Akár a frontvonalról, a sportolók, az edzők és a sportbírók, akár az oldalvonalról, a hírközvetítés, a reklámok és a sportrajongók szemszögéből nézzük, a mesterséges intelligencia jelenléte a 2020-as olimpiai játékokon örökre megváltoztatta a versenyeken való részvétel, a sportviadalok megtekintése, szervezése és üzleti hasznosítása módjait.
A Deloitte kutatása szerint a sportelemzés piaca 2023-ban várhatóan eléri a csaknem 4 milliárd dollárt, ahogy a sportolók teljesítményének növelése és a nézőkkel való kapcsolattartás érdekében az adatokat hasznosítják az érdekeltek.
Amikor a 2020-as nyári olimpiai játékok a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél egy évvel később Tokióban elrajtolt, 200 nemzet több mint 11 ezer sportolója 42 színhelyen, 41 sportágban mérte össze az erejét. A halasztás és a járvány miatti korlátozások, a nézők nélküli rendezés eredményeképpen a tokiói olimpiát a korábbi játékoktól megkülönböztette az AI-technológiák, robotok, viselhető érzékelők és a gépi tanulás széles körű alkalmazása, valamint a közhasznú elemzésre és feldolgozásra nyilvánossá tett adatok puszta mennyisége is.
Az olyan viselhető eszközök, mint az intelligens talpbetétek és szenzorok, valamint a beépített chipekkel ellátott felszerelések nyomon tudják követni a játékosok adatait az edzések és mérkőzések során, segítve az edzői stábot a következő összecsapásra meghozandó döntésekben vagy a másik csapat játékának feltérképezésében. Az eszközökkel többek között a pulzusszám, a tüdőkapacitás és a mozgás mérését végzik, így személyre szabott megoldásokat tudnak javasolni edzésre, de a pihenésre és a táplálkozásra is. Az AI-technológiák formálják azokat a módszereket is, amelyekkel a sportorvosok és a gyógytornászok a sérülések megelőzésén és a játékosok gyorsabb gyógyulásán dolgoznak: lehetővé válik például a sportolók fizikai tesztelése a fáradtság vagy a stressz okozta sérülések korai jeleinek felismerésére.
A 3D Athlete Tracking (3DAT) nevű új technológia az amerikai atlétikai versenyeken mutatkozott be: mesterséges intelligenciával és számítógépes látással felturbózott kamerákat használ, ennek segítségével a nézőknek szinte valós idejű adatokat mutat a verseny közben. Biomechanikai elemzést nyújt a sportolók sebességéről, arról, hogy ki van az élen, és a megtett, illetve a hátralévő távolságról. Mindezek a verseny közben és a visszajátszások során is megjelennek a képernyőn. A 2028-as Los Angeles-i játékokra a fejlesztők az időméréssel, a pontozással, a mozgásérzékelőkkel és a helymeghatározó rendszerekkel kapcsolatos további innovációkat terveznek.
A sportolókat, az edzőket, a kísérőiket és a média tagjait Tokióba érkezésükkor a repülőtéren mesterséges intelligencia által vezérelt robotok fogadták, segítettek a csomagjaik megtalálásában, az útbaigazításban és a fordításban. A helyszínekre AI-irányította önvezető járművek szállították a sportolókat, hivatalos személyeket, és a nagy stadionokban arra is használták őket, hogy eljuttassák a sportolókhoz a felszerelésüket. A helyszínekre és a szálláshelyekre belépő sportolók, önkéntesek, médiadolgozók arcfelismerését is AI-technológia végezte, növelve vele a biztonságot és csökkentve a személyazonosításra várók sorát. A jövőben az intelligens jegyértékesítés és a tömeg AI-vezérelte kezelése valószínűleg mindennapossá válik a sportlétesítményekben.