Így szerződnek a hivatásos sportolók Magyarországon

– Alapvetően milyen jogszabályok vonatkoznak a sportolók munkaviszonyára?
– Három törvényre kell figyelemmel lenni – mondta a Nemzeti Sportnak Horváth István munkajogász, az ELTE-ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője. – A hivatásos sportoló munkaviszonyára vonatkozó speciális rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény, azaz a sporttörvény tartalmazza. Ennek általános háttérjogszabálya a Munka Törvénykönyve (Mt.), ami azt jelenti, hogy a Sporttörvény állapítja meg a hivatásos sportolók munkaviszonyának különös szabályait, ilyen rendelkezés hiányában pedig az Mt.-t kell alkalmazni. És végül egy harmadik törvényre is tekintettel kell lenni, a Polgári Törvénykönyvre, amely az Mt. háttérjogszabálya, akkor kell a polgári jogi szabályokat a munkaviszonyra is alkalmazni, ha az Mt. kifejezetten így rendelkezik.

– Van-e lényeges különbség egy „általános” munkaszerződés és egy „sportolói” munkaszerződés között?
– Erre jó példa a sporttörvénynek a munkaviszony megszüntetésére is kiható „specialitása”. Amíg az Mt. verseny- és nonprofit szférára hatályos szabályozása szerint a határozatlan idejű munkaviszony a tipikus, ettől gyökeresen eltérően a hivatásos sportolóval munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető. Ha ezt a szabályt euró uniós dimenzióba helyezzük, kétséges, hogy ez harmonizál-e a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló 1999/70/EK irányelvvel, melynek hatálya kiterjed a hivatásos sportolók munkaviszonyára is. Az irányelv előírja: az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében az EU tagállamoknak a következő három garancia közül legalább egyet be kellett vezetniük. Szabályozva, hogy melyek a határozott idejű munkaszerződés viszonyok megújítását alátámasztó objektív okok, vagy, hogy milyen hosszú lehet az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések maximális teljes időtartama, illetve megújításuk száma. Ilyen szabályt a Sporttörvényben nem találunk.

– Mit kell tartalmaznia a sportoló munkaszerződésének?
– Az Mt. az alapbért és a munkakört tekinti kötelező tartalmi elemnek, a sporttörvény még további kötelező tárgyköröket is tartalmaz, ezekben a munkáltatónak és a hivatalos sportolónak meg kell állapodnia. Ide tartozik a munkavégzés módja, a munka- és pihenőidő, a szabadság kiadása, valamint a munka díjazása. Egy példát hoznék a különbség érzékeltetésére: amíg az Mt. szerint hét munkanap kivételével a munkáltató egyoldalúan dönt a szabadság kiadásának időpontjáról, addig erről a hivatásos sportoló esetében a munkaszerződésben meg kell állapodni.

– Mit jelent a munka díjazása?
– Ez egy gyűjtőkategória, magában foglalja a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatást. Az Mt. alapján az alapbér és a törvényben szabályozott bérpótlékok kivételével munkáltatóként például egy profitorientált gazdasági társaság egyoldalúan, sokszor a szabályzataiban határozza meg, mely feltétek mellett fizet például prémiumot vagy mozgóbért. Erről a Sporttörvény szerint a foglalkoztatónak a hivatásos sportolóval meg kell állapodni. Hogy ez a különös szabály mennyiben érvényesül a gyakorlatban, nyilvánvalóan nagyban a sportoló érdekérvényesítő helyzetétől függ.

– Amikor egy sportoló vagy egy edző szerződéséről olvasunk, gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy 1+1 évre írt alá az adott klubhoz, vagy a megállapodás opciót tartalmaz. Ezek mit jelentenek jogi szempontból?
– Erről a kérdésről a sporttörvény és az Mt. sem tartalmaz külön rendelkezést, ugyanakkor a Ptk. alkalmazásával jogszerűen működtethető a konstrukció. Az opció jogosultja szabadon és egyoldalúan dönthet arról, hogy él-e szerződéskötési jogával az előre megállapodott határidőig. Erre irányadó a Ptk. munkaviszonyra is alkalmazandó, az ajánlati kötöttségről szóló szabálya. Például egy sportklub munkaadóként részletes ajánlatot tesz, akár már a felek közötti első, egy évre szóló határozott idejű munkaszerződés megkötésekor játékosának, hogy mely feltételekkel létesít a következő idényre munkaviszonyt, és ebben meghatározott ideig ajánlati kötöttséget vállal. Azaz, ha ezen határidőben a hivatásos sportoló elfogadja az ajánlatot, újabb egy évre létrejön a határozott idejű munkaviszony. Emellett lehetséges még a feltétel alkalmazása, ami a törvény szerint bizonytalan jövőbeli esemény. Például az első, egy évre szóló munkaszerződésben kikötik, hogy ha az „A-ligába” feljutó csapat a következő idényben is bent marad az első osztályban, a felek által meghatározott kondíciók szerint újabb egy évre létrejön a klub és játékosa között a hivatásos sportolói munkaszerződés.

– A sportoló vagy edző munkaviszony hogyan szűnhet meg?
– Néhány kivételtől eltekintve a kérdésre az Mt.-ben találjuk a választ. A közös megegyezéssel történő megszüntetés és azonnali hatályú felmondás háromból két lehetséges esetében nincs különbség bármely munkavállaló és a hivatásos sportoló között. Ez utóbbi jogcímnél az eltérés, hogy mivel a Sporttörvény szerint tilos a próbaidő kikötése a profi sportoló munkaszerződésében, ez szükségszerűen kizárja az ezen periódus alatti azonnali hatályú felmondást. E megszüntetési jogcím egyik lehetséges alkalmazásának esete, ha a klub vagy a hivatásos sportolója a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetet-lenné teszi.

– Tudna erre példát mondani?
– A sportoló oldaláról tekintve, a Sporttörvény súlyos szerződésszegésének minősíti, ha a munkáltató nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, melynek folyományaként a sportoló azonnali hatállyal felmondhat. Az OTP Bank Liga a 2015–2016-os idényében tizenhatról úgy „fogyott” tizenkét csapatra, hogy megtagadták négy klub NB I-es licencét, és e csapatok alacsonyabb osztályban folytathatták szereplésüket. És egy precedens a munkáltató szemszögéből! Miután a Sporttörvény szerint a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az azonnali hatályú felmondás indoka lehet, ha a sportoló munkáltatói engedély nélkül szakkommentátor feladatra szerződik egy tévécsatornával.

– Mi történik akkor, ha a sportszervezet szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatállyal?
– Sokba is kerülhet a sportszervezetnek az azonnali hatályú felmondás másik esete. Ezen a jogcímen ugyan indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, de sportolója jogosult lesz tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

– A nem azonnali hatályú felmondásra milyen szabályozás vonatkozik?
– A felmondás esetében jelentős eltéréseket találunk a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályokhoz képest. A hivatásos sportoló határozott idejű munkaviszonyára hatályos különös rendelkezés: a munkáltató ezt felmondással megszüntetheti a felszámolási mellett a csődeljárás tartama alatt is vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Egy negatív példa az utóbbi esetre: nem lehet a felmondás oka, ha a klub főszponzora a csapat rossz szereplése miatt a téli szünetben megszünteti a szerződést, és emiatt a sportszervezet jelentős bevételtől esik el. Ez ugyanis külső, de nem elháríthatatlan ok. Játszanak tavasszal jobban, és jön az új támogató… Azonosan a határozatlan idejű munkaviszonnyal, a munkáltatói felmondás indoka lehet a sportoló képességére alapított ok (egészségi vagy szakmai alkalmatlanság). Eltérés viszont, hogy a sportoló magatartásával (pl. késések az edzésről), illetőleg sportszervezet működésével összefüggő (pl. csökkenő jegybevétel) okkal jogszerűen nem indokolható a határozott idejű munkaviszony munkaadói felmondása. A sportoló esetében a határozatlan idejű munkaviszonyhoz képest szigorúbb a szabályozás, ugyanis köteles a felmondását megindokolni, ami csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Nem tartozik ebbe a körbe, ha a bajnokság téli szünete alatt a játékos egy külföldi klubtól kecsegtető ajánlatot kap.

– Mi a különbség a közös megegyezéssel történő megszüntetés és az egyoldalú szerződés-megszüntetés között?
– A közös megegyezés gyakorlatilag egy szerződés, melyben a klub és hivatásos sportólója megállapodik arról, hogy a határozott idő letelte előtt milyen feltételekkel „válnak el” egymástól. Ezzel a megállapodással oldhatók egyben fel határozott idejű munkaviszony felmondására irányadó kötöttségek, persze csak akkor, ha mind a két fél úgy akarja. Ha a humánpolitikai gyakorlatot nézzük, a munkáltatók sokszor – különösen a munkavállaló magatartásbéli problémái esetén – két papírral készülnek. Az egyik az azonnali hatályú felmondás (pl. a játékos rendszeresen ittas állapotban jelenik meg az edzéseken), a másik a közös megegyezés. A példában említett megállapodás megkötése a sportoló érdeke lehet, hiszen az azonnali hatályú felmondás pocsék ajánlólevél egy újabb igazoláshoz, viszont a közös megegyezésbe bármit „belemagyarázhat”. Azt is, hogy ő akart eljönni a klubtól. És a közös megegyezés sokszor a klub érdeke is, hiszen jelentősen szűkké válik a munkavállalói perindítás lehetősége. A közös megegyezés sikeres megtámadásához ugyanis a sportolónak például azt kellene bizonyítania, hogy megtévesztették vagy jogellenesen megfenyegették. 

– Meddig tartozhat munkabérrel a munkáltató?
– Ha jogszerűen, a törvény szerint jár el, semeddig. Hogy ez milyen súlyos munkaadói kötelezettségszegés, bizonyítja az ítélkezési gyakorlat. Az egyik kúriai döntés szerint a fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet akkor is, ha a késedelem nem huzamosabb ideig áll fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem az csupán egyetlen alkalommal történt. A másik határozat kimondta: a bérfizetés elmaradása a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat.

– Mit tud tenni a sportoló, ha nem kapta meg munkabérét?
– Az egyik országos sportszövetség munkaszerződés-mintájában olvastam azt a kikötést, miszerint a felek megállapodnak, hogy az esetleges jogvitájukat megkísérlik békés úton, tárgyalás során rendezni. Ennek eredménytelensége esetén vagy ha a munkaszerződésben nincs is ilyen rendelkezés, egyrészt a munkavállaló munkaügyi pert indíthat a bérfizetés esedékességének időpontjától számított hároméves elévülési időn belül vagy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény alapján közjegyzőtől kérelmezheti a fizetési meghagyás kibocsátását a foglalkoztatójával szemben a bértartozás megfizetése iránt. Ettől eltérően, csak a per marad a járható út, ha bérkövetelés összege a harmincmillió forintot meghaladja.