NS Hosszabbítás: olimpikonhoz méltón – Schmitt Pál 75 éves

Május 13-án ünnepli 75. születésnapját. Ha az ennyi idő alatt elért összes címét, titulusát próbálnánk felsorolni, bajban lennénk. Hogy mi a titka? Maradjunk annál, amit maga a kétszeres olimpiai bajnok, volt köztársasági elnök, bő két évtizedig MOB-elnök, az Európai Parlament egykori alelnöke, a NOB tagja fogalmazott meg saját jellemzéseként: „Manapság sem hagyok elmúlni egyetlen napot sem úgy, hogy valamit ne tegyek a saját fejlődésem érdekében.”

– Nem állíthatjuk, hogy szakbarbár, hiszen vívópályafutását követően megfordult a vendéglátásban az Astoria Szálló igazgatóhelyetteseként, vezetett sportlétesítményt, dolgozott „igazi” és sportdiplomataként, megmerítkezett a nagypolitikában. Honnan mit raktározott el magában?
– Egész életem során, a sportban és a munkában megtanultam, hogy az előttem lévő feladatot, amelyet a sors adott, meg kell oldani, s utána mindig újakat keresni. Legyen az érettségi, edzés, verseny, közszereplés, bármi, arra fel kell készülni, ez az ars poeticám. Húsz-harminc évesen nyilván nem terveztem, hogy egyszer az Európai Parlament alelnöke és köztársasági elnök leszek, mindig az vitt előre, hogy folyamatosan elégedetlen voltam magammal: a zongora- és nyelvtudásommal, a súlyommal, az edzésmunkámmal… Szerencsés voltam e magammal hozott ambícióval felvértezve, s például a megszerzett nyelvtudásnak sokat köszönhetek. Harmincnégy éve gyakorlatilag azért lehettem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, mert beszéltem spanyolul. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke 1983-ban itt járt Budapesten a tornász-világbajnokságon, amelyet a BS-ben rendeztek. Én fogadtam a Népstadion és Intézményei igazgatójaként, spanyolul társalogtam vele, s amikor NOB-beli elődöm, Csanádi Árpád fájóan fiatalon eltávozott közülünk, Samaranchnak eszébe jutott, hogy van itt egy olimpiai bajnok, aki tud spanyolul. Nagyon jó kapcsolatba kerültünk, s megszerette Magyarországot, amíg élt, minden évben ellátogatott ide. De hogy mást is mondjak, tizenhét évet töltöttem a vendéglátóiparban, ott tanultam meg az emberekkel való bánásmódot, azt, hogy a különböző országból, kultúrkörből jöttekkel különbözőképpen kell társalogni. A vendéglátás huszonnégy órás tevékenység, huszonnégy órás szolgálat, a jelmondata pedig az, hogy a ma el nem adott szoba soha többé nem értékesíthető. A szálloda modellezte az életet, minden megtörténhetett a születéstől a halálig. Jóban voltam mindenkivel, elmentem a cigányzenészek próbájára, vagy bementem a szakácsokhoz a hatvanfokos konyhába, s ők ezt jó néven vették.

Deák Zsigmond interjújából kiderül az is, Schmitt Pál miként emlékszik vissza a magyar párbajtőrvívás aranykorára, legendás csapattársaira, milyen sikerek és kudarcok érték sportolóként, sportvezetőként, politikusként, szerinte milyen úton kellene tovább haladnia a MOB-nak és a NOB-nak, rendezhet-e még olimpiát Budapest. A 75 éves Schmitt Pálról a Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében olvashat.

És a Hosszabbításban olvashat még arról, hogy…

…miként hódította meg szinte hetek, hónapok alatt Katalóniát, majd egész Spanyolországot Kubala László, aki tagja volt az 1951–1952-es legendás „ötkupás Barcelonának”. Bodnár Zalán sorozatának 3. része;

…kik voltak példaképeink példaképei. A kardvívó Szilágyi Áron, az atléta Márton Anita, a vízilabdázó Decker Ádám, a labdarúgó Nikolics Nemanja és a jégkorongozó Magosi Bálint vall arról, hogyan választott magának csillagot. Smahulya Ádám összeállítása;

…miért indított tavaly a nevével fémjelzett kispályás labdarúgó tornasorozatot a brazilok világklasszisa, Neymar, aki a Neymar Jr's Five elnevezésű torna második kiírását már Magyarországra is „elhozta”;

…miként tudta a kompnál is gyorsabban átúszni az új-zélandi Cook-szorost Mányoki Attila, aki a hosszútávúszók különleges hetes kihívásából, az Ocean's Seven tagjaiból már ötöt kipipált.