Ezüstből vert Eb-emlék – Bohus Áron képzőművész és a sport

– Mennyire van kötve a művész keze, ha budapesti Eb-emlékérmet tervez a Magyar Nemzeti Bank felkérésére?
– Adva volt az Európa-bajnokság és a budapesti helyszín hivatalos logója, az viszont rajtam múlt, hogy miként jelenítem meg a helyi vonásokat. Kerestem a motívumot, amely igazán egyedi, csak az itteni helyszínre jellemző. Még 2019 nyarán tartottunk egy bejárást az épülő Puskás Arénában egy grafikus barátommal, megnéztük a még földdel borított pályán, traktorokkal teli munkaterületen, hogy mi lehet az a részlet, amely azonosíthatóvá teszi egy érmén a létesítményt. Hasonló arénából több is épült a világban, de az egykori Népstadion eredeti építészeti megoldását idéző, kerek mintás lépcsőfeljárók, valamint az emblematikus toronyépület alkalmasnak látszott a cél elérésére. Kaptam fényképeket és drónfelvételeket is segítségnek, az egyik légifotó kínálta végül is azt a látószöget, amely a megvalósult változathoz vezetett. Az érmén a háttérben az Európa-bajnokság hivatalos labdájának a mintázata rajzolódik ki, a dekoráció előtérben látható részlete mintegy szőnyegként irányít a stadionhoz.

– Kelendők az Eb-érmék?
– Már elővételben lefoglalták szinte az összeset a numizmatikusok, amennyire tudom, külföldre is sok jutott belőlük. A 10 000 forintos ezüst és a 2000 forintos színesfém érmét is ötezer-ötezer példányban verték. Névértéken egy hónapig szokták árulni az alkalmi érméket, jellemzően utána kezd el nőni az értékük a gyűjtők körében, hiszen egyre nehezebb hozzájuk jutni, rövid idő alatt akár a többszörösére is ugorhat az áruk.

– Hogyan találta meg a feladat?
– Meghívásos pályázat volt ez, amilyenen az elmúlt húsz évben számos alkalommal részt vettem már a Magyar Nemzeti Banknál. Rendszerint három művészt kérnek fel, hogy készítsenek minimum három, maximum öt tervet az adott témára, ezekből választja ki aztán a nyolc-kilenc tagú zsűri a győztest. Régi hagyomány, hogy a jeles évfordulókról, eseményekről egyedi érmékkel emlékeznek meg, de jellemzőek az éremsorozatok is, például híres költőkről, tudósokról vagy éppen természeti jelenségekről, nemzeti parkokról. Legelső plakettemet egyébként még 1994-ben terveztem a Veres Pálné Gimnázium alapításának 125. évfordulójára, az első vert érmém pedig egy Kempelen Farkas-medália volt 2002-ben.

– Újabb sportos téma: a sakk.
– Az előkészületek során törekedtem arra, hogy minél alaposabban megismerjem a nevezetes sakkautomata történetét. Maga az eszköz nem maradt meg, tudtommal Amerikába került egy múzeumba, ahol egy tűzesetben megsemmisült, de feljegyzések, rajzok fennmaradtak, ezek alapján el lehet képzelni, hogy nézett ki valójában. Egy sematizált török szoborfigura volt a játékos, az asztal alatt azonban valódi ember irányította a sakkgépet, aki fejben játszotta a partit. A lépéseket cérnaszálak segítségével tudta nyomon követni, és lentről irányította a fából készült robotot. Sokat könyvtáraztam a feladathoz, olvastam azt is, hogy a híres sakkautomata ellen még Mária Terézia és Napóleon is játszott. A kigyűjtött információ alapján alkottam meg az elképzelésemet, amely végül is a sakkgépet félig nyitott állapotban ábrázolja, bele lehet pillantani a török figura testébe, ahol feltűnnek a fogaskerekek. Sporthoz kapcsolódó munkám még az az Aranyvízilabda-vándordíj, amelyet 2008-ban terveztem egy magánmegrendelő kérésére.

– Feltételezem, gondos előtanulmányok után.
– Néhányszor megfordultam a margitszigeti sportuszodában, figyeltem a jellemző mozdulatokat, és arra jutottam, hogy azt a pillanatot kellene belesűríteni az alkotásba, amikor a labda a hálóba ér. Türkizkék üvegből készült az egész, nincsen benne semmi szögletes, csak kerek forma, mert a vízben is minden puha, lekerekített. Hullámzó vízmotívumot és egy hálóformát ábrázoltam, amely homokfúvással besüpped kissé, üreget formál ott, ahol a bronzból megalkotott labda becsapódik.

– Sportról készülő művészi munkák kapcsán felvetődik a kérdés: miként lehet kiragadni egyetlen beszédes pillanatot az állandó mozgásra, folyamatos változásra építő tevékenységből?
– A mozgásábrázolásra kiváló gyakorlat a krokirajzolás, amely az egyetemen is gyakori feladat volt. Állatokkal kezdtünk, jártunk ki rendszeresen az állatkertbe, hogy állatmozdulatokat ábrázoljunk. Aztán egymást rajzoltuk különböző pózokban. Volt egyperces, félperces, húsz másodperces kroki gyorsrajz, és akkor sokszor mozdulatokat is el kellett kapni, egy ütést például, ahogy mondjuk egy teniszező megüti a labdát. Ösztönző téma a sport, bár eddig viszonylag ritkán foglalkoztam vele, a már szóba hozott példákon kívül talán csak a 2014-es brazíliai világbajnokság alkalmából kiadott, szintén a Magyar Nemzeti Bank pályázatán készített ezüst emlékérmemet tudnám említeni.

– A darabhoz mellékelt leírás szerint ez az első érme, amelyen a világbajnokság emblémája megjelent, a FIFA világbajnoki trófeájával. Mi adja meg egy sporteseményre készülő művészeti alkotás karakterét?
– Úgy kell kitalálni a saját kompozíciót, kiválasztani a betűtípust, hogy szervesen illeszkedjen a fix részekhez, a megadott sémához. Eleve nagyon kötött műfaj az emlékpénzérme-tervezés, elsősorban a technikai határok miatt, például azért, mert nem mehet a peremsík fölé a plasztika, tehát kis magasságokban kell gondolkodni. Nagyon lapos az egész, és azt kell szem előtt tartani, hogy az ember olyat tudjon mutatni, ami látványos, ami piciben, nagyító nélkül is érvényesül. A vb-érmen például szabad szemmel szinte nem is tudja rendesen megnézni az ember, hogy ez a serleg hogy néz ki pontosan, a fejében mégis megvan a kép, mert már látta ezerszer. Itt az volt az elvárás, hogy a trófea körül ne legyen semmi egyéb elem, ezért hat úgy, mintha a szélén kiharapás lenne.

– Ha már harapás: amikor az olimpiai dobogón a győztes ráharap az aranyéremre, tényleg meg tudja állapítani az anyag minőségét?
– Úgy látom, ez inkább csak egyfajta geg. Aminek nyilván az az alapja, hogy az arany finomságát, azt, hogy 18, 22 vagy mondjuk 24 karátos, hagyományosan így is meg lehet becsülni. Őszintén szólva én erről sokat nem tudok, arannyal nem nagyon foglalkoztam, inkább csak ezüsttel. Amúgy sem voltam úgy eleresztve anyagilag, hogy arany alapanyaghoz jussak. Voltak, akik az egyetemen összeolvasztottak nyakláncot, ékszert, ezt-azt, de mi már annak is örültünk, ha vörösrezet vagy sárgarezet kaptunk a munkáinkhoz.

– A napokban panaszkodott valaki, hogy 17 éves futballista fia nem kapott még egy érmet sem a bajnokságban nyert gólkirályi címéért. Az embernek szüksége van a tárgyi emlékre a nagy eredmény után, a piac azonban ezen a téren finoman szólva sem a minőségre törekszik.
– Sokszor nincsen anyagi keret az egyedi tervezésű érmekre, bemennek a szervezők az éremboltba, megveszik az általában Kínában gyártott, legolcsóbb darabot, hozzá a piros-fehér-zöld szalagot, rágravíroztatják a szöveget, és már kész is. Ez szinte iparággá nőtte ki magát. Sajnos ezzel nincs mit csinálni, elsősorban financiális oka van a választásnak, nyilvánvaló, hogy egy művészi darab terveztetése, megvalósítása jóval költségesebb.

– Eb-éremtervezőként mennyire követte az Eb-t?
– Figyeltem, mert érdekel a futball, de 19 éves Gergő fiamat még inkább. Ő játszott is a II. Kerületi UFC-ben, az érettségi miatt mostanság a sport háttérbe szorult, mellesleg zenében is nagyon tehetséges, ütőhangszereken játszik. Ami az én sportolásomat illeti, régen teniszeztem, úsztam, vívtam, dzsúdóztam, karatéztam, mountain bike-oztam, sőt általános iskolás koromban, a nyolcvanas években egy budapesti BMX-versenyt is nyertem a Királydombon. Illetve második lettem, mert valamiért egy elméleti KRESZ-teszt eredményét is beleszámították a pontozásba, és ott valamit elrontottam. A győztes utazhatott Németországba egy nemzetközi versenyre...

– Említette, hogy az interjú után kajakozni készül.
– Az Angyalföldi Vízisport Egyesületbe járok, személyi trénerem útmutatásai szerint edzek hetente háromszor. A Duna Pláza mögötti öbölben evezek, a Szúnyog-sziget vagy ahogy sokan ismerik, a Népsziget mellett, a déli gyaloghíd és az északi vasúti összekötő híd között. Ez oda-vissza három kilométer, ebből szoktam lenyomni alkalmanként három kört. Élvezem, mert a felsőtestemet így tudom edzeni, ráadásul feltölt a vízen töltött idő.

– Az Eb-érmén és más munkáin is látható saját művészi védjegye, egy B betűbe szerkesztett háromszög. Az azonosítható monogramon túl mi a jelentése?
– Emblémának vagy beütőjelnek mondjuk az ilyet, az enyémben a három alapforma, a négyzet, a háromszög és a kör köszön vissza, hiszen ezekből bármely természeti formát meg lehet alkotni. A hitemről is tanúságot teszek ezzel, hiszen benne van Isten szimbóluma, a háromszög, hozzá vezet minden. Amikor kidolgoztam a munkát, egyetemi tanáromtól, Bánfalvi Andrástól jó nagy ötöst kaptam rá – a monogram sajátos megjelenítése miatt még kicsit irigyelt is... Azt hiszem, egész életemben ezt fogom használni, ennél jobbat úgysem tudok kitalálni. Ebben minden benne van, ami nekem fontos.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. szeptember 4-i lapszámában jelent meg.)