Lóverseny: ügető - galopp, sulky - nyereg, hajtó - zsoké – kisokos a lovakrul

Vágólapra másolva!

2018.05.02. 17:50

Címkék

A hétvégén rendezik a Kincsem Parkban a Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show-t, ahol amellett, hogy közel 50 food truck kínálatából válogathatunk, a délután folyamán lóversenyre is lehet fogadni. Pénteken ügető- és agár-, szombaton ügető-, vasárnap galoppfutamok várják a látogatókat. Na de mi a különbség az ügető és galopp között? Nemcsak erre válaszolunk, de bemutatjuk a legrangosabb hazai versenyt, a Magyar Derbyt is, melyet idén július 1-jén futnak majd.

A magyar lóversenysport kezdete 1827. június 6., ezen a napon futották hazánkban az első legális lóversenyt (többek között a lósportot hazánkban meghonosító Széchenyi István sikerével, akinek a témával kapcsolatos alapműve az 1828-ban megjelent Lovakrul), ám az első Magyar Derbyre közel száz évet kellett várni, 1921-ben Vatinius diadalmaskodott a legendás futamon. A Magyar Derbyt hároméves korukban futják a lovak, mégpedig angol telivérek, mivel lóversenyzésre ez a fajta a legideálisabb – nem véletlenül tenyésztik kifejezetten erre a célra az 1600-as évek végétől.

„A telivérek életében a hároméves életkor a legfontosabb, minden tenyésztő, tulajdonos, tréner és lovas álma a Derby-siker, mindenki meg akarja nyerni legalább egyszer pályafutása során. A Derbynek 2400 méter a távja, ez az úgynevezett klasszikus versenyek egyik legfontosabbika. Ilyen klasszikus verseny még tavasszal a Nemzeti Díj és ősszel a Magyar St. Leger is. Előbbinek 1600, utóbbinak 2800 méter a távja" – mondta Pécsi István, a Kincsem Park ügyvezetője.

A Magyar Derbyk 1921 óta íródó története során eddig öt lónak sikerült a Hármas Koronát megnyernie, azaz győznie mindhárom klasszikus versenyen. Az első 1936-ban Try Well volt, aztán 1977-ben Bilbao, 1999-ban April Sun, 2007-ben Saldenzar, majd 2015-ben Quelindo érdemelte ki az elismerést.

„A magyar Hármas Koronát 1921 óta lehet megnyerni. A Magyar St. Legert és a Nemzeti Díjat korábban is nálunk futották, viszont az Osztrák-Magyar Monarchia Derbyjét sokáig Bécsben rendezték. Kincsem többek között ezért nem tudott magyar Hármas Koronát nyerni, mert akkor még „csak" a Monarchiának volt derbyje, Magyar Derby nem létezett" – adott kis történelmi visszatekintést Pécsi István.

Az első Magyar Derbyket még Alagon rendezték, majd 1925-től a Kincsem Park adott otthont a versenyeknek, a park 2000 és 2003 közötti felújítása idején ismét Alag volt a házigazda, míg a munkálatok befejezése óta ismét a Kincsem Park a Derby otthona.

A Derbyken egyébként koedukált a mezőny, habár a kancák sikere meglehetősen ritka – Shamal Sally 2010-es győzelme előtt 37 évvel nyert utolsó alkalommal nőstény.

ÜGETŐ VS. GALOPP
A galopplovak másfél évesen kerülnek tréningbe és kétévesen kezdnek el versenyeken futni. Háromévesen van a legfontosabb időszakuk, ekkor válik el, hogy milyen irányt vesz a fejlődésük. Ekkor dől el, hogy rövid-, közép-, vagy hosszútávú versenyeken lesznek-e a legeredményesebbek. Az ügetőlovak esetében kicsit más a helyzet. A lassabban érő fajta miatt a legfontosabb versenyeket négyévesen futják, így az Ügetőderbyt is, amely idén június 30-án lesz. Az angol telivér és az ügetőló is versenyzésre tenyésztett fajta, a telivér a galoppra, az ügetőló az ügetőversenyre. Az ügetőló tenyésztése 100 évvel később indult el, és érdekesség, hogy az első ügetők őse angol telivér. Viszonylag egyszerű megkülönböztetni a két versenyfajtát. Mindkettő egy-egy jármódról lett elnevezve, azaz a ló egy-egy mozgásformájáról. A galoppsportban a lovak galoppoznak, vágtáznak, ügetőversenyben pedig ügetnek, ráadásul itt a vágta tilos, kizárás jár érte. Még ennél is szembeötlőbb különbség közöttük, hogy a galopp esetében a lovas a lovon ül, míg az ügető esetében a ló mögötti versenykocsiban, úgynevezett sulkyban foglal helyet a lovas, akit amúgy hajtónak neveznek. Az ügetőlovak csúcssebessége körülbelül 45–50 kilométer óránként, a galopplovaké ennél magasabb, nagyjából 65-70 kilométer óránként. Az ügetők 1200 méter kerületű pályán, 1800-4000 méter közötti versenyeket futnak. A galopplovak egy 1900 méteres szintetikus, illetve egy 2000 méteres gyeptéglás pályán futnak 900-3000 méteres versenyeken.