Sosem látott hanyatlás a budapesti élsportban

Vágólapra másolva!

2011.05.25. 10:05

Címkék

A rendszerváltás előtt az öt látványsportág – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda – mindegyikében fővárosi dominancia volt tapasztalható, a tendencia azonban mára megfordult, és – a kisebb presztízsű női labdarúgást és jégkorongot leszámítva – idén kizárólag vidéki gárdák gyűjtötték be az aranyérmeket ezekben a sportágakban.

Mára nemhogy a bajnoki címért nincsenek versenyben a korábban számos hazai és sok esetben nemzetközi sikerekkel büszkélkedő, szép múltra visszatekintő budapesti egyesületek, de még a dobogós helyek megszerzése is bravúrnak számít a fővárosiaktól.

LABDARÚGÁS
Az ezredforduló új korszakot nyitott a honi labdarúgás élvonalában: az addigi 98 idényből mindössze hat alkalommal győzött vidéki csapat, míg 2000 óta a 11 szezonból hétszer nem budapesti együttes végzett az élen. Korábban az aranyérem szinte bizonyosan Budapesten maradt, de az sem volt ritka, hogy a dobogós helyeken, sőt, akár az első ötben kizárólag fővárosi gárda végzett. Mindössze a Nagyváradi AC (1943–1944), a Győri ETO (1963 ősz, 1981–1982, 1982–1983), a Vác (1993–1994) és a Dunaferr (1999–2000) tudta megtörni a Ferencváros, az MTK, az Újpest, a Honvéd és a Vasas nagy ötösének hegemóniáját (a Csepel is volt négyszer bajnok, a Budapesti TC pedig az első két bajnokságot nyerte meg). Az ezredforduló óta viszont a patinás budapesti csapatok csak elvétve tudnak kiemelkedő eredményt elérni a hazai bajnokságban, ráadásul az Újpest kivételével valamennyi megjárta, vagy az MTK esetében a következő idényben megjárja a másodosztályt. Az elmúlt bő évtizedben a Ferencváros és az MTK két-két bajnoki címe mellett ötször lett első a Debrecen, egyszer a Zalaegerszeg és a Videoton. A 28 bajnoki címével legeredményesebb Ferencváros legutóbb 2004-ben lett bajnok, a 2006-os kizárását követően három évet a másodosztályban töltött, majd idén már dobogós helyen végzett. A 23-szoros bajnok MTK-t a most zárult idényben érte utol a fővárosi hanyatlás, mert bár három éve még bajnok volt, ezúttal utolsó előttiként búcsúzott az élvonaltól. A 20-szor aranyérmes Újpest 1998 óta nem végzett a tabella élén, igaz, két éve második lett (az utóbbi nyolc kiírásban háromszor végzett ezüstérmes pozícióban). A 13-szoros bajnok, legutóbb 1993-ban győztes és 1994-ben dobogós Honvéd 2004-ben jutott vissza az első osztályba, az azóta lezajlott hét idényben soha nem volt jobb nyolcadiknál, bár a Magyar Kupát kétszer elhódította. A hatszor, legutóbb 1977-ben bajnok Vasas legutóbbi, 2001-es dobogós helyét követő évben kiesett, fél év múlva másodosztályúként megszűnt, majd újraalakulva a Kecskemét jogán indulhatott ismét a második vonalban, s 2004-es visszajutása óta nem végzett előrébb az ötödik helynél. Az elmúlt öt idény statisztikáját vizsgálva is szembetűnő a fővárosi gárdák hanyatlása, ugyanis a lehetséges 15 dobogós helyből mindössze négyet szereztek meg budapesti csapatok: az MTK 2007-ben ezüstérmes, 2008-ban bajnok lett, az Újpest 2009-ben másodikként, az FTC pedig 2011-ben harmadikként végzett.

Az öt látványsportágat tekintve idén mindössze három dobogós hely jutott Budapest patinás csapatainak. A legeredményesebbek a Vasas férfi vízilabdázói voltak, akik ezüstérmesként zártak, míg a Ferencváros labdarúgói és női kézisei harmadik helyen végeztek. (Ezen az arányon még a zöld-fehérek férfi kézisei javíthatnak valamelyest, amennyiben legyőzik a Tatabányát a bronzcsatában.) Mindenesetre a nyolc kiemelkedő bajnokságból – a női labdarúgást és jégkorongot nem számítva– a három (vagy négy) fővárosi dobogós helyezés egyértelműen mélypontot jelent.

A budapesti élsport hanyatlása nagyjából 20 éve, a rendszerváltáskor kezdődött, s mára valamennyi látványsportágban bekövetkezett. A visszaesés elsőként a férfi kézilabdában jelentkezett, melyben éppen 20 éve volt fővárosi bajnok, azóta a sportág két fellegvára Veszprém és Szeged lett, közben például megszűnt a 14-szeres bajnok Honvéd. A nők között sem jobb a helyzet, mindössze a friss KEK-győztes FTC tudott kiemelkedő eredményt felmutatni az utóbbi években, 2007-ben még az a bravúr is sikerült neki, hogy megtörje a Győri ETO egyeduralmát.

Kosárlabdában és jégkorongban mintegy 15 éve történt meg az őrségváltás. Hokiban 1997 óta egyeduralkodónak számít Székesfehérvár, amellyel csak a Dunaújváros volt képes olykor versenyre kelni. Kosárlabdában 1997-ben még a férfiaknál és a nőknél is fővárosi bajnokot avattak, azóta viszont odáig süllyedt a sportág Budapesten, hogy az erősebbik nemnél két éve nincs csapat az élvonalban, a nőknél pedig esély sincs a fellegvárnak számító Pécs és Sopron megszorítására.

A labdarúgásban tíz éve tapasztalható a patinás fővárosi gárdák visszaesése: az ezredfordulóig megrendezett 98 idényből mindössze hat alkalommal győzött vidéki csapat, míg a 2000–2001-es kiírás óta 11 szezonból hétszer nem budapesti együttes végzett az élen, az elmúlt öt évet tekintve pedig a lehetséges 15 dobogós helyből mindössze négyet szereztek meg fővárosi alakulatok.

Utolsóként – éppen idén – vízilabdában történt meg a hatalomváltás: 1964 óta először nem budapesti gárda nyerte a férfi bajnokságot. A 2000-es években sorozatban hatszor bajnok, még Euroligát is nyert Honvéd például két éve nincs az első háromban, így egyedül a most ezüstérmes Vasas próbálja tartani a lépést a vidékiekkel, a bajnok Egerrel és a bronzérmes Szegeddel. A nőknél már régebben „leváltották” a fővárost: a Honvéd pár éve, 2006 és 2008 között még domináló csapata szétesett, s a dobogós helyeket csupa vidéki együttes uralja. A 2010–2011-es bajnokságot megint – immár nyolcadik alkalommal – a Dunaújváros nyerte a Szentes és az Eger előtt.

KÉZILABDA
Kézilabdában a fővárosi klubok közül manapság csak a Ferencváros tudja felvenni a versenyt a vidékiekkel. A nők között az FTC-Rail Cargo Hungaria friss KEK-győztes, míg az NB I-ben harmadik lett a Győr és a Debrecen mögött. Az eddigi utolsó budapesti aranyérmes szintén az FTC, még 2007-ből. (Előtte, 2005-ben és 2006-ban a Győr nyert, majd 2008-tól ismét.) A női NB I-ben a 2010–2011-es szezonban két fővárosi klub szerepelt, az FTC mellett az Újbuda, ám utóbbi kiesett. Az 1982-ben BEK-győztes Vasas csak vegetál. Jelentősebb eredménye mostanában nincs, az első osztályú szereplés már csak álom. Az FTC-nek is komoly gondjai voltak az elmúlt években, ám sikerült túlélnie a válságot. Újabb csavarként januárban a klub elveszítette névadó szponzorát, a Jógazdabankot, amely ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felszámolást kezdeményezett. A takarékpénztár az együttes éves költségvetésének közel negyedét adta. A jelenlegi vezetőség azonban példás gyorsasággal talált új főtámogatót, a Rail Cargo Hungariát, és már vele érte el a KEK-sikert, illetve a bajnoki bronzérmet. A férfi NB I-ben legutóbb 1991-ben volt fővárosi aranyérmes, az Elektromos. Azóta a Veszprém 17-szer (összesítésben 19-szer), a Szeged kétszer, a Dunaferr pedig egyszer nyert a hazai pontvadászatban. Utóbbi idén kiesett, mert a pénzhiány miatt nem lehetett komoly csapatot fenntartani. Az élvonalban a Celebi-FTC a harmadik helyért küzd a Tatabányával, az Elektromos utódjának tekinthető PLER pedig nyolcadik, de korábban rendre a dobogóért harcolt. Az 1980-as évek elejéig vitézkedő, 14-szeres bajnok Bp. Honvéd megszűnt. Új színt jelenthet egy fővárosi elitklub megjelenése az FTC és a PLER összeolvadásából.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint egyszerűen a piacgazdasági törvényszerűségek hatására szűnnek meg, vagy éppen alakulnak át professzionálisból amatőrré a sportvállalkozások Magyarországon. A szakember az MTI-nek nyilatkozva a jelen hazai állapotok jellegzetességeként említette, hogy a televíziók csak futballt közvetítenek pénzért, más sportági eseményért nem fizetnek, közönség híján a versenyeknek tovább csökken a reklámértékük, s hogy a vidéki önkormányzatok költik a legtöbbet a sportra, amire ugyanakkor Budapest arányaiban is nagyon keveset áldoz.

A közgazdászt annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy az öt látványsport – labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda – mindegyikében vidéki csapat nyerte a férfibajnokságot.

„Amiről beszélünk, nevezzük professzionális látványsportoknak. Ezek klasszikusan attól működnek, hogy a kijáró közönség, a televíziók, a hirdetők annyi pénzt tesznek be, a rendezvények olyan szórakoztatást kínálnak, amelyek alapján ezeket a vállalkozásokat megéri fenntartani. Ha nem éri meg, akkor ezek eltűnnek, vagy amatőrré válnak. A magyar sport ezt sose tudta, ehhez sportpiac kell, egyrészről – magyarázta Dénes Ferenc. – Másrészről pedig annak elfogadása, hogy a piac méretei számítanak, a piacgazdaság törvényszerűségei működnek. Ha tehát mondjuk 80 milliót lehet összeszedni egy futballcsapatnál, akkor ebből a 80 millióból kell futballozni. Ezt nehéz elfogadni.”

Hozzátette: a profi sportnál számottevő mozgatóerő a közösségi érzés.

„Vannak járulékos hasznai is a professzionális sportnak, amiket az emberek szívesen tesznek magukévá. Például adott közösségben, legyen az Debrecen, Győr, Körmend, ha egy gazdag ember támogatja a csapatot, ez megbecsülést ér, normál esetben egy ilyet értékel a társadalom, s azt mondja, itt van ez az ember, aki a mi szórakozásunkra hajlandó költeni. Ez egyfelől megemeli a költségvetést, másfelől nemcsak szórakozást jelent, hanem valamilyen típusú közösségi élménye is van. Egy futballsiker, kézilabdasiker, vízilabdasiker nekünk valami többletet ad, ez része a magyarságtudatunknak” – mondta Dénes Ferenc.

JÉGKORONG
Jégkorongban évtizedekig az Újpest–Ferencváros párharcról szólt a bajnokság, de a legutóbbi fővárosi győzelemig immár 14 évet kell visszamenni. 1997-ben a Ferencváros volt bajnok, azóta viszont a Fehérvár számít egyeduralkodónak. A Dunaújváros kezdetben még bírta a versenyt, mostanra viszont meg kell elégednie a második hellyel. Az elmúlt szezonban az FTC mellett az Újpest és a Vasas szerepelt az élvonalban. A zöld-fehérek már egy évtizede pénzügyi gondokkal küzdenek, egyedül nekik nincs saját fedett pályájuk, Pesterzsébeten játszanak „albérletben”. Érnek el bravúrokat, ám az érmekért nincsenek versenyben. Az újpestiek – akik legutóbb 1988-ban ünnepeltek bajnoki címet – idén amatőrök voltak, utolsó helyen zártak, de a riválisok értékelték, hogy nem dobták be a törülközőt, és inkább vállalták a nagy különbségű vereségeket is. A Vasas a Bp. Stars utánpótláscsapatának kiöregedő játékosaiból verbuválódott, majd később válogatott játékosokat is igazolt, jöttek légiósok is. A csapat egy éve megnyerte a MOL Ligát, ám az idén nem sikerült a döntőbe jutás sem a közös magyar-román bajnokságban, sem pedig az ob I-ben. A főszponzor most kiszállt, a csapat szétszéledt, még a szereléseket is eladták. Így aztán gyaníthatóan csak akkor lesz a Vasasnak élvonalbeli együttese, ha a főleg juniorkorú játékosok vállalják az amatőr szintet. A női hokiban a fővárosiak viszont kibérelték a dobogót: az MTK nyert az Újpest I. csapata és a Drago Skorpiók előtt. Ebben a szakágban folyamatosan bővül a létszám, az elmúlt szezonban már hét csapat vett részt a pontvadászatban, ám a nézőszám és a színvonal meg sem közelíti a férfi találkozókét.

A mostani állapot egyik fő jellemzője ugyanakkor az, hogy – főleg labdarúgásban – közönség alig van a pályákon.

„Vagy éppen az uszodák nézőterén, s ott is olyan áron, amelyből nem lehet eltartani egy professzionális csapatot. A televíziók csak a labdarúgásban vannak ott, semmilyen más sportágban gyakorlatilag nem fizetnek. Közvetítenek, de nem fizetnek. A hirdető pedig azért nehézkes, mert ha se közönség, se televízió, akkor mért hirdetne...”

A sportközgazdász szerint tehát az a kérdés: akkor ki finanszírozza ezt a sportot?

„Hát a csapat tulajdonosa, de látni kell, hogy erre pénze a piac méretéből fakadóan, részben az ország fejlődésétől függően is csak egy bizonyos szintig van. Úgy 100-200, esetleg 300 millió forint erejéig hajlandó a tulajdonos a zsebébe nyúlni, tehát 1 millió euró körül lehet, amennyit egyszer, maximum kétszer, de a harmadik évben már nem tud a csapatra áldozni. Marad a köz, a valamilyen típusú közpénz a finanszírozásra, de hogy az állam finanszírozzon, ez erősen vitatható, inkább a létesítményfejlesztés, az utánpótlás-nevelés kerülhet előtérbe. Vidéken azért – például Debrecenben, ahol a Loki közösségszervező erő – már több érv jöhet szóba, az önkormányzatok helyi szinten inkább szánnak pénzt erre. Itt a különbség, hogy a közpénzeket mire fordítják, hogy egy önkormányzat költségvetésében mekkora arányt képvisel a sport. A megyei jogú városoknál ez 1 százalék körüli, vagy annál magasabb, míg az arány a magyar államnál olyan 0.3 körül van. Vagyis saját lehetőségeikhez képest messze az említett önkormányzatok költik a legtöbbet a sportra.”

Dénes Ferenc szerint ez a kitétel a fővárosra nem vonatkozik:

„Budapest ugyanakkor meg végképp kivétel, mert a főváros arányaiban is nagyon keveset áldoz, és ha költ is, szigorúan csak létesítményre – Margitsziget, atlétikai stadion vagy éppen jégpálya –, illetve különféle szabadidősportok támogatására.”

KOSÁRLABDA
Kosárlabdában – férfiakat és nőket egybevéve – legutóbb 14 éve, 1997-ben avattak budapesti bajnokot, amikor a Danone-Honvéd diadalmaskodott a férfi NB I-ben. A férfiaknál 1933-tól 1987-ig kizárólag fővárosi aranyérem született, azóta viszont csak ötször adott aranyérmes együttest Budapest, míg a Magyar Kupában 1991 óta nem akadt erre példa. A férfi bajnokságban 2009 óta nem szerepel budapesti csapat, miután az NTE Hegyvidék első és utolsó élvonalbeli szezonjában győzelem nélkül zárta az alapszakaszt, majd 2/28-as győzelem/vereség mutatóval búcsúzott a legjobbaktól. Előtte a legendás MAFC volt az utolsó „hírmondó”, amely 2006-ban esett ki az NB I-ből. Ami a női kosárlabdát illeti, a nemrég újjáélesztett FTC 1997-es sikere óta csak a vidéki közönség örülhetett bajnoki címnek. Az 1933 és 1992 közötti időszakot budapesti egyeduralom jellemezte, utána csupán kétszer került a trófea a fővárosba. A kupaküzdelmekben a fővárosi klubok közül legutóbb ugyancsak az FTC szerzett aranyat, de ennek is 15 éve már. Az élvonalbeli női bajnokságban jelenleg négy budapesti csapat szerepel, közülük csak az FTC tudott bekerülni a nyolccsapatos felsőházi rájátszásba, és végül a hatodik lett. A Vasas a 10., a BSE a 11., a BEAC az utolsó, 13. helyen végzett.

„Ezért vált az elmúlt évtizedben gyakorlatilag vízválasztóvá az önkormányzati támogatás. Ahol sok pénzt szánnak a sportra, ott jól mennek a dolgok, lásd: soproni női kosárlabda vagy éppen a debreceni labdarúgócsapat, amelyben résztulajdonos az önkormányzat. Eközben Budapesten a kerületi önkormányzatok lehetőségei szerényebbek, továbbá a fővárosi csapatok és a szurkolók között sincs olyan kötődés, nem létezik olyan típusú identitástudat, mint vidéken, ahol azonosulni is könnyebb a helyi csapattal.”

A felvetésre, hogy a jelenlegi irányzat, Budapest élsportjának térvesztése megállhat-e, fordulhat-e a kocka, Dénes Ferenc így válaszolt:

„A felelethez tudni kell, hogy merre tart a magyar sport. Ha üzleti elemek lennének, minthogy a látványsportnak ez a természete, akkor Budapest elvileg óriási előnyben van, hiszen a magyar GDP több mint 50 százaléka itt van, akárcsak a vállalati adók befizetésének jelentős többsége, a személyi jövedelemadóké is, de itt van a kormányzati központ, aztán itt él 1.8 millió, vonzáskörzettel együtt több mint 2 millió ember. Szóval a tendencia akár meg is fordulhat, ha Budapest szerepe nőni fog. Kérdés, hogy az új fővárosvezetés mit lép, mivel koncepcióváltás van. Lehet, hogy a budapesti identitástudat erősödik, vagy a nagypolitika mondja azt: a sport olyan értelemben is stratégiai ágazat, hogy ez egy fontos közösségszervező erő, mert a szurkoló is fontos, nemcsak a sportolás maga, s igenis erre kell szánni közpénzeket. Ez esetben, és ha az önkormányzatok beszállnak, a fővárosnak megint nagyobb lehetőségei lesznek” – nyilatkozott Dénes Ferenc.

A VÍZILABDA VOLT AZ UTOLSÓ BÁSTYA
A magyar vízilabdában 2011 hozta el az „őrségváltást”, amennyiben 1964 óta először nyerte meg vidéki csapat, jelesül az Eger a férfibajnokságot. Szűk fél évszázaddal ezelőtt a Szolnok tudott győzni legutóbb, azóta viszont egészen mostanáig csupa fővárosi alakulat váltotta egymást az ob I élén. Csak az elmúlt húsz esztendőt tekintve az Újpest, a már régen megszűnt Tungsram, a BVSC, az FTC, a Honvéd és a Vasas „cserélgette” egymás között a bajnoki címet. A 26 elsőségével az örökranglistán abszolút első UTE a most zárult szezonban históriájának mélypontjára jutva kiesett az élvonalból, a korábbi hétszeres bajnok BVSC évek óta az alsóházban vegetál (az idén kilencedik lett), a 21-szeres első Ferencváros a tavalyi negyedik hely után most hatodikként zárt, a 2000-es években sorozatban hatszor bajnok, még Euroligát is nyert Honvéd a Szegeddel szemben elbukott kisdöntő után negyedikként végzett, míg az összesen 17-szeres győztes Vasas – amely 2007 óta egyeduralkodónak számított megszakítás nélkül begyűjtött négy első helyével – ezúttal kénytelen volt átengedni a titulust az Egernek, amely történetében először avanzsált magyar bajnokká. A hevesiek sikere mellett a Szeged is a vidék pólójának megerősödését jelképezi: a csongrádiak a tavalyi szereplésüket megismételve az idén is harmadikok lettek, s az első kettőhöz hasonlatosan Euroliga-indulók, a Szolnok pedig hosszú idők óta először helyet követelt magának az élcsoportban: a rájátszásos párharcban az FTC-t verve megkaparintotta a LEN Kupa-szereplést érő ötödik pozíciót. A fővárosi vízilabda hanyatlását mutatja még, hogy miközben az erre a szezonra 13 csapatosra bővített, s hét budapesti együttest felsorakoztató ob I-ben az újoncok közül a Debrecen meg tudott kapaszkodni a legjobbak között, ugyanakkor az Újpest mellett nagy valószínűséggel az ASI, az Angyalföldi Sportiskola is búcsúra kényszerül (kivéve, ha a június közepéig vetélkedő másodosztály bajnoka nem vállalja az első osztályt), s a nagy múltú, nemzetközileg is roppant sikeres OSC is csak a tizedik hely birtokosaként fejezte be a mostani bajnokságot. A nőknél már régebben „leváltották” a fővárost: a Honvéd pár éve, 2006 és 2008 között még domináló csapata szétesett, s a dobogós helyeket csupa vidéki csapat uralja. A 2010–2011-es bajnokságot megint – immár nyolcadik alkalommal – a Dunaújváros nyerte a Szentes és az Eger előtt.