Vereséggel rajtolt a Ferencváros az Európa-liga alapszakaszában

EURÓPA-LIGA, ALAPSZAKASZ
1. FORDULÓ
ANDERLECHT (belga)–FERENCVÁROS 2–1 (0–0)
Brüsszel, Lotto Park, 17 900 néző. Vezette: Julian Weinberger (Andreas Heidenreich, Maximilian Kolbitsch) – osztrákok
ANDERLECHT: Coosemans – Sardella, Jörgensen, Szimics, M. Ndiaye (Foket, 80.) – Verschaeren, Dendoncker, Stroeykens (T. Leoni, 69.), Edozie (Ashimeru, 69.) – Amuzu (N. Angulo, 40.), Dolberg (Luis Vázquez, 69.). Megbízott vezetőedző: David Hubert
FERENCVÁROS: Dibusz – Botka (Gartenmann, 76.), I. Cissé, Szalai G., Ramírez (Civic, 76.) – Abu Fani (Maiga, 71.), Rommens – A. Traoré, Zachariassen (Ben Romdan, 71.), Kady (Saldanha, 71.) – Varga B. Vezetőedző: Pascal Jansen.
Gólszerző: Verschaeren (60.), Dolberg (66. – 11-esből), ill. Szimics (87. – öngól)
Kiállítva: N. Angulo (81.)

A mérkőzés online, szöveges tudósítása itt olvasható.

Zöld papagájok lepték el a környező fákat. A stadiont körülölelő parkban az ember csak kapkodta a fejét, mindenfelé rikácsoló madarak repkedtek, mintha a trópusokon lennénk. Kiderült, Brüsszel ezen részén alaposan elszaporodtak a sándorpapagájok, huszonöt évvel ezelőtt az egyik közeli állatkertből engedtek szabadon három példányt, s a tollasok száma mára ezer fölé duzzadt. A helyiek küzdenek a visszaszorításukért, hiszen nincs természetes ellenségük, egyedül a vándorsólymok kapnak el közülük olykor egyet-egyet, és tetemüket furcsa módon rendre a Szent Mihály-székesegyház előtti járdára teszik.

Szerda este azonban érkezett a zöld Fradi-sas!

A magyar bajnok a belga Anderlecht otthonában kezdte meg Európa-liga-főtáblás szereplését, és a mérkőzés – bizonyos szempontból – történelmi volt, hiszen most debütált az új lebonyolítású rendszer, amelyben a csapatok immár nyolc különböző ellenféllel mérhetik össze tudásukat. Pascal Jansen vezetőedző a mély vízbe dobta a nyáron a svájci Lausanne-tól hazatérő Szalai Gábort, és úgy állította a védelem közepére, hogy bajnoki mérkőzésen még be sem mutatkozott a zöld-fehéreknél. Vele együtt négy magyar volt a kezdőcsapatban, rajta kívül a kapuból kirobbanthatatlan Dibusz Dénes, a támadójátékot meghatározó Varga Barnabás és az ezúttal a védelem jobb oldalán szerephez jutó Botka Endre. Amint elkezdődött a meccs, mintha csak rendelésre érkezett volna, eső kezdte el áztatni a gyepet. Az egyébként is rossz állapotú füvet még inkább kitaposták a futballisták, csúszóssá vált a sok helyen kikopott talaj, ám ettől a játék nem vált lassabbá. A csapatok nem húzták az időt, egymásnak estek, és öt perc sem telt el, amikor a Ferencváros – Adama Traoré lévén – megszerezhette volna a vezetést. Az ezer sebből vérző Anderlecht, amely a napokban vezetőedzőt is váltott, nem zuhant össze. Szép fokozatosan labdabirtoklási fölénybe került, és az első negyvenöt percben több veszélyes támadása volt, Dibusz Dénesnek bravúrt kellett bemutatnia két alkalommal is.

Ahhoz képest, hogy a belga drukkerek a közelmúltban a tulajdonosok ellen tüntettek és a botladozó csapatot is kikezdték, egész jó hangulat uralkodott az arénában. Az, hogy a ferencvárosi ultrák megtöltötték a számukra fenntartott szektort, nem volt meglepő, ám az előjelek tekintetében az már annál inkább, hogy a hazaiak kis híján megtöltötték a Lotto Parkot, és a két kapu mögötti kemény mag megállás nélkül buzdította a lilákat. Mindkét együttes próbálta megbecsülni a labdát, sokszor a kapusokat is bevették az összjátékba. Pascal Jansen menet közben is próbált változtatni, a szünet előtti percekre az addig jobb oldalon futballozó brazil Kady behúzódott középre, Kristoffer Zachariassen pedig szélsőként rohamozott. Az Anderlecht szélsői sem lazsáltak, többször is zavarba hozták a zöld-fehérek védelmét, a fürge léptű támadókkal különösen Cristian Ramíreznek volt nehéz dolga, néhányszor sikerült is őt átjátszani. Több és jobb lehetőségük a hazaiaknak volt, ám az első félidő végén ismét a Fradi előtt adódott ígéretes helyzet, Varga Barnabás kapuba tartó lövését balszerencsés mozdulattal Ibrahim Cissé fejelte az alapvonalon túlra – kár volt a lehetőségért. A ferencvárosi ultrák Magyarországot éltették, eközben a belga drukkerek nem tudták eldönteni, hogy a szünetre induló csapatokat tapssal vagy füttyel kísérjék az öltözőbe.

A fordulást követően aztán jöttek az Anderlecht-gólok!

Dibusz Dénes hiába védett addig (és azt követően is…) többször is nagyot, a jobb alsóba surranó labdát nem érte el, nem sokkal később pedig büntetőből növelte előnyét a belga gárda, a lövésnél esélye sem volt a magyar kapusnak. Az addig elégedetlenkedő hazai szurkolók közül mindenki ugrálva énekelt, mintha egy csapásra elfelejtettek volna mindent, ami az elmúlt időszakban történt. Nemcsak ők, hanem a kispadra ideiglenesen leülő, harminchat esztendős David Hubert is lelkesítette labdarúgóit, Pascal Jansen pedig megpróbált változtatni az FTC futballján. Ha a Ferencváros támadójátékában valamitől javulást lehetett várni, az Matheus Saldanha pályára küldése volt, érkezett a brazil csatár, aki az eddigi két ferencvárosi meccsén három gólt szerzett, a Magyar Kupában Budafokon duplázott, míg az MTK otthonában a bal alsóba lőtt. Több helyen is frissített a Fradi szakmai stábja, bízva benne, hogy az utolsó húsz-huszonöt percben sikerül egyenlíteni, és nem is volt hiábavaló a próbálkozás, ugyanis Adama Traoré lövése után Jan-Karlo Szimics öngólt vétett.

A Ferencváros 1995 augusztusa után – amikor is Zoran Kuntics góljával 1–0-ra nyert az Anderlecht otthonában – ezúttal hullámzó, de összességében gyengébb játékkal vereséget szenvedett Belgiumban. A folytatás sem ígérkezik simának: vasárnap 18 órától a rivális Puskás Akadémia látogat a Groupama Arénába, míg az FTC csütörtökön 18.45 órától, a következő Európa-liga-mérkőzésén a Tottenhamet fogadja. 2–1