A csütörtöki sajtótájékoztatón kiderült, a program két alappillére a Nemzeti Triatlon Hálózat kialakítása, illetve a Nemzeti Triatlon Központ felépítése. Előbbi nagyrészt azt szolgálná, hogy az MTSZ céljának megfelelően a 2024-es olimpiáig a jelenlegi öt-hétezerről megháromszorozza a triatlonversenyeken induló amatőr és profi sportolók számát, utóbbi pedig azt segíthetné elő, hogy a 2020-as tokiói játékokon pontszerző, 2024-ben pedig érmes helyezést érjen el a magyar triatlonsport.
Bátorfi Béla, az MTSZ elnöke kifejtette, a triatlonközpont 12 ezer négyzetméteres területen valósulhatna meg. A létesítmény beltéri atlétikai pályát, kerékpár-szimulátorokkal felszerelt, uszodával és vizes edzésekre alkalmas medencével kiegészített sportközpontot foglalna magában. Helyet kapna benne egy úgynevezett magaslati ház, amely speciális gépészeti berendezések segítségével 3000 méteres magasságot szimulálna.
Szabó Zita MTSZ-főtitkár elmondta, a területet már kinézték, de a helyszínről nem kívánt bővebb tájékoztatást adni, amíg a minisztérium és sportállamtitkársága nem biztosítja támogatásáról a projektet. Tájékoztatása szerint a mintegy hatmilliárd forintos beruházáshoz egy kiegészítő szabadvízi edzőcentrum is kapcsolódna, amelyet a budakalászi Lupa-tóhoz telepítene a szövetség.
„Az MTSZ nagyon jól végzi a munkáját. Pont ilyen jövőképekre van szükség ahhoz, hogy segíthessünk” – mondta Kozmann György sportért felelős helyettes államtitkár.
Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság marketing és kommunikációs igazgatója szerint a triatlon egyre népszerűbb, továbbá a MOB és MTSZ közötti együttműködés sikeres és példaértékű.
Bátorfi Béla az elmúlt időszakot értékelve kiemelte, a magyar triatlon a legszebb korszakát éli, amelyet az eredmények is bizonyítanak, de azt szeretné, ha az elkészített stratégiával még sikeresebbé válna a sportág. Hangsúlyozta, jövő februárban a nemzetközi szövetség Budapesten tartja versenyszervezői kongresszusát, amely kiváló alkalom arra, hogy lobbizzanak a magyar főváros 2024-es olimpiai pályázatának sikeréért.
Lehmann Tibor szakmai alelnök arról számolt be, hogy nemcsak az ötkarikás kvóták tekintetében sikerült előrelépniük, hanem az eredményekben is: a londoni egy helyett Rióban négy magyar triatlonos állt rajthoz, s közülük Faldum Gábor huszadik helyével az eddigi legjobb férfiszereplést mutatta be. Külön kiemelte, hogy az utánpótlás is biztosított, amit Bicsák Bence U23-as világbajnoki bronzérme jelez.
„Ez még csak a kezdet volt” – zárta szavait Lehmann, aki szerint nemzetközi szakemberek gratuláltak ahhoz a fejlődéshez, amit a magyar triatlonsport mutatott az elmúlt években.