A nap első meccse legalább izgalmasra sikerült, ha már színvonalasra nem igazán – persze szigorúan csak világbajnoki mércével nézve. A PDC Asia Tourról pályafutása során először a világbajnokságra kijutó japán Azemoto Rjuszei és a világranglistán 73. helyen álló holland – szintén vb-újonc – Wesley Plaisier összecsapásán utóbbi sokáig nem találta a játékát, előbbi pedig képességeihez mérten élt is a lehetőségekkel, az első és a harmadik játszmát is megnyerte, igaz, a holland a páros szetteket vitte, így jöhetett a döntő szett. Tegyük hozzá, a meccs színvonalát jellemzi, a holland a két elvesztett szettjében nem dobott 140 fölöttit, a japán átlaga pedig a két győztes szettben sem ment 84 fölé, a közönség pedig csupán a negyedik felvonásban láthatta az első maximumot, Plaisier 180-át alaposan meg is ünnepelte az amúgy kétségtelenül lelkes publikum. A döntő szettre aztán váratlanul megtáltosodott mindkét játékos – igaz, az első legben mindketten többször próbálkozhattak volna kiszállni, mire végül a holland sikerrel járt; Azemotónak 16-ról és négyről sem sikerült duplát dobnia. Az ekkor megszerzett előnyét Plaisier némi nehézség árán meg is őrizte, és a közel egyórás összecsapás végén legyőzte a nézők szimpátiáját amúgy maradéktalanul bíró japánt, amivel készülhet a 2. fordulós meccsére: kedd este Peter Wright lesz az ellenfele.
A nap második meccse jóval gyorsabban lezajlott, Luke Woodhouse csupán 35 perc alatt három játszmában lerendezte a nyolcadik világbajnokságán szereplő Fülöp-szigeteki Lourence Ilagant, akinek esélye sem volt igazából arra, hogy a két évvel ezelőtti vb után ismét meccset nyerjen. Az idei Európa-bajnokságon elődöntős, a világranglistán 35. Woodhouse csak a harmadik szettben engedett két leget ellenfelének, s bevágott egy 115-ös kiszállót, majd a döntő szett döntő legjében még azt a luxust is megengedhette magának, hogy 170-ről két tripla 20 után a bull helyett inkább 32-re kerekítsen. A következő nyilával aztán le is zárta a találkozót: kedden a délutáni szeánsz zárásaként Mike De Decker ellen folytatja.
A délutáni program utolsó nyitó fordulós meccsén, a skót Alan Soutar és a német Kai Gotthard találkozóján az első szett közepén rövid kényszerszünetet kellett beiktatni, mert a németnek kettétört egy nyila. A visszatérés utáni leget aztán a német, a szettet pedig a skót nyerte meg. A második felvonásban Gotthard feljavult, 11 nyilas brékleggel nyitott, majd 15 dobásból hozta a saját kezdését, s többször is próbálkozhatott, hogy egy újabb brékkel lezárja a szettet, ám ő a 32-t és a 16-ot sem tudta megdobni, míg Soutar kétszer sokallt be 16-ről, mire harmadik kísérletre szépített – igaz, ez csak arra volt jó, hogy a német saját kezdését hozva egyenlítsen. Ha pedig egy üzlet beindul: a 29 éves vb-újonc német a harmadik játszmában is vigyázott a saját kezdéseire, a kettő között pedig ismét brékelte Soutart, vagyis már ő vezetett. Soutar végül hat, zsinórban elvesztett leg után nyert ismét egyet, s ezzel a lendülettel vissza is brékelt a skót, ám a döntő leg elején kétszer is szektort tévesztve csupán 22-t dobott, és ebből már nem tudott maradéktalanul visszajönni. 101-ről próbált kiszállni, ám elrontotta a D12-t, míg képtelen volt megtartani a kezdését, Gotthard pedig élt a lehetőséggel, lezárva a mérkőzést. Az egy év kihagyás után a vb-re visszatérő Soutar korábbi két világbajnoki szereplése alkalmával egyaránt a negyedik körig jutott, most viszont az elsőben búcsúzni kényszerült, míg Gotthard péntek este állhat tábla elé Stephen Bunting ellen.
A délutáni program zárásaként felcsendült Elton John I'm still standing című száma, és érkezett a négyszeres vb-elődöntős James Wade, ám a közelmúlt nem 41 éves brit mellett szólt: az elmúlt két évben kiemeltként egyaránt egy meccsig tartott számára a vb. Ellenfele ezúttal az a holland Jermaine Wattimena volt, akinek viszont nem sok babér termett a korábbi egymás elleni összecsapásaik során, csak egyet nyert meg az eddigi hatból – igaz, éppen a legutóbbit, tavaly októberben. A hollandnak már vasárnap jelenése volt, a svájci Stefan Bellmont elleni 3–0-s győzelemmel melegített Wade ellen, aki meglehetősen pocsékul kezdett – legalábbis a kiszállók terén, az első szettben hat kísérletéből egyszer talál a duplába, így Wattimenáé lett a játékrész. A 36 éves Wattimena a középső felvonásban sem kegyelmezett ellenfelének, aki háromból semmivel kiszállózott. A folytatásban pedig nemcsak megérintette a kiesés szele Wade-et, hanem el is sodorta. Ugyan a saját kezdését még hozta, a negyedik legben azonban ismét nem tudott kiszállni – egyik kedvencét, a dupla 10-et nem tudta eltalálni három kísérletből sem, miközben a tömegezéssel kissé beragadó Wattimena az első adandó alkalommal pontot tett a mérkőzés és Wade vb-szereplésének a végére. A holland legutóbb a 2021-es vb-n járt a 3. fordulóban, következő ellenfele meg a Peter Wright–Wesley Plaisier összecsapás győztese lesz.
DARTS
PDC-VILÁGBAJNOKSÁG, LONDON
13.30 (Tv: Sport1)
1. forduló
Wesley Plaisier (holland, 82.56)–Azemoto Rjuszei (japán, 79.23) 3–2
Luke Woodhouse (angol, 94.38)–Lourence Ilagan (Fülöp-szigeteki, 81.11) 3–0
Alan Soutar (skót, 84.19)–Kai Gotthard (német, 89.10) 1–3
2. forduló
James Wade (angol, 16., 97.01)–Jermaine Wattimena (holland, 99.17) 0–3
20.00 (Tv: Sport1)
1. forduló
Niels Zonneveld (holland)–Robert Owen (walesi)
Connor Scutt (angol)–Ben Robb (új-zélandi)
Cameron Menzies (skót)–Leonard Gates (amerikai)
2. forduló
Gerwyn Price (walesi, 10.)–Keane Barry (ír)
AZ 1. FORDULÓ PÁROSÍTÁSA ÁGRAJZ SZERINT
Thibault Tricole (francia, 80.61)–Joe Comito (ausztrál, 81.25) 3–1
Nick Kenny (walesi)–Stowe Buntz (amerikai)
Jermaine Wattimena (holland, 98.54)–Stefan Bellmont (svájci, 92.95) 3–0
Wesley Plaisier (holland, 82.56)–Azemoto Rjuszei (japán, 79.23) 3–2
Alan Soutar (skót)–Kai Gotthard (német)
Madars Razma (lett)–Christian Kist (holland)
Connor Scutt (angol)–Ben Robb (új-zélandi)
Luke Woodhouse (angol)–Lourence Ilagan (Fülöp-szigeteki)
Ryan Meikle (angol)–Fallon Sherrock (angol)
Ian White (angol)–Sandro Eric Sosing (Fülöp-szigeteki)
Ryan Joyce (angol)–Darius Labanauskas (litván)
Mensur Suljovic (osztrák)–Matt Campbell (kanadai)
Scott Williams (angol)–Niko Springer (német)
Ricardo Pietreczko (német)–Cung Hsziao-csen (kínai)
Cameron Menzies (skót)–Leonard Gates (amerikai)
Martin Lukeman (angol)–Nitin Kumar (indiai)
Kevin Doets (holland)–Noa-Lynn van Leuven (holland)
Richard Veenstra (holland)–Alexis Toylo (Fülöp-szigeteki)
Stephen Burton (angol)–Alexander Merkx (holland)
Karel Sedlácek (cseh)–Rhys Griffin (walesi)
Mickey Mansell (északír)–Goto Tomoja (japán)
Florian Hempel (német)–Jeffrey de Zwaan (holland)
Kim Huybrechts (belga, 96.92)–Keane Barry (ír, 94.97) 1–3
Wessel Nijman (holland)–Cameron Carolissen (dél-afrikai)
James Hurrell (angol)–Jim Long (kanadai)
Chris Landman (holland)–Li Lok-jin (hongkongi)
Jeffrey de Graaf (svéd)–Rashad Sweeting (bahamai)
Jim Williams (walesi)–Paolo Nebrida (Fülöp-szigeteki)
Ricky Evans (angol)–Gordon Mathers (ausztrál)
Niels Zonneveld (holland)–Robert Owen (walesi)
William O’Connor (ír)–Dylan Slevin (ír)
Callan Rydz (angol)–Romeo Grbavac (horvát)
A 2. FORDULÓ PÁROSÍTÁSA ÁGRAJZ SZERINT
Luke Humphries (angol, 1., 90.79)–Thibault Tricole (francia, 85.62) 3–0
Raymond van Barneveld (holland, 32.)–Nick Kenny (walesi)/Stowe Buntz (amerikai)
James Wade (angol, 16., 97.01)–Jermaine Wattimena (holland, 99.17) 0–3
Peter Wright (skót, 17.)–Wesley Plaisier (holland)
Stephen Bunting (angol, 8.)–Kai Gotthard (német)
Dirk van Duijvenbode (holland, 25.)–Madars Razma (lett)/Christian Kist (holland)
Damon Heta (ausztrál, 9.)–Connor Scutt (angol)/Ben Robb (új-zélandi)
Mike De Decker (belga, 24.)–Luke Woodhouse (angol)
Luke Littler (angol, 4.)–Ryan Meikle (angol)/Fallon Sherrock (angol)
Ritchie Edhouse (angol, 29.)–Ian White (angol)/Sandro Eric Sosing (Fülöp-szigeteki)
Danny Noppert (holland, 13.)–Ryan Joyce (angol)/Darius Labanauskas (litván)
Ryan Searle (angol, 20.)–Mensur Suljovic (osztrák)/Matt Campbell (kanadai)
Rob Cross (angol, 5.)–Scott Williams (angol)/Niko Springer (német)
Gian van Veen (holland, 28.)–Ricardo Pietreczko (német)/Cung Hsziao-csen (kínai)
Nathan Aspinall (angol, 12.)–Cameron Menzies (skót)/Leonard Gates (amerikai)
Andrew Gilding (angol, 21.)–Martin Lukeman (angol)/Nitin Kumar (indiai)
Michael Smith (angol, 2.)–Kevin Doets (holland)/Noa-Lynn van Leuven (holland)
Krzysztof Ratajski (lengyel, 31.)–Richard Veenstra (holland)/Alexis Toylo (Fülöp-szigeteki)
Chris Dobey (angol, 15.)–Stephen Burton (angol)/Alexander Merkx (holland)
Josh Rock (északír, 18.)–Karel Sedlácek (cseh)/Rhys Griffin (walesi)
Jonny Clayton (walesi, 7.)–Mickey Mansell (északír)/Goto Tomoja (japán)
Daryl Gurney (északír, 26.)–Florian Hempel (német)/Jeffrey de Zwaan (holland)
Gerwyn Price (walesi, 10.)–Keane Barry (ír)
Joe Cullen (angol, 23.)–Wessel Nijman (holland)/Cameron Carolissen (dél-afrikai)
Michael van Gerwen (holland, 3.)–James Hurrell (angol)/Jim Long (kanadai)
Brendan Dolan (északír, 30.)–Chris Landman (holland)/Li Lok-jin (hongkongi)
Gary Anderson (skót, 14.)–Jeffrey de Graaf (svéd)/Rashad Sweeting (bahamai)
Ross Smith (angol, 19.)–Jim Williams (walesi)/Paolo Nebrida (Fülöp-szigeteki)
Dave Chisnall (angol, 6.)–Ricky Evans (angol)/Gordon Mathers (ausztrál)
Gabriel Clemens (német, 27.)–Niels Zonneveld (holland)/Robert Owen (walesi)
Dimitri Van den Bergh (belga, 11.)–William O’Connor (ír)/Dylan Slevin (ír)
Martin Schindler (német, 22.)–Callan Rydz (angol)/Romeo Grbavac (horvát)