Birkózás: Nem épeszű emberre vallana, ha ilyen szert szednék - Kiss B.

Vágólapra másolva!

2010.04.18. 11:18

Címkék

A tavalyi kötöttfogású világbajnokság magyar aranyérmese, Kiss Balázs minden bizonnyal az eddigi legnehezebb élethelyzetével birkózik most Bakiban. Már tudjuk: a vasárnapi versenynap előtti mérlegelés nélküle zajlott le. Ő hiába készült fel, nem indulhat, miután az utolsó doppingtesztje pozitív eredményt hozott. A világbajnokkal a Magyar Birkózószövetség hivatalos honlapja készített interjút.

Kiss Balázs szorult helyzetbe került (fotó: Farkas József - archív)

– Mikor volt az ellenőrzés?
– Március 19-én, a Müller Ferdinánd-edzőteremben bonyolították le a WADA szakemberei.

BIRKÓZÁSBAN RITKA A DOPPINGÜGY
A sporttudomány a birkózást nem sorolja a doppingérzékeny sportágak közé. Az indoklás szerint azért, mert a küzdelemben a központi idegrendszernek van kulcsszerepe. A győzelemhez szükséges akciók végrehajtásához a gyakorlás közben épülő idegpályákra és speciális izomcsoportokra van szükség, a mesterségesen „felpumpált” izomzat nem hatékony. Ennek megfelelően a birkózásban ritka a doppingügy. Az 1984. évi olimpián a svéd kötöttfogás nehézsúlyú képviselője, Tomas Johansson akadt fenn a rostán. Kétéves eltiltás után visszatérve, 1986-ban Budapesten világbajnokságot nyert. Egészen ritka kivételnek számít a 2000. évi sydneyi olimpia, ahol három pozitív eset is előfordult. A szereplői: a mongol szabadfogású Ojunbileg Purevbaatar, a norvég kötöttfogású Fritz Aanes (akit Bárdosi Sándor az ezüsthöz vezető útján legyőzött) és a szabadfogás német olimpiai bajnoka, Alexander Leipold, akitől visszavették az aranyérmét, majd hosszú pereskedésbe fogott. A világversenyeken állandó az ellenőrzés, és a sportág nemzetközi szintű képviselőit a felkészülési időszakokban is bármikor tesztelhetik. A magyar birkózók közül néhány éve Deák Bárdos Mihály edzőpartnere, Branda Gyula kapott kétéves eltiltást tiltott szer használatáért.

– Mit érzett, amikor meglátta őket?
– Semmit. Számítottam rájuk, hiszen korábban arról tájékoztattak, hogy mint világbajnok rajta vagyok a kiemelt listán.

– Bakiban tudta meg a kínos eredményt?
– Igen, miközben már a versenyre koncentráltam. Állítólag valamilyen anabolikus szteroid származékot találtak, és elképzelésem sincs, hogy mi lehet. Illetve hát abban bízom, hogy a B-próba ezt az egészet úgy elsöpri, mint egy rossz álmot.

– A tapasztalatok szerint erre nem sok esély van…
– Márpedig be kell következnie! Mert ez őrület! ... Ez az egész ugyanis, úgy, ahogy van, egyszerűen nem életszerű. Ha tudom, hogy bármikor kereshetnek, hiszen jelezték, megtennék egy ilyen öngyilkos lépést? Az sem épeszű emberre vallana, ha olyan szert venne be, amelyik húsz évre visszamenőleg kimutatható.

– Kapnak táplálék–kiegészítőket a válogatott keretben, de azokat akkreditált doppinglaboratóriumban ellenőrzik. Mást nem szedett?
– Vannak saját kiegészítőim is, egyszerű, patikában kapható szerek. De azokat már évek óta használom, eddig mégis minden ellenőrzéskor tiszta voltam.

– Nem képzelhető el, hogy az egyiknek megváltozott az összetétele?
– Őszintén szólva nem hinném.

– Utánanézett?
– Nem volt rá okom, mert hát nem bonyolult készítményekről van szó.

– Most mit tesz?
– Bízom a B-tesztben, ha pedig az sem tisztáz, akkor harcolni fogok az igazamért és a becsületemért.