Sallai Roland: Megtettem a magamét a Lens ellen

Főszereplője volt a Freiburg Lens elleni párharcának a tizenhat közé jutásért rendezett Európa-liga-párharcban: az első meccsen kapufát lőtt, a visszavágón két góljával egyenlített nulla kettőről, és a hosszabbításban szerzett harmadik gólban is nagy szerepet vállalt. Ez volt a legjobb meccse freiburgi színekben?
Szerencsére sok emlékezetes mérkőzésen vagyok már túl a Freiburg mezében, amióta 2018-ban ide szerződtem, de tény, a csütörtöki egyike a legjobb meccseimnek, mégiscsak európai kupasorozat kieséses szakaszában játszottunk – válaszolta lapunknak Sallai Roland, a 26 éves, 46-szoros magyar válogatott támadó, akivel a pénteki Európa-liga-sorsolás után beszélgettünk. – Az első meccsen is lehetőségem volt gólokat szerezni, akkor nem sikerült, de mindig mondom, szerencse is kell az eredményességhez. Most megvolt.

Kétgólos hátrányban sem adták fel, és a ráadás perceiben szerezte meg a hosszabbítást jelentő gólt. Mi hajtotta a csapatot a reménytelennek tetsző helyzetben is?
Nem adtuk fel, nem vesztettük el a hitünket. Azt beszéltük a szünetben az öltözőben, hogy ha szerzünk egy gólt, könnyebben jöhet a második is. Emlékezetes mérkőzés kerekedett belőle, az biztos, szerintem örök emlék a szurkolóinknak is. Szeretnénk tovább írni ezt a történetet, élvezni akarjuk a szereplést az európai kupaporondon.

A hosszabbítás felénél lecserélte Christian Streich vezetőedző. Nyugtasson meg, nem sérülés miatt!
Nem, csupán elfáradtam. Száztizenöt perc alatt az én posztomon, amelyen nagyon sokat kell futni, sprintelni, el lehet fáradni. Szerencsére addigra már megtettem a magamét.

A sorsolás előtt volt kiszemelt csapat, amelyet a legszívesebben kaptak volna ellenfélnek a nyolcaddöntőben?
Nem, mert ezen a szinten már nincsenek könnyű ellenfelek.

Tehát örültek a West Hamnek?
Az túlzás, mert nagyon erős csapat, tele kiváló játékossal, és az előző idényben megnyerte az Európa-konferencialigát. De legalább ismerjük testközelből, mert az ősszel egy csoportban szerepeltünk vele, azaz kétszer is megmérkőzhettünk egymással. Sajnos mind a két mérkőzést a londoniak nyerték meg, Angliában kettő nullára, Freiburgban kettő egyre. De a hazai találkozón a második félidőben nagyon jók voltunk, tudtunk egyenlíteni az én gólommal, közel álltunk a győzelemhez, de sajnos egy egyéni hiba miatt kaptunk egy gólt, amely a vereségünket jelentette. Ám nagy előny, hogy sok tapasztalatot szereztünk a West Hamről, ismerjük a gyengeségeit, és a nyolcaddöntőben igyekszünk ezeket kihasználni.

A Kicker a napokban arról cikkezett, Matthias Ginter és Philipp Lienhart kiválása a védelemben nagy veszélyt rejt magában, a legutóbbi négy bajnoki meccsen egyaránt három gólt kaptak. Megoldhatók ezek a problémák a West Ham elleni párharcig?
Szerintem igen, de természetesen két ilyen kiváló válogatott védő hiányát bármelyik csapat megérezné. Matthias Ginter szerencsére a Lens ellen a hosszabbításban már be tudott szállni, Philipp Lienhartnak talán még két hétre van szüksége a visszatéréshez. Addig is ott a lehetőség és a felelősség azoknak, akiknek most pótolniuk kell őket. De csapatként is összeszedettebbnek kell lennünk, segítenünk kell a védekezést.

Megfogalmazhatók-e a klub céljai az idény hátralévő részére az európai kupaporondon és a Bundesligában?
Nagyon élvezzük az európai kalandot, szeretnénk olyan messzire eljutni, amennyire csak lehet. A bajnokságban az előző idényben Európa-liga-indulást érő helyen végeztünk, nem szeretnénk lejjebb adni az idén sem. Nem könnyű persze, pillanatnyilag a nyolcadik helyen állunk, sűrű a mezőny, szerencse is kell az előrelépéshez. De megteszünk mindent, hogy mind a két fronton elérjük a kitűzött célunkat.

EURÓPA-LIGA
A NYOLCADDÖNTŐ PÁROSÍTÁSA
Sparta Praha (cseh)–Liverpool (angol)
Marseille (francia)–Villarreal (spanyol)
Roma (olasz)–Brighton (angol)
Benfica (portugál)–Rangers (skót)
Freiburg (német)–West Ham (angol)
Sporting CP (portugál)–Atalanta (olasz)
Milan (olasz)–Slavia Praha (cseh)
Qarabag (azeri)–Bayer Leverkusen (német)