Universiade: aranyérmes a magyar férfi pólócsapat

Vincze Balázs szövetségi kapitány a torna előtt elmondta, hogy három erős csapat lesz Kazanyban: az orosz, a szerb és a magyar. A szakembernek végül igaza lett, ez a három válogatott végzett ugyanis a dobogón, de ami a legörömtelibb számunkra: mi állhattunk a pódium tetejére.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség tájékoztatása alapján a zsúfolásig megtelt uszodában természetesen szinte mindenki az oroszoknak szurkolt, a magyar csapatnak ezzel is meg kellett küzdenie, de pólósaink remekeltek.

Az első gólt még a Szintyez Kazany centere, Zinnyatullin szerezte, de Tóth Márton az első negyedben egyenlített. Kevés gól esett a találkozó elején, a szünetben 1–1 volt az állás. A meccs nagyon kemény volt: Halek Márton például ápolásra is szorult, mert elkezdett vérezni az orra.

A második nyolc percben Bisztritsányi Dávid továbbra is magabiztosan védett a kapuban. Az orosz szövetségi kapitány folyamatosan cserélt, nem volt megelégedve a csapatával. Erdélyi Balázs a vezetést is megszerezte nekünk, de az oroszok hamar egyenlítettek.

A nagyszünetben 2–2 volt az állás.

A folytatásban Bisztritsányi megtartotta kiváló formáját, s bár Zinnyatullin ismét a házigazdáknak szerzett vezetést, Szentesi Ádám egyenlített, majd Mezei Tamás demoralizáló akciógóljával ismét nálunk volt az előny. Somogyi Balázs pedig nagyon elhallgattatta az orosz szurkolókat – góljának köszönhetően 5–3-as vezetéssel vághattunk neki az utolsó játékrésznek.

Egy gólt pedig megőriztünk az előnyünkből, annak ellenére is, hogy a mérkőzésen 10:3 volt a kiállítási arány, „természetesen” nem nekünk.

Férfipólócsapatunk ezzel a magyar küldöttség negyedik arany-, összességében 15. érmét szerezte.

NYILATKOZATOK

Bisztritsányi Dávid, az Eger kapusa, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója pályafutása legjobb mérkőzésének tekinti a döntőt.

„Elvettük azt, ami a miénk. Büszke vagyok arra, hogy tagja lehettem ennek a kiváló csapatnak. Sok jó játékossal találkoztam már, de ilyen remek közösséggel még nem. Nagyon boldog vagyok. Ez volt pályafutásom legjobb meccse. Az egyetemisták megverték a profikat!”

Halek Márton a vérét is áldozta a sikerért és az 1956-os olimpia eseményeivel vont némi párhuzamot.

„Felrepedt az orrnyergem, és egy kicsit a szemem alja. Kaptam egy ütést az oroszoktól, mint Zádor Ervin az 56-os olimpián. Nagyon vérzett az orrom, de már jól vagyok. Az a csapat nyert, amely nagyobb szívvel játszott. Egy igazi családba kerültem” – mondta a Debreceni CSE játékosa, a Debreceni Egyetem hallgatója.

A Posillipótól a szegediekhez igazoló Tóth Márton kiemelte, hogy tíz éve nem nyert universiadét a magyar pólócsapat:

„Álomvédekezés, álomjáték. 10 éve nyert férfi vízilabdacsapat legutóbb universiadét, Teguban. Az oroszok kaptak egy kis hátszelet, benne volt a pakliban. Így is nyertünk. Az egyetemi sport igazi ünnepe a mai.”

Vincze Balázs szövetségi kapitány, a Szeged edzője: „Tudtam, hogy vannak még tartalékaink. Akkor tudtuk ezeket mozgósítani, amikor szükség volt rájuk. A fiúk az első perctől az utolsóig küzdöttek. Másfél hónapja edzünk együtt. Megfogadtuk, hogy az utolsó leheletünkig harcolunk. Így is történt.

Somogyi Balázs, a Szeged játékosa, a Szegedi Tudományegyetem hallhatója: „Le a kalappal a csapat előtt! Akkor hoztuk ki magunkból a maximumot, amikor kellett. Most. Szeretni való társaság a mienk. Hihetetlenül alázatosak a sport és egymás iránt.”

FÉRFI VÍZILABDA, DÖNTŐ
Magyarország–Oroszország 5–4 (1–1, 1–1, 3–1, 0–1)
A magyar gólszerzők: Mezei, Tóth, Erdélyi, Somogyi, Szentesi
BRONZMÉRKŐZÉS
Szerbia–Olaszország 12–10

AZ UNIVERSIADE-VÁLOGATOTT KERETE
Barabás Botond, Bisztritsányi Dávid, Chilkó Márton, Erdélyi Balázs, Halek Márton, Juhász Zsolt, Korényi Balázs, Kovács Gábor, Mezei Tamás, Somogyi Balázs, Szécsi Dávid, Szentesi Ádám, Tóth Márton