Torna: Czifra Bettina olimpiai kvótát szerzett

Mosolyogtak és ölelkeztek minden gyakorlat után, ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy jól teljesített az antwerpeni világbajnokság selejtezőjében a Bácskay Csenge, Czifra Bettina Lili, Mayer Gréta, Székely Zója, Szilágyi Nikolett összetételű csapat – és ezt mutatják a számok is, merthogy a gárda több pontot hozott össze hétfőn, mint egy évvel ezelőtt a liverpooli vb-n.

Akkor Kovács Zsófiával a soraiban indult harcba női csapatunk, ám mint ismert, háromszoros Európa-bajnokunk két nappal az elutazás előtt megsérült: elszakadt az elülső keresztszalagja, így ezúttal a többieknek nélküle kellett pódiumra lépniük.

A nagy álom az olimpiai csapatkvóta volt.

És ez sajnos minden bizonnyal álom is maradt – dacára a hétfői remek gyakorlatoknak.

A lányok a selejtező nyolcadik csoportjában versenyeztek, felemás korláton kezdtek, és sorban jöttek a remek produkciók.

A kiváló szereplés folytatódott a mumusnak tartott gerendán is, majd talajon és ugrásban is, a vége pedig 153.563 pont lett (tavaly 152.296-ot tornáztak össze a lányok), s ez ugyan a nyolcadik csoport után a 12. helyet érte, vagyis még az éppen csapatkvótát jelentő pozíciót jelentette, ám a hátralévő két csoportban a tavalyi világbajnokságon a mieink előtt végző japánok, kínaiak és franciák is a szerekhez lépnek...

A mieink végül – akárcsak tavaly – a 15. helyen zártak, ami a kvalifikációs szabályok szerint azt jelenti, hogy egy, nem névre szóló egyéni kvótát szerez a női válogatott, s a Párizsban induló tornászunk az egyéni összetettben versenyezhet az olimpián.

Fájó kimondani, és a sérült legjobbunkat sem akarjuk megbántani, ettől még tény: éppen egy Kovács Zsófiányi hiányzott a nagy álomhoz, a csapat olimpiai kvalifikációjához…

„Öt-öt és fél pont hiányzott a selejtezőben, azzal odaértünk volna a nyolcadik-tizedik hely valamelyikére – kezdte értékelését Altorjai Sándor, a Magyar Tornaszövetség főtitkára. – Menet közben valóban mosolyogtak a lányok, ám a szereplésük végén mindegyikük zokogott. Nem véletlenül: számolni mindenki tud, s egyértelmű, hogy Zsófival meglett volna a csapatkvóta. Viszont elmondtuk a lányoknak, hogy hihetetlenül büszkék vagyunk rájuk, hiszen a tizenhat gyakorlatból csak egyetlen rontott volt, vagyis ők megtettek mindent. Kijött belőlük mindaz, amit az edzéseken láttunk tőlük – ennél többet várni nem lehet, itt nincsenek csodák. Igen, volt egy nagy álmunk, viszont Kovács Zsófi másfél héttel ezelőtti sérülése után azért át kellett értékelnünk mindent. Úgy számolunk, hogy a csapat a tizenötödik helyen végez, hiszen a japánok, a kínaiak és a franciák minden bizonnyal megelőznek minket, bár hozzáteszem, az argentin együttest nemigen ismerjük, bízom benne, hogy ők nem végeznek előttünk.”

„A nyolc csoport után Lili a hatodik, Székely Zója a hetedik a tizennégy névre szóló kvótáért folyó harcban – mondta Altorjai Sándor. – Itt országonként csak egy tornász szerezhet kvótát, de a tizennégyből lehet több is, hiszen a szabály úgy szól, hogy ha valamelyik szerenkénti fináléban mind a nyolc induló kvalifikált már az olimpiára, a kvóta az egyéni összetettben induló tornászok között kerül kiosztásra.”

A nem névre szóló egyéni kvóta mellett Czifra Bettina Lili is kvalifikált a párizsi olimpiára – tegyük hozzá gyorsan: mindezt elsőéves felnőtt tornászként...

„Jelenleg szóhoz sem jutok, még nem tudok mit mondani, el sem hiszem, nagyon örülök – idézi a szövetség hírlevele Czifrát. – Én csapatban gondolkodtam, egyénivel egyáltalán nem is foglalkoztam, a csapatra voltam ráállva. Nem is foglalkoztatott, hogy én személy szerint is szerezhetek kvalifikációt. Nem, egyszerűen nem gondoltam, hogy kvótás leszek az egyéni eredményem alapján. Tudtam, hogy osztanak egyéni kvótát, nagyjából tisztában voltam ezzel, de a pontos feltételeit nem is ismertem. Egyébként tudok jobb gyakorlatokat a mainál, de összességében nem volt rossz életem első felnőtt világbajnoksága. Bevallom őszintén, amikor tavaly a junior Európa-bajnokság döntőjében szerepeltem gerendán, álmaimban sem vetődött fel, hogy én lehetek az első magyar női tornász, aki név szerinti kvótát szerez Párizsra. 16 évesen – ez szinte hihetetlen!”