Hamilton: Én is csak ember vagyok!

– „Minőségi versenyző, nagyon gyors, és még csak tizenhat. Egy nap F1-es versenyző lesz." Tudja, ki mondta ezt önről?
– Fogalmam sincs. Talán Ron Dennis?

– Michael Schumacher, még amikor 2001-ben egy gokartos eseményen együtt versenyeztek.
– Erre nem is emlékeztem. Annyi rémlik, hogy valóban versenyeztünk, és a futam után kezet fogtunk, de több nem maradt meg bennem.

– Akkoriban hősként, F1-es példaképként tekintett rá?
– Személyiségemből fakadóan nem mondanám, hogy bárkire is hősként tekintek. Magát a szót sem igazán szeretem – az én hősöm mondjuk Superman. Mindenesetre Michael tényleg olyan versenyző volt, akire felnéztem, mert hihetetlen sikereket ért el. Közel állt a tökéleteshez, vagyis gyerekként tényleg olyan akartam lenni, mint ő.

– Ennek fényében milyen érzés, hogy a Mercedesnek idén vonzóbb választás volt Lewis Hamilton, mint a nagy Michael Schumacher?
– Ez a tény nem jelent számomra olyan sokat, mert a fiatalabb Michaellel szemben sokkal kisebbek lettek volna az esélyeim. Tavaly már karrierje végén járt, úgyhogy a csapat döntése inkább egy természetes fejlődési folyamat része volt. Nem érzem úgy, hogy én pótolnám Michaelt.

– Most viszont megvan rá az esélye, hogy beállítsa négygyőzelmes hungaroringi rekordját.
– Ez sem számít olyan sokat, igazából csak nyerni akarok, és ennyi. Nem érdekel, más hányszor győzött itt, vagy én hányszor győztem, csak a diadal érdekel. A hétvégére készülődve eszembe sem jutott az itteni statisztikám, csupán szeretném a legtöbbet kihozni a lehetőségeimből. Az idén is van esélyem a győzelemre, de a gumik miatt nehéz dolgom lesz. Sőt azt mondom, az egyetlen, ami most az utunkban áll, a gumi.

– Az idény elején gondolta volna, hogy a Magyar Nagydíj előtt győzelmi esélyekről beszélhet?
– Gondoltam, hogy a tavalyi teljesítményt felülmúljuk, de álmomban sem reméltem, hogy ennyire jók leszünk.

– Hogy képes egy csapat óriásit fejlődni egyetlen tél alatt, viszonylag stabil szabályok mellett?
– Sok tényezőn múlik. A csapat egyet hátralépett, hogy jobban átlássa a helyzetet, és a helyes irányba terelte az autó fejlesztését. Tavaly rossz felé indultak az autó aerodinamikájával, de sikerült behozni a lemaradást.

– Első F1-es idényében hajszállal maradt le a bajnoki címről, a másodikban már megnyerte, és akkor úgy tűnt, a következő években beköszönt a Hamilton-éra. Miként éli meg, hogy az önnek jósolt egyeduralom Sebastian Vettelé?
– Annyira nem érint rosszul, mert két különböző forgatókönyvről beszélünk. Amikor a McLarenhez kerültem, két éven át bajnoki autóm volt, utána viszont sokáig nem. Ez az első év azóta, hogy olyan kocsim van, amelyikkel rendszeresen az élen tudok küzdeni, neki viszont négy éve megvan ez a lehetősége. Ez van.

(...)

– A Twitteren mindig csupa pozitív gondolatot oszt meg, aztán élőben sokszor mégis olyan szomorúan fest. Mi az oka ennek?
– Az, hogy én is csak ember vagyok. Nem telik minden napom boldogan és mosolygósan. Csak azért, mert F1-es versenyző vagyok, még nem működik minden tökéletesen az életemben. Imádok nyerni, a győzelemért létezem, és nyilván nem vagyok boldog, amikor hátrébb végzek. Csakúgy, mint mindenki életében, vannak dolgok, amelyek hatással vannak rám, és néha képes vagyok mosolyogni, néha pedig nem.

˜– Szeretné, ha jobban tudná leplezni az érzelmeit?
– Tudom én leplezni, csak nem akarom! Ez a különbség köztem és a legtöbb ember között a Formula–1-ben.

NINCS SZÜKSÉGE BARÁTOKRA AZ F1-BEN? MÁR AZ EGY VILÁGBAJNOKI CÍMMEL IS ELÉGEDETTEN FEJEZNÉ BE KARRIERJÉT? HOGYAN VÁLTOZTATTÁK MEG A SIKEREK CSALÁDJA MINDENNAPI ÉLETÉT? A VÁLASZOKAT ÉS A TELJES INTERJÚT KERESSÉK A SZOMBATI NEMZETI SPORTBAN, IMMÁR DIGITÁLIS FORMÁBAN IS!