A személyes megkérdezéssel végzett, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint a rendezés mellett kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik azt (60, illetve 29 százalék, ami 4.8 millió, illetve 2.3 millió főt jelent), és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. Az is kiderül az Ipsos kutatásából, hogy a társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben. A diplomások körében háromszoros, a húszas harmincas korosztályban négyszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.
A rendezéssel legkevésbé azonosuló csoportok, az idősebbek és alacsonyabb státuszúak körében is több mint másfélszer többen állnak az itthoni olimpia mellett, mint szemben vele (52–30 százalék, illetve 51–29 százalék). Az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya, és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás, és csökken a bizonytalanság.
A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek (60–34 százalék, illetve 61–28 százalék). További jellegzetesség, hogy a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében az átlagosnál jóval nagyobb a bizonytalanság: 20–22 százalékra jellemző.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar társadalom kétharmada büszke lenne arra, ha Budapest adna otthont a 2024-es ötkarikás játékoknak, a 18–33 évesek körében az átlagosnál nagyobb az érzelmi azonosulás: 77 százalék válaszolt igennel.