szerencsétlen döntés volt ennyire kevéssel a verseny előtt ilyen mértékben változtatni a BoP-t, és őszintén szólva, amikor elutaztam, sokkal kedvezőbbnek láttam az esélyeimet, mint amikor péntek reggel értesültem a változtatásokról. Éreztem, hogy ezen a hétvégén erőből nem fog jönni a jó eredmény, és nagyjából be is igazolódott, hogy a Lynk & Co-val nem lehet mit kezdeni. Megtörténhet, hogy nem vagyok minden szükséges információ birtokában, de kívülről nézve szerencsétlennek tűnt, hogy év közben ilyen mértékű változtatást hajtsanak végre.

– Ott volt másik kiélezett helyzet, hogy bár futamgyőzelmével átvette a vezetést a pontversenyben, órákon át nem volt hivatalos a második futam végeredménye.
– Igaz, de azért született meg annyira későn a velem kapcsolatos döntés, mert nagyon sok incidenst vizsgált a felügyelő testület. Az én esetemet a végére hagyták, így hiába voltunk rajta túl viszonylag gyorsan, csak sokára született meg a hivatalos végeredmény. A szituáció egyébként viszonylag egyszerű volt: ahogy követtem Priaulx-t, láttam, hogy egyre inkább küszködik a gumijaival. Többször is támadási helyzetbe kerültem, s abban a körben, amelyben ütköztünk, már néhány kanyarral korábban észrevettem, hogy az addiginál is jobban lelassult. Akkor nem tudtam minek tulajdonítani, de később kiderült, hogy kapott egy lassú defektet. Amikor ütköztünk, az én tervem az volt, hogy biztonságos körülmények között megelőzöm, csakhogy ő indokolatlanul korán fékezett. Örülök, hogy a versenybírók is átlátták a helyzetet.

– Úgy tűnt, a harcosabb arcát mutatta ezen a hétvégén. Van benne igazság?
– Nem érzem, hogy másként viselkedtem volna, mint ahogy szoktam. Az első és a második futamon is éreztem, hogy gyorsabb vagyok az előttem haladónál, s bár mind a kétszer tudtam, hogy legfőbb riválisom, Esteban Guerrieri kiesett, s ülhettem volna a babérjaimon, de az első futamon a dobogóért ment a harc Azconával, ami plusz három pontot jelentett volna, a másodikon meg a győzelemért küzdöttünk, úgyhogy hiba lett volna kényelmesen bekocogni a második helyen. Összességében nyolc pontért érdemes volt kockáztatni.

– Michelisz Norbert vezeti a bajnokságot. Hogy hangzik?
– Nagyon jól! Ha választhat az ember, nyilván azt választja, hogy ilyen helyzetben legyen. De három hétvége, kilenc futam van még hátra, s aki követi az eseményeket, nyilván látta, hogy könnyen beleszaladhat az ember egy nullás hétvégébe, mint most Guerrieri, és egy hetvenpontosba is, mint Muller, anélkül, hogy ennek bármi előjele lenne. Ennek fényében az előnyöm abszolút nem megnyugtató, de legalább előny.

– Főleg hogy Szuzukát és Makaót is kedveli, ugye?
– Persze, de nagy kérdés, hogy mi történik a BoP-vel, mert ha semmin sem változtatnak, a fennmaradó versenyek nagy esélyese a Lynk & Co és elsősorban Muller. Abban az esetben, ha visszavesznek a változtatásokból vagy legalább finomítanak rajtuk, lehet még olyan pálya, amelyen mi jelentjük a referenciát. Összessé­gében azonban nagyon boldog vagyok, hogy vezetem a pontversenyt.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik