Vannak sportágak, melyeknél egyértelmű, hogy a fiúk követik apjukat, és ugyanott, ugyanazon keretek között próbálnak meg érvényesülni – és kiteljesedni. A Gémesi név a kardvívással forrt össze, így aztán egyértelmű volt, hogy a hat testvér útja a vívóterembe vezet. Kinga, Boglárka és Botond utóbb kiszállt a családi hagyomány ápolásából, de Csanád, Bence és Huba maradt. Nem azért, mert muszáj. Mert ma már senki sem várja el tőlük, hogy vívjanak. De vívnak – szerelemből.
Amikor a legidősebb testvér, Gémesi Csanád lekerült a vívóterembe, a felette lévő generáció örökségével kellett megbirkóznia. Az egyik nagybátyja válogatott kardvívó volt, édesapja és a másik nagybátyja is vívott, utóbbi kettő a gödöllői vívószakosztály vezetője is. Csanád azóta már világbajnoki bronzérmes csapatban, egyéniben pedig Eb-bronzérmes, a középső fiú, Bence U23-as Európa-bajnok, a legkisebb, Huba meg magyar bajnoki ezüstérmes.
Hogy miért választották valamennyien a vívást, miért nem tudják elképzelni sem, hogy párbajtőrt fogjanak a kezükbe, miként edzenek együtt, viselkednek a páston és versenyen, s hogyan telt a népes családban a gyerekkoruk, hogyan préselődtek be például a Trabantjukba, arról a Nemzeti Sport szombaton megjelenő Hosszabbítás című mellékletében olvashatnak.
És még arról is, hogy:
– miként és miért kezdett új életet Új-Zélandon Merész András, aki tizenegy évet áldozott a magyar női vízilabdának?
– miért alapítottak inkább új klubot az amerikai Malcolm Glazer hatalomátvételével az Old Traffordról kiszoruló Manchester United-szurkolók?
– miért kötődik ezer szállal a Ferencvároshoz a március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző-énekes, Balázs Fecó?