Sebastian Vettel az egekbe emelte a faenzai kiscsapatot

Sokan még ma is hitetlenkedve gondolnak vissza az Olasz Nagydíjra, amelyen Sebastian Vettel a Toro Rosso-Ferrarit a pole pozícióba repítette, majd a rajttól a célig magabiztosan versenyezve megszerezte önmaga és csapata első Formula–1-es győzelmét. A száguldó cirkuszban 1985-ben bemutatkozó, 2005-ig Minardi néven szereplő olasz kiscsapat diadalának hazája nagydíján nem lehetett nem örülni, még azok is fejet hajtottak a Toro Rosso előtt, akik egyébként ferde szemmel néznek az alig 200 embert foglalkoztató kiscsapatra.

A váratlan diadal okozta kábulat után persze ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nem valók a Formula–1-be a B-csapatok. A Toro Rosso ugyanis a Red Bull második alakulataként a teljes kasztnit a Milton Keynes-iektől kapja meg, csak éppen nem a Renault, hanem a Ferrari motorját rakja bele. Így pedig nem klasszikus konstruktőr a Toro Rosso, mert egy készen kapott karosszériát használ. Ennek ellenére kiváló autót csináltak Faenzában, a Red Bull szemszögéből nézve túl jót is, hiszen a B-csapat 39–29-re legyőzte az A-t.

Ennek három oka volt. Az egyik a Ferrari-motor Renault-val szembeni erőfölénye, ami 40 lóerőre rúgott, és amit felismerve – főleg az Olasz GP után – a Red Bull elveszítette motivációját. A másik Giorgio Ascanelli technikai igazgató, aki sokkal hatékonyabbá tudta tenni a kasztnit, mint a testvércsapat mérnökei, és a versenystratégia kidolgozásában is az egyik legjobb volt a boxutcában. A harmadik pedig Vettel, aki zseniálisan alkalmazkodott az új autóhoz, amelyet Monte-Carlóban kapott meg a Toro Rosso.

Az első öt versenyen még a tavalyi konstrukciót használta a csapat STR2B néven, ezzel a géppel nem tudott úgy megbarátkozni Vettel, mint később az STR3-mal. Ausztráliában még bejutott az időmérő harmadik szakaszába, de az első körben kiesett, akárcsak Bahreinben és Barcelonában.

Malajziában a motorja ment tönkre, Törökországban pedig a rajt után defektet kapott, és utolsóként célba érve csak annak örülhetett, hogy meglátta a kockás zászlót.
Monacóban aztán ötödik hellyel köszöntötte az új autót, amelyhez nyáron kapott a Toro Rosso új elemeket a Red Bulltól. A kiegészített kocsival aztán Vettel csak a Hungaroringen maradt le az időmérő harmadik részéről, nyert ugye Monzában, és hasonlóan nagy meghökkentést keltett azzal, hogy az idényzáró utolsó köreiben megelőzte Lewis Hamiltont, akinek ez kis híján a vb-címébe került.

Vettel mindkét toyotást megelőzve nyolcadik lett a vb-pontversenyben, majdnem kilencszer annyi pontot gyűjtött, mint csapattársa, Sebastien Bourdais. Csak a statisztikákat nézve ez volt az egyik legegyoldalúbb csapaton belüli párharc 2008-ban, de nem lehet azt mondani, hogy Bourdais leszerepelt volna.

A francia élete első F1-es versenyén pontot szerzett (bár nem jutott el a célig), és sokkal jobban feküdt neki a semlegesen beállított STR2B, mint az agresszívabb stílust megkövetelő STR3, ami Vettel álmai netovábbja volt. A Le Mans-i versenyző ennek ellenére az év végére rendszeres szereplője volt a harmadik időmérőnek, és ha nagyobb szerencséje van, a Belga és az Olasz Nagydíjból nem két ponttal jön ki, hanem ennek többszörösével.

Talán jobb esélye lenne állása megtartására is, a Toro Rosso ugyanis Sebastien Buemi és Szato Takuma felé kacsingat, és mivel a svájci és a japán pénzt is hozna magával, Bourdais méltatlanul korán elbúcsúzhat az F1-től. Vettel viszont a Red Bullnál bizonyíthatja, hogy a Toro Rosso a konszernen belüli párharcot a fent említett okok közül elsősorban pilótája miatt nyerte meg.