Olimpia: meglepetés - a birkózás kerülhet ki 2020-ban

A végrehajtó bizottság május végén Szentpéterváron akár még vissza is helyezheti a műsorba a most kikerülő sportágat (erre megvan a lehetősége), ugyanakkor nem tűnik életszerűnek, hogy három hónap múlva alapvetően másként ítéli majd meg a helyzetet, és nem a hét új pályázó – a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball – közül választ majd egyet.

A nemzetközi hírügynökségek a vb-ülést beharangozó írásaikban egyaránt az öttusát és a tékvandót látták a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőnek, ugyanakkor az AP már ekkor jelezte, az asztalitenisz, a birkózás és a tollaslabda körül is vannak kérdőjelek. A 2016-os riói olimpiára felvett rögbi és golf nem lehet kieső.

A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodott, amelyben valamennyi ötkarikás sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepelnek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről.

A mostani döntéssel az öttusa megmenekült (2020-ra biztosan), azonban a birkózás valószínűleg áldozatául esik a módosításnak. Az AP hírügynökség információi szerint a birkózás mellett a későbbiekben (legkorábban 2024-ben) a tékvandó, a tollaslabda és az asztalitenisz is kikerülhet az olimpiai programból.

A birkózás majdnem minden újkori olimpia programjában szerepelt (azaz 1896 óta folyamatosan), mindössze egyetlen egyszer, az 1900-as ötkarikás játékokon nem volt műsoron, a női birkózás a 2004-es athéni játékokon debütált.

A magyar birkózóválogatott a 2012-es londoni olimpián három érmet szerzett: Lőrincz Tamás ezüstérmes lett, Módos Péter és Hatos Gábor pedig egyaránt bronzérmet nyert – utóbbinak utólag ítélték oda a bronzot, miután az üzbég Soslan Tigiev pozitív doppingtesztet produkált. A birkózás hazai képviselői összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet nyertek a játékokon, ezzel ez a negyedik legeredményesebb sportág Magyarországon. Az első győzelmet 1908-ban Weisz Richárd szerezte meg Londonban. Azóta olyan kitűnő utódok csatlakoztak hozzá, mint Polyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Sike András, Farkas Péter vagy Repka Attila. Legutóbb, Athénban Majoros István jutott fel a csúcsra.

A végrehajtó bizottság indítványáról a közgyűlés szeptember 7-én Buenos Airesben szavaz – ekkor alakul ki véglegesen a 2020-as olimpia programja.

A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen – amint arra utalt Jacques Rogge elnök a döntés előtti napon.

Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a NOB-tól, amely 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi nyári játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik. A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35.77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11.19 milliót.

A MOB-FŐTITKÁR SZÁMÁRA ÉRTHETETLEN A NOB-JAVASLAT

„Érthetetlen számomra a végrehajtó bizottság javaslata: az a sportág, amely 1896 óta minden újkori olimpia programjában folyamatosan szerepel, kikerülhet az olimpiáról 2020-ban. Nagyszerű magyar sikerek születtek, Londonban a harmadik legeredményesebb sportágunk a birkózás volt. Magyarország összesen 19 olimpiai aranyérmet nyert. Mindenesetre erős orosz lobbira lehet számítani, de a szabadfogású birkózás az Egyesült Államokban és Iránban is magas szinten van. A végrehajtó bizottság javaslatát általában elfogadják, most azonban szkeptikus vagyok” – fogalmazott Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, kétszeres ötkarikás bajnok vívó a szervezet közleményében.

A NOB-JAVASLAT SOKKOLTA A SPORTÁG HONI KÉPVISELŐIT

„Derült égből villámcsapásként ért a hír, egész egyszerűen nem is értem az egészet. Én meg voltam győződve arról, hogy a birkózás helye stabil az olimpia műsorában" – nyilatkozta a távirati irodának Gáspár Tamás, aki pályafutása során két olimpián, 1980-ban Moszkvában, illetve 1988-ban Szöulban is szőnyegre lépett.

Az 1986-os budapesti világbajnokságon aranyérmes Gáspár hozzátette: a brit fővárosban tavaly nyáron remek mérkőzéseket láthatott a közönség.

„Londonban az én megítélésem szerint élvezetes, jó meccsek zajlottak, ráadásul telt ház előtt, jó hangulatban. Még egyszer mondom, érthetetlen ez a dolog, többet most nem is tudok hozzátenni" – fogalmazott az MBSZ főtitkára.

Hasonlóan szomorúan reagált a hírre Módos Péter is, aki bronzérmes volt a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában a londoni játékokon.

„Nagyon nem örülök ennek a hírnek – mondta Módos. – Az az igazság, hogy én a családi hagyományok miatt akkor is birkózni kezdtem volna, ha már annak idején nem lett volna olimpiai sportág, de az biztos, hogy a gyerekek nagy részét külön motiválja a sportágválasztáskor is, hogy olimpiai bajnokok szeretnének lenni."

SZÉGYEN LENNE – LONDON EZÜSTÉRMESE A NOB-JAVASLATRÓL

„Azt gondolom, a világ legnagyobb szégyene lenne, ha ezt az ősi sportágat levennék az olimpia műsoráról" – fogalmazott a Ceglédi VSE 26 éves versenyzője, az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás.

A 2006-ban Európa-bajnok birkózó hozzátette, nem látja még, hogy a pályafutását milyen módon érinti majd a későbbiekben ez a döntés, de abban reménykedik, lesz olyan erős nemzetközi lobbi, amelynek hatására nem kerül ki a birkózás az ötkarikás programból.

„Nem látok bele pontosan, hogyan zajlanak az egyeztetések, de a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy épp ez a sportág ne legyen ott az olimpián" – nyilatkozta Lőrincz.