A monacói Formula–1-es versenypálya a sportvilág legnagyobb csodája

A futballért megőrülő briteknél némi meglepetésre nem egy labdarúgó-aréna nyerte meg a szavazást, sőt egyetlen angol létesítmény sem került be az első hétbe – ez utóbbi persze nem meglepő, hiszen az Egyesült Királyságon kívül található helyszínek közül kellett választani.

A véleményformálók 18 százaléka úgy gondolta, hogy a világ legcsodásabb sportlétesítménye a monacói Formula–1-es versenypálya, a második pozícióba az FC Barcelona impozáns stadionja, a Camp Nou (15 százalék) futott be, míg a harmadik helyen a pekingi olimpiára felhúzott Madárfészek (14 százalék) végzett.

Monacóban először 1929-ben rendeztek Grand Prix-t – akkor még természetesen nem Formula–1-es autók száguldottak körbe a hercegségben kialakított utcai pályán –, és William Grover-Williams győzött.

Magát a pályát évente egyetlen alkalommal használják autóversenyzésre , mégpedig májusban, a száguldó cirkusz látogatásakor. A 3.34 kilométer hosszú aszfaltcsíkon a Formula–1 mellett annak különböző betétfutamai is szerepet kapnak a hétvégén. Hat hétig tart a helyszín és tartozékainak felépítése, majd három hétig a szétszerelésük.

A Monacói Grand Prix-t egyébként az az Anthony Noges álmodta meg a XX. század húszas éveiben, akinek többek között a Monte-Carlo-ralit, valamint a kockás zászló bevezetését is köszönhetjük.

A szavazás második helyén az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou végzett, a szavazatok 15 százalékát megszerezve.

Az 1957 szeptemberében, egy Legia Warszawa elleni mérkőzéssel átadott létesítmény Európa legnagyobb befogadóképességével büszkélkedhet, mivel hivatalosan 98 772 néző fér el a lelátóin. Ezzel a világ 11. legnagyobbja.

A lengyelek elleni meccsen egyébként az első gólt Eulegio Martínez lőtte, és természetesen a Barcelona győzött 4–2-re.

A stadiont eredetileg Estadi del FC Barcelonának (FC Barcelona Stadion) hívták, ám 2000-ben a klub pártolói tagsága szavazást tartott, és annak eredményeképpen az aréna hivatalos névként is felvehette addigi becenevét, a Camp Nout.

A harmadik helyen a pekingi nyári olimpiára felépített Madárfészek – hivatalos nevén Nemzeti Stadion – zárt a voksok14 százalékával.

A 2003. december 24. megkezdett építkezés összesen 423 millió dollárt emésztett fel, és érdekesség, hogy az öt évig tartó munkálatok a nyugati világban ennek a tízszeresébe kerültek volna.

Az ötkarikás játékok alatt 91 ezer fő befogadására képes stadion költségeinek csökkenéséhez persze az is hozzájárult, hogy eredetileg behúzható tetővel tervezték meg az épületet.

A párizsi Charles de Gaulle reptér hasonló szerkezetű tetejének beomlása után aztán a tető elhagyása mellett döntöttek – aminek révén közel 290 millió dollárral mérséklődtek az építési költségek.