Drámától botrányig – minden az F1-ről az 1000. vb-futam előtt

A LEGELSŐ
1950. május 13., Brit Nagydíj, Silverstone, a történelem 1. vb-futama

Királyi társaságban
A történelem első autós nagydíját 1906-ban rendezték meg Le Mans-ban, és a magyar Szisz Ferenc győzelmét hozó viadal olyan közönségsikert aratott, hogy a nagydíjversenyzés jövőjét nem kérdőjelezhette meg senki. Az első évtizedekben még valóban csupán a „nagy díjakért” versenyeztek a pilóták, sorozatjelleget csak 1931-ben öltött a versengés, amikor egyes viadalokat Európa-bajnoki futamnak nyilvánítottak, amelyeken a helyezések alapján pontokat osztottak. Tulajdonképpen ez volt a Formula–1 elődje, amelyet már a második világháború előtt világbajnoki sorozattá akartak emelni. Végül öt évvel a háború befejezése után, 1950. május 13-án tartották meg az első F1-es nagydíjat Silverstone-ban, a pályát a brit királyi légierő egyik bázisán alakították ki. Az esemény rangját jelzi, hogy VI. György király és családtagjai is jelen voltak, a 22 tagú mezőnyt a kor legjobb versenyzői alkották. Az első vb-futamot az olasz Giuseppe Farina nyerte meg az Alfa Romeóval, bekasszírozva az érte járó 9 pontot, ami nagyban hozzájárult, hogy az év végén világbajnokká koronázzák.

A LEGTRAGIKUSABB
1961. szeptember 10., Olasz Nagydíj, Monza, a történelem 101. vb-futama

16 halálos áldozat
Az F1 első évtizedeiben a biztonság sokadrangú kérdés volt, az autók egyre gyorsabbak lettek, miközben a pályákat nem fejlesztették biztonság terén, sőt Monzában egy döntött oválszakaszt is beiktattak, amelyen félelmetes volt a száguldás. Ez vezetett az 1961-es Olasz Nagydíjon az F1-történet legszörnyűbb tragédiájához, amelyben a világbajnoki címért küzdő Wolfgang von Trips mellett 15 néző vesztette életét. A bajnokság utolsó előtti versenyét a német pilóta az élről kezdte meg, ferraris csapattársai azonban hamar megelőzték, és még Jim Clark, valamint Jack Brabham is elment mellette. A második körben Clarkot visszaelőzte, de a skót nem hagyta annyiban, és a Parabolica előtt visszatámadott. Visszaemlékezése alapján Von Trips valószínűleg nem látta őt, összeértek a két autó kerekei, a Ferrari pedig óriási sebességgel rohant a szemközti falnak, amelyen átbukfencezve a nézők közé vágódott. Von Trips és 11 szurkoló szörnyethalt, további négyen a kórházban hunytak el.

A LEGHOSSZABB
2011. június 12., Kanadai Nagydíj, Montreal, a történelem 846. vb-futama

Több mint négyórás küzdelem
A nagydíj, amelyről azt hittük, sohasem ér véget… Ironikus, hogy egyaránt az esős időjárás idézte elő a történelem legrövidebb és leghosszabb vb-futamát is, ám ez elsősorban annak tudható be, hogy amíg 1991-ben Ausztráliában az első megszakítás után hagyták az egészet a fenébe, harminc évvel később Kanadában a legvégsőkig kivártak. Az eső már a rajt előtti órákban is szakadt, a biztonsági autó mögött indult el a verseny, de öt kört követően enyhült az intenzitása, és elengedték a mezőnyt. A versenyzők persze így sem sokat láttak, és az újból rákezdő eső miatt megint beküldték a safety cart, majd nem sokkal később megszakították a versenyt. A csapadék csak hullt és hullt, miközben a versenyzők két órán át unatkoztak a garázsoknál. A szervezők azonban nem adták fel, és újraindították a futamot, amelyet ezután is kicsúszások, ütközések és biztonsági autós szakaszok (összesen hat...) tarkítottak. A 4:04:39.537 órás verseny a hatszor boxban járó és többször az utolsó helyre visszaeső Jenson Button szürreális győzelmével ért véget, aki az utolsó körben szerezte meg az első helyet Sebastian Vetteltől.

A LEGRÖVIDEBB
1991. november 3., Ausztrál Nagydíj, Adelaide, a történelem 516. vb-futama

Azért a víz az úr
Az 1991-es idényzáró előtt már minden fontos kérdés eldőlt a világbajnoki harcban, így a november elején megtartott adelaide-i futam mindenkinek csak púp volt a hátán. Ayrton Senna háromszoros világbajnokként vágott neki a hétvégének, a vele szemben alulmaradó Nigel Mansell csak a becsületgyőzelemre hajtott. A napos időben megtartott időmérőn Senna volt a leggyorsabb, kilátásait azonban rontotta, hogy másnap Adelaide-re ítéletidő csapott le, egész nap szakadt az eső. Az eredeti rajt időpontját el is kellett halasztani, végül azonban elindult a mezőny, amelynek tagjai csak szenvedtek az özönvízben. A versenyzők egymás után pördültek ki és vágódtak a falhoz, a 16. körben aztán az élen álló Sennánál is betelt a pohár, és dühösen integetett, hogy szakítsák már félbe a versenyt. Kívánsága meghallgattatott, a lehetetlen körülmények miatt nem is indították újra a versenyt, így a szabályoknak megfelelően 14 kör alapján hirdettek végeredményt. A brazil csillag 24:34.899 perc alatt nyerte meg minden idők legrövidebb vb-futamát.

A LEGDRÁMAIBB
2008. november 2., Brazil Nagydíj, Sao Paulo, a történelem 803. vb- futama

Az utolsó kör utolsó kanyarjában
A vb-cím sorsa többször dőlt el az évadzárón, az viszont csak egyszer fordult elő, hogy a vb-trófeát valaki az utolsó verseny utolsó körének utolsó kanyarjában szerezze meg. Pedig Lewis Hamiltonnak látszólag nem volt nehéz dolga a 2008-as finálén, egy kényelmes ötödik hely is meghozta volna neki a végső diadalt. A bajnoki rivális Felipe Massa pole pozícióból indulva száguldott az élen, Hamilton pedig a negyedik helyet tartva biztonságban érezhette magát – egészen hat körrel a leintésig. Akkor a pályára zúduló eső miatt az élmezőny tagjai kiálltak kereket cserélni, Timo Glock viszont abban bízva, hogy a zápor, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan megy is, slick gumikon maradt a pályán. Hamilton az ötödik helyre szorult, aztán két körrel a vége előtt Sebastian Vettel is megelőzte a Toro Rossóval, s a vb-cím elúszni látszott. A brit képtelen volt visszaelőzni ellenfelét, a slickeken szenvedő Glock 13 másodperccel járt előtte az utolsó körben. Úgy tűnt, minden­nek vége, ám az őrült tempót diktáló Hamilton az utolsó kanyarban megszerezte tőle az ötödik helyet, és drámai végjátékban világbajnok lett.

A LEGMAGYARABB
2003. augusztus 24., Magyar Nagydíj, Mogyoród, a történelem 710. vb-futama

A helyi hős meséje
Pedig ez a szombat is úgy indult, mint bármelyik egy olyan F1-es tesztpilóta életében, aki a Formula–3000-ben is versenyez. Baumgartner Zsolt felkelt, megreggelizett és eközben nyilvánvalóan nem a topkategória időmérője, hanem saját aznapi versenye járt a fejében – amíg telefonja el nem kezdett vadul csörögni. Merthogy a Jordan versenyzője, Ralph Firman egy kicsúszás után csúnyán megütötte magát a reggeli szabadedzésen, és a csapatnak beugró pilótára lett szüksége. Márpedig a Jordan teszt- és tartalék versenyzőjét úgy hívták: Baumgartner Zsolt. Mintha a sors ajándéka lett volna, hogy Magyarországon egy magyar versenyző jut ilyen fantasztikus lehetőséghez, akinek menedzsmentje a délutáni kvalifikációig sebtiben minden adminisztratív teendőt elvégzett a szuperlincenc kiállításához. Baumgartner nem is álmodhatott volna szebb bemutatkozásról, a Hungaroringen több ezer honfitársa szurkolt azért, hogy derekasan helytálljon. Ez sikerült is: a 19. helyről indulva a negyedik körben megelőzte Jos Verstappent, majd sokáig jó tempót diktálva a futam derekánál esett ki motorhiba miatt a 14. helyről.

A LEGKAOTIKUSABB
1996. május 19., Monacói Nagydíj, Monte-Carlo, a történelem 587. vb-futama

Mindössze hárman a célban
Fordulatosság, kiszámíthatatlanság és fejetlenség tekintetében talán akadtak kaotikusabb versenyek az 1996-os monacóinál, ám soha máskor nem értek olyan kevesen a célba, mint ezen a viadalon. Szinte hihetetlen, hogy a 22 kvalifikált versenyzőből mindössze hárman láthatták a kockás zászlót, de talán már azt vészjósló előjelnek lehetett venni, hogy Andrea Montermini a bemelegítő edzésen úgy összetörte autóját, hogy el sem tudott indulni. A verseny szemerkélő esőben vette kezdetét, ami már az első körben öt versenyzőn – köztük Michael Schumacheren – kifogott. A futam derekáig további hárman összetörték autójukat, hárman pedig technikai hiba miatt estek ki – köztük a magabiztosan vezető Damon Hill. Jean Alesi szintén az élről adta fel felfüggesztéshiba miatt, Jacques Villeneuve pedig egy lekörözöttel ütközött tíz körrel a vége előtt. Ekkor már csak heten voltak versenyben, de öt körrel a leintés előtt Mika Salo, Mika Häkkinen és Eddie Irvine összecsúszott, Heinz-Harald Frentzen pedig technikai hiba miatt kényszerült a boxba. A kockás zászlót így csak a három dobogós pillanthatta meg: a győztes Olivier Panis, valamint David Coulthard és Johnny Herbert.

A LEGDOMINÁNSABB
1969. május 4., Spanyol Nagydíj, Barcelona, a történelem 175. vb-futama

Két kör előnnyel
Az F1 majd' 70 éves történetében gyakran láttunk óriási fölénnyel megnyert versenyeket, olyan azonban csak kétszer fordult elő, hogy a győztes két kör előnnyel érjen be a második helyezett előtt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind Damon Hill 1995-ös ausztráliai, mind Jackie Stewart 1969-es spanyolországi dominanciájában óriási szerepet játszott a közvetlen ellenfelek kiesése, a körhátrányt ráadásul az adott pálya hossza is befolyásolja – Stirling Moss például az 1958-as Portugál Nagydíjon több mint ötperces előnnyel ért célba Mike Hawthorn előtt a 7.4 kilométeres portói aszfaltcsíkon. Ebből a szempontból tehát nehéz választani a domináns győzelmek között, de ha csupán a számokból indulunk ki, Stewarté a legnagyobb előny, mert egy hajszállal hosszabb pályán ért be két kör előnnyel, mint amilyenen Damon Hill. Pedig a Montjuic Parkban megrendezett versenyen még csak nem is a skót volt a leggyorsabb pilóta, ám a veszélyes pályán a fontolva haladás vezetett sikerre. Stewart előtt Jochen Rindt, Graham Hill, Chris Amon, Jo Siffert és Jack Brabham is kiesett, így hatalmas fölénnyel győzött Bruce McLaren előtt.

A LEGBOTRÁNYOSABB
2005. június 19., Amerikai Nagydíj, Indianapolis, a történelem 740. vb-futama

Hat autó a rajtrácson
A részleges bojkottól kezdve a szándékos ütközéseken át a tettlegességgé fajuló vitákig könyvet meg lehetne tölteni az F1-es botrányokkal, ám talán mind közül kiemelkedik, ami a 2005-ös indianapolisi hétvégén történt. A Michelin és a Bridgestone között már évek óta vérre menő gumiháború dúlt, a francia gyártó azonban az Amerikai Nagydíjon nyilvánvalóan elvetette a sulykot, ami végül súlyos következményekkel járt. A Michelin a teljesítmény hajszolása közben olyan abroncsokat vitt Indianapolisba, amelyek nem bírták a döntött jobb kanyar okozta terhelést, ennek következtében Ralf Schumacher a pénteki szabadedzésen meg is sérült. A franciák gyorsan új garnitúra gumikat szállítottak a helyszínre, de azokkal is ugyanez a probléma adódott, így a mezőny hét csapata kutyaszorítóba került. A Bridgestone-t használó Ferrari semmilyen kompromisszumba nem ment bele, így nem maradt más megoldás, mint hogy a Michelint használó istállók a felvezető kör után visszaálltak a garázsba, és nem indultak el. A húsztagú mezőnyből mindössze hat autó vett részt a versenyen, a nézők pedig valósággal tajtékoztak – sörösdobozokat és hamburgereket dobálva a pályára…

A LEGSZOROSABB
1971. szeptember 5., Olasz Nagydíj, Monza, a történelem 206. vb-futama

Öten 0.61 másodpercen belül
Amikor az autók aerodinamikai szempontból még nem voltak különösebben kifinomultak, a szélvészgyors monzai pálya egyenesei remek lehetőséget adtak a szélárnyék kihasználására, amellyel minden versenyző élt is. Ennek köszönhetően az F1 első évtizedeiben az Olasz Nagydíjakon nagyon sűrűn változott a sorrend, ami a legnagyobb izgalmakat és a legszorosabb befutót 1971-ben eredményezte. Soha egyetlen más versenyen nem fordult elő, hogy nyolc különböző pilóta állt volna az élen, ezen a futamon viszont hosszabb-rövidebb ideig Clay Regazzoni, Ronnie Peterson, Jackie Stewart, Francois Cevert, Mike Hailwood, Jo Siffert, Chris Amon és Peter Gethin is birtokolta az első helyet. A verseny szorosságáról mindent elárul, hogy egyhuzamban az élen a legtovább hat körön át Peterson bírta, mindenki más kevesebbet töltött a mezőny elején. Ebben a hihetetlen versengésben szinte csak a szerencsén múlt, hogy a kockás zászló meglengetése idején éppen ki áll az élen, ez végül Gethin lett, aki az utolsó körben előzte meg Petersont. Az első öt helyezettet mindössze 0.61 másodperc választotta el egymástól.

REKORDOK A 70. IDÉNYBEN, AZ 1000. VERSENY ELŐTT

NAGYDÍJAK, PÁLYÁK
70. idényét kezdte el 2019-ben az F1-es világbajnokság
7 futamot rendeztek 1950-ben és 1955-ben, e két idény volt futamszám alapján a legkurtább
21 futamot rendeztek 2016-ban és 2018-ban, e két idény volt futamszám alapján a leghosszabb
490 kört kellett hajtani 1961-ben a 8 vb-futamon, az akkori 2988 versenykilométer volt a legkevesebb az F1 történetében
1268 kört kellett hajtani 2016-ban a 21 vb-futamon, az akkori 6396 versenykilométer a legtöbb az F1 történetében
34 ország adott otthont eddig F1-es nagydíjnak
1 versenyt kapott csupán Marokkó, ahová az 1958-as Ain Diabban rendezett nagydíj óta nem látogatott vissza az F1
73 pályán rendeztek a vb-sorozatba beszámító F1-es nagydíjat

68 nagydíjat tartottak az olaszországi Monza pályáján, amely csúcstartó Monaco (65), Silverstone (52), Spa-Francorchamps (51), Nürburgring (40), Montreal (39), Interlagos és Hockenheim (36-36), a Hungaroring (33), Zandvoort és Szuzuka (30-30) s Barcelona (28) előtt

PILÓTÁK

875 pilóta vehetett részt eddig F1-es versenyhétvégén
188 pilóta vett részt csupán egy versenyhétvégén
371 pilóta vett részt 10 vagy annál több versenyhétvégén
76 pilóta vett részt 100 vagy annál több versenyhétvégén
20 pilóta vett részt 200-nál több versenyhétvégén
4 pilóta vett részt 300-nál több versenyhétvégén
6 pilótanő vett részt F1-es versenyhétvégén. Az első az olasz Maria Teresa de Filippis volt, aki az 1958-as és az 1959-es idényben 5 versenyhétvégén vett részt, és 3 nagydíjra kvalifikálta autóját. Az olasz Lella Lombardinak három idény (1974–1976), 17 versenyhétvége és 12 nagydíjrajt adatott, ő az egyetlen nő, aki az első hat között – az akkori szabályok szerint pontszerzőként – fejezett be F1-es futamot (1975, Spanyol Nagydíj). A brit Divina Galica, a dél-afrikai Desiré Wilson, az olasz Giovanna Amati és a brit Susie Wolff nem jutott el nagydíjrajtig
326 versenyhétvégét és 322 nagydíjrajtot jegyez a brazil Rubens Barrichello, s vezeti az örökranglistát a spanyol Fernando Alonso (314/311), a brit Jenson Button (309/306) és a német Michael Schumacher (308/306) előtt

ÉVEK, HÓNAPOK, NAPOK

17 éves, 5 hónapos, 13 napos volt a holland Max Verstappen, amikor legfiatalabb pilótaként bemutatkozott a 2015-ös Ausztrál Nagydíjon
53 éves, 7 hónapos, 21 napos volt a belga Arthur Legat, aki az 1952-es Belga Nagydíjon az F1 történetének legidősebb pilótájaként indult
18 éves, 7 hónapos, 15 napos volt Max Verstappen, amikor legfiatalabb futamgyőztes lett a 2016-os Spanyol Nagydíjon
53 éves, 22 napos volt az olasz Luigi Fagioli, amikor az 1951-es Francia Nagydíj megnyerésével a legidősebb futamgyőztes lett
23 éves, 4 hónapos, 11 napos volt a német Sebastian Vettel, amikor a 2010-es vb-cím megnyerésével a legfiatalabb világbajnok lett
43 éves, 10 hónapos, 4 napos volt az olasz Giuseppe „Nino” Farina, amikor az 1950-es vb-cím megnyerésével a legidősebb világbajnok lett
21 év, 3 hónap telt el a német Michael Schumacher első (1991, Belga Nagydíj) és utolsó (2012, Brazil Nagydíj) nagydíjrajtja között, ez a leghosszabb idő az F1 történetében
15 év, 6 hónap, 28 nap telt el a finn Kimi Räikkönen első (2003, Malajziai Nagydíj) és legutóbbi (2018, Egyesült Államok Nagydíja) futamgyőzelme között, ez a leghosszabb idő az F1 történetében
9 év, 11 hónap, 26 nap telt el a brit Lewis Hamilton első (2008) s legutóbbi (2018) világbajnoki címe között, ez a leghosszabb idő az F1 történetében

GYŐZTESEK, PONTSZERZŐK
107 pilóta nyert futamot
75 pilóta nyert egynél több futamot
33 pilóta nyert 10 vagy annál több futamot
5 pilóta nyert 40 futamnál többet (Ayrton Senna 41, Alain Prost 51, Sebastian Vettel 52, Lewis Hamilton 74, Michael Schumacher 91)
91 futamot nyert a német Michael Schumacher, s vezeti az örökranglistát

99 pilóta szerzett eddig pole pozíciót az F1 történetében (a 99. a monacói Charles Leclerc lett a legutóbbi versenyhétvégén, Bahreinben)
84 alkalommal rajtolhatott pole pozícióból Lewis Hamilton, s vezeti az örökranglistát Michael Schumacher (68), Ayrton Senna (65) és Sebastian Vettel (55) előtt. Rajtuk kívül senki sem jegyez 40-nél több pole pozíciót.
24 pilóta volt képes az úgynevezett Grand Chelem elérésére (pole pozícióból indulva a verseny leggyorsabb körét is megfutva rajt-cél futamgyőzelem)
8 alkalommal nyert futamot a Grand Chelemet is teljesítve a brit Jim Clark, s vezeti az örökranglistát az olasz Alberto Ascari, Michael Schumacher és Lewis Hamilton (5-5) előtt
131 pilóta jegyez leggyorsabb versenykört
77 futamon hajtott leggyorsabb versenykört Michael Schumacher, s vezeti az örökranglistát Kimi Räikkönen (46), Alain Prost és Lewis Hamilton (41-41) előtt
209 pilóta állhatott már dobogóra F1-es nagydíj után
5 pilóta állhatott dobogóra 100-nál többször
155 alkalommal állhatott dobogóra Michael Schumacher, s vezeti az örökranglistát Lewis Hamilton (136), Sebastian Vettel (111), Alain Prost (106) és Kimi Räikkönen (103) előtt
341 pilóta szerzett pontot vb-futamon
79 pilóta szerzett eddig mindössze 1 vb-pontot
221 futamot fejezett be pontszerző helyen Michael Schumacher, s vezeti az örökranglistát Kimi Räikkönen (206) és Fernando Alonso (202) előtt
83 846 versenykilométert tett meg pályafutása alatt a spanyol Fernando Alonso, és vezeti az örökranglistát Michael Schumacher (81 188 km), Jenson Button (80 832 km) és Rubens Barrichello (80 585 km) előtt
33 pilóta nyert világbajnoki címet az F1 történetében
16 pilótának van egynél több világbajnoki címe
10 pilótának van három vagy annál több vb-címe
7 világbajnoki címével Michael Schumacher vezeti az örökranglistát Juan Manuel Fangio és Lewis
Hamilton (5-5), valamint Alain Prost és Sebastian Vettel (4-4) előtt
43 ország adott Formula–1-es pilótát
163 pilótát adott Nagy-Britannia, 156-ot az Egyesült Államok, 101-et Olaszország, 75-öt Franciaország és 54-et Németország

CSAPATOK
160 csapat indult F1-es versenyhétvégén
972 versenyhétvégén vett részt a Ferrari, s vezeti az örökranglistát a McLaren (844), a Williams (713), a Lotus (606) és a Tyrrell (430) előtt
34 csapat tudott futamot nyeri
235 futamot nyert eddig a Ferrari, s vezeti az örökranglistát a McLaren (182), a Williams (114), a Mercedes (89) és a Lotus (81) előtt
15 csapat tudott konstruktőri világbajnoki címet nyerni

16 konstruktőri vb-címet szerzett a Ferrari, s vezeti az örökranglistát a Williams (9), a McLaren (8), a Lotus (7) és a Mercedes (5) előtt
69 motorszállító gyártott hajtóművet az F1-nek
10 motorszállító nyert világbajnoki címet
16 világbajnoki címet jegyez a Ferrari motorszállítóként, s vezeti az örökranglistát a Renault (12), a Ford (10), a Mercedes (7) és a Honda (6) előtt
9 gumiszállító partnere volt az F1-nek (Goodyear, Pirelli, Bridgestone, Michelin, Firestone, Dunlop, Avon, Englebert, Continental)

TRAGÉDIÁK

52 pilóta halt meg az FIA égisze alá tartozó vb-sorozat versenyén, edzésén, tesztjén F1-es autóban, az első áldozat az 1952. június 18-án tesztbalesetet szenvedő a brit Cameron Earl volt
32 pilóta halt meg F1-es versenyhétvégén, 7 tesztelés, 13 nem a vb-sorozatba tartozó versenyen (az 1950-es évek hőskora 15 versenyző életét követelte, a 60-as években 14, a 70-es években 12, a 80-as években 4, a 90-es években 2 versenyző hunyt el a pályákon – az osztrák Roland Ratzenberger és a brazil Ayrton Senna 1994-es imolai tragédiája óta több mint 20 év telt el fatális baleset nélkül, míg a francia Jules Bianchi a 2014-es Japán Nagydíjon végzetes fejsérülést nem szenvedett, s 2015. július 17-én elhunyt)
7 pilóta veszítette életét az Indianapolis Motor Speedway betonján, a korábban az F1-es vb-sorozatba tartozó Indianapolis 500 mérföldes versenynek otthont adó pálya szedte a legtöbb áldozatot

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. április 13-i lapszámában jelent meg.)