Drámák, botrányok, történelmi pillanatok, kiélezett bajnoki küzdelem – így alakult 2024 F1-es idénye

ÍGY TÖRTÉNT – ÚT A BAJNOKI CÍMIG

Hiába a szexuális zaklatással vádolt csapatfőnök már idény előtt kirobbanó és egyre gyűrűző botránya, a csapaton belül élesedő belső, hatalmi harcok, a szétszakadás és az esetleges teljes összeomlás veszélye, mindez a pályán nyújtott teljesítményben jó ideig nem mutatkozott meg, hiszen a Red Bull lehengerlő formában nyitotta a 2024-es Formula–1-es bajnokságot is.

Az előző idényben szinte hibátlan „vörös bikák” megállíthatatlannak tűntek, és mindössze két versenyhétvégét követően az jelentette a központi témát, hogy ezúttal sikerül-e tökéletes évet teljesíteniük, és megnyerni mind a huszonnégy nagydíjat. Noha a tanácsadó, Helmut Marko már akkor is kételkedett az esélyeiket illetően, szavaival azt sugallta, arra számítanak, hogy az idény végéig ők jelenthetik az etalont.

Az osztrák szakember az Ausztrál Grand Prix-t megelőzően úgy fogalmazott, a szorosodó időmérők miatt az olyan pályákon adott esetben alulmaradhatnak, amelyeken nehéz előzni, ha hibáznak egy körön, ennek megfelelően úgy érzete, a monacói és a szingapúri helyszínen is veszélybe kerülhet a győzelem, de egészen magabiztos volt a melbourne-i jó szereplést illetően.

Az Albert Park-i forduló azonban nem Max Verstappen újabb, rekordot jelentő diadalával zárult, hanem a vakbélműtét miatt a Szaúd-Arábiában rajthoz sem álló Carlos Sainz Jr-ével, aki az előző évi Szingapúri GP-hez hasonlóan óriási Red Bull menetelésnek vetett véget. Ugyan az osztrák alakulat már a harmadik állomáson elszenvedte az első vereségét, ekkor még senki sem sejtette, milyen izgalmas és fordulatokkal teli csata következik főleg úgy, hogy a soron következő két futamhétvége is Verstappen-győzelmet hozott.

Bár Miamiban Lando Norris szerezte meg pályafutása első diadalát, majd Monte-Carlóban Charles Leclerc törte meg az átkot, és ünnepelhetett hazai közönség előtt, tíz nagydíj után hét győzelem sorakozott Verstappen neve mellett, miközben legközelebbi riválisai egyenlő arányban osztoztak három sikeren.

Ekkor azonban éles fordulat következett a bajnokságban, és a forgatagban sokszor azt sem lehetett tudni, merre kapkodjuk a fejünket, hiszen a június végi Spanyol Grand Prix-n aratott Verstappen-diadal sokáig az utolsó volt a Red Bull számára, miközben a fel-fellángoló Mercedes, az egyre inkább erőre kapó Ferrari és a sokszor az erősorrend élére álló McLaren egymást ostromolták a jobbnál-jobb helyezésekért, nemegyszer teljesen háttérbe szorítva a címvédő gárdát.

Az egyre inkább elhalványuló „vörös bikák” hazai pályáján George Russell, majd egy héttel később Nagy-Britanniában egy végletekig izgalmas verseny végén történelmi rekordot felállító hazai hős, Lewis Hamilton képviselte a dobogó felső fokán a Mercedest. Magyarországon aztán a csapatutasításokról és a helycseréről emlékezetes futam végén Oscar Piastri, míg a legendás Spa-Francorchamps-ban a sikert az utólag kizárt csapattársától megöröklő, és így Verstappen után a szezon során elsőként duplázó Hamilton örülhetett, mielőtt nyári szünetre vonult volna a Formula–1. 

A holland pilóta a nyeretlenségi sorozat ellenére 78 pontos előny birtokában mehetett pihenni, így a folytatást illetően az jelentette a legnagyobb kérdést, kitart-e az előnye az idény végéig. Noha a Red Bull-os hazai pályán újabb vereséget volt kénytelen elszenvedni az első számú kihívójává előrelépő Norrisszal szemben, a brit és a McLaren több alkalommal sem tudta kihasználni a kínálkozó lehetőségeket.

Olaszországban Leclerc vezette sikerre a Ferrarit, Azerbajdzsánban Piastri rabolt pontokat a csapattársától, és bár a brit Szingapúrban újra felállhatott a dobogó felső fokára, az Amerikai, illetve a Mexikóvárosi Nagydíjon a Scuderia diadalmaskodott, és vett el újabb fontos pontokat a mclarenestől: előbbi helyszínen Leclerc, míg utóbbin Sainz szelte át elsőként a célvonalat.

Norris lemaradása ekkor 47 pont volt a továbbra is vezető, de immár tíz versenyhétvége óta nyeretlen Verstappen mögött, aki rajtbüntetéssel hangolt a soron következő futamra. Az idény huszonegyedik állomását, a Sao Pauló-i GP-t így nagy várakozás előzte meg, hiszen Norris előtt adott volt a lehetőség, hogy akár jelentős mértékben is közeledjen a riválisához, és noha a sprintfutamon a márkatársa segítségével sikerült maximalizálni a helyzetét, s az időmérő is kedvezően alakult a számára a Red Bull-oshoz viszonyítva, a hétvége éles fordulatot vett.

Verstappen a tizenhetedik rajtkockából indulva elsőként látta meg a kockás zászlót, és vetett véget negatív szériájának, miközben Norris a pole pozíciót a hatodik helyre váltotta. Noha a mclarenesnek ekkor még maradt matematikai esélye, az egyéni cím sorsát illetően a legfőbb kérdést az jelentette, a holland hol biztosíthatja be a negyedik bajnoki címét. A Red Bull-os végül a soron következő Las Vegas-i Nagydíjon ülhetett fel újra a sportág trónjára, és érte utol Alain Prostot és Sebastian Vettelt az örökranglistán.

Ezt követően teljes mértékben a konstruktőri címért vívott csata került a középpontba, hiszen a McLaren és a Ferrari között egyre élesedett a helyzet, miközben a Red Bull elvesztette az esélyét a címvédésre. A csapatbajnoki trófea sorsa végül az utolsó verseny végéig nyitott maradt annak ellenére is, hogy a Ferrari Leclerc motorbüntetése miatt a vártnál is nagyobb hátrányból indult. Noha a monacói óriási felzárkózást mutatott be, és a maranellóiak kettős dobogót szereztek, a Norrisszal győzelmet arató McLaren örülhetett, és húzta be 26 év után a konstruktőri címet a rekordhosszú idény végén.

ERRŐL BESZÉLTEK – A LEGFORRÓBB TÉMÁK A 2024-ES IDÉNYBEN

Épphogy véget ért a 2023-as bajnokság, a téli szünetben kirobbant a Wolff házaspárt érintő összeférhetetlenségi ügy, amely napokig uralta a sajtót, és később jogi következményeket is vont maga után. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, milyen sok botrányt, balhét, valamint váratlan fordulatot fog hozni a soron következő év…

Hamilton a Ferrarihoz igazol

Noha Hamiltont már több ízben összeboronálták a Ferrarival, kétség kívül szenzációként hatott, amikor február elsején hivatalosan is megerősítették, hogy minden idők legsikeresebb versenyzője a valaha volt legsikeresebb csapathoz igazol. A hétszeres világbajnok döntése a Mercedest is váratlanul érte, amelyik végül augusztus végén jelentette be, hogy Andrea Kimi Antonellit ülteti a távozó brit helyére. 

Hamilton Leclerc csapattársaként vág neki a 2025-ös szezonnak, amelyben az idei formát figyelembe véve valós esélye is lehet rá, hogy megszakítsa a maranellói csapat hosszú ideje íródó nyeretlenségi sorozatát.

Középpontban a Red Bull

Még le sem csengett az évszázad igazolása, botrány robbant ki a címvédő Red Bull háza táján. A „vörös bikák” február elején független belső vizsgálatot indítottak el a csapatfőnök, Christian Horner ellen, akit mint később kiderült szexuális zaklatással vádolt meg az egyik alkalmazottja. Az ügy több hónapon keresztül jelentette a fő beszédtémát, és egy egyre inkább kidomborodó belső viszályok, valamint hatalmi harcok vezéráldozatokkal is jártak.

Bár Horner megtartotta a pozícióját, és a sok találgatás ellenére Verstappen sem igazolt át, miután biztossá vált Marko maradása is, a csapat a tervezőzseni, Adrian Newey távozásáról május, míg a sportigazgató, Jonathan Wheatley-éről augusztus elsején tett bejelentést. Előbbi végül az előzetes híresztelésekkel szemben az Aston Martinhoz igazolt, míg utóbbi az F1-be érkező Audi csapatfőnöke lesz.

Az év eleji történések nemcsak a pályán kívül éreztették a hatásukat, a „vörös bikák” a pályán sem hozták a korábbi magabiztos formát, és rossz irányba indultak el a fejlesztésekkel is. Bár Verstappennek végül sikerült megvédenie a címét, a Red Bull a McLaren és a Ferrari mögött a harmadik helyen zárt a konstruktőri bajnokságban, és jelen állás szerint jövőre még nehezebb feladat vár rá.

Debütálók, beugrók, év közbeni váltások

Noha a Formula–1 történetében először fordult elő, hogy ugyanaz a mezőny állt rajthoz az idénynyitón, mint az előző évi szezonzárón, a huszonnégy nagydíjat felölelő esztendőben összesen huszonnégy versenyző jutott szerephez. Oliver Bearman három alkalommal is kényszerből  ugrott be: először a vakbélműtéten áteső Sainzot helyettesítette Dzsiddában, és hívta fel magára azonnal a figyelmet a pontszerzéssel, majd Azerbajdzsánban, illetve Sao Paulóban Kevin Magnussent váltotta a Haasnál.

Előbbi helyszínen a dán egyfutamos eltiltása miatt, míg utóbbin a betegsége nyomán kapott lehetőséget, amit ki is használt, hiszen sikerült meggyőznie az amerikai csapatot arról, hogy állandó ülést biztosítson a számára 2025-ben.

A brit pilóta mellett Liam Lawson, Franco Colapinto és Jack Doohan mutatkozott még be. Az új-zélandi az elküldött Daniel Ricciardót váltotta a Racing Bullsnál, az argentin Logan Sargant helyét vette át a Williamsnél, míg az ausztrál Esteban Ocon ülését foglalta el az abu-dzabi idényzárón.

A három versenyző közül ketten a következő évi rajtrácson is ott lesznek: Lawson a Red Bullnál Verstappen mellett bizonyíthat, míg Doohan az évet hatodikként záró Alpine-nál lesz Pierre Gasly márkatársa.

Az idén rajthoz állók közül Ricciardo, Sargeant, Sergio Pérez, Csou Kuan-jü, Valtteri Bottas és Franco Colapinto nem lesz ott a jövő évi mezőnyben, miközben számos versenyző váltott főhadiszállást, aminek következményeként mindössze két csapat, a McLaren, valamint az Aston Martin fog azzal a pilótapárossal kezdeni jövőre, amelyikkel a mostanit zárta.

A Red Bull a Verstappen, Lawson, a Ferrari a Hamilton, Leclerc; a Mercedes az Antonelli,  Russell; az Alpine a Gasly, Doohan; a Haas az Ocon, Bearman; a Racing Bulls az Isack Hadjar, Cunoda Juki; a Williams az Alexander Albon, Sainz; míg a Sauber a Hülkenberg, Gabriel Bortoleto duóval vág neki a nagy szabályváltoztatásokat megelőző bajnokságnak.

A McLaren huszonhat év után bajnok

Noha már a 2023-as idény második felében már voltak jelei annak, hogy a McLaren jó úton jár, a bajnoki cím megnyerése akkor még távolabbi célként lebegett a csapat szemei előtt. A 2024-es bajnokság azonban kissé váratlan fordulatot hozott, a wokingi csapat előretört, állandó szereplőjévé vált az élmezőnynek, és az Azerbajdzsáni Nagydíjon átvette a vezetést a konstruktőri tabellán, amit követően már nem engedte ki a kezei közül az első helyet. 

A McLaren huszonhat év szünet után ülhetett fel a sportág trónjára, miközben megszakította a Red Bull és a Mercedes 2010 óta íródó sorozatát. Az elmúlt tizennégy idényben ugyanis csak ennek a két istállónak sikerült konstruktőri címet szereznie. A „vörös bikák" hatszor, míg az „ezüstnyilak" nyolcszor ünnepelhettek. 

SZÁMOKBAN A 2024-ES IDÉNY

2: egy adott versenyző maximum két egymást követő versenyen aratott sikert az idén, legutóbb Verstappen, aki Kanadában és Spanyolországban is felállt a dobogó felső fokára. Onnantól kezdve valamennyi futamon más pilóta diadalmaskodott, mint az előzőn, vagyis a sorozat összesen tizennégy nagydíjat ölelt fel. 

2: két új versenyző iratkozott fel a Formula–1 győztesei közé, hiszen a McLaren párosa, Norris és Piastri az első győzelmét szerezte meg a 2024-es bajnokságban.

3: a 2012-es idény óta először fordult elő, hogy három különböző csapat versenyzője zárt az egyéni bajnoki összetett első három helyén. 

4: Verstappen sorozatban a negyedik világbajnoki címét szerezte meg, aminek köszönhetően Prostot és Vettelt érte utol az örökranglistán. A holland a hatodik versenyző a sportág történetében, akinek sikerült legalább hat alkalommal a csúcsra érnie, már csak Juan Manuel Fangio (öt), Michael Schumacher (7) és Hamilton (7) előzi meg. 

5: összességében öt versenyző szerzett pole pozíciót a 2024-es idény folyamán: Verstappen és Norris nyolcszor, Russell négyszer, Leclerc háromszor, míg Sainz egyszer várhatta az élről a piros lámpák kialvását. 

7: a huszonnégy nagydíj során összesen hét különböző versenyző nyert, amire legutóbb 2012-ben volt példa. Verstappen kilenc, Norris négy, Leclerc három, míg Hamilton, Piastri, Sainz és Russell egyenként két alkalommal ért el sikert. A négy élcsapat pilótái közül egyedül Pérez maradt győzelem nélkül. 

10: összesen tíz különböző versenyző állhatott fel a dobogóra az év során: Verstappen tizennégy, Norris és Leclerc fejenként tizenhárom, Sainz kilenc, Piastri nyolc, Hamilton öt, Russell és Pérez egyaránt négy, míg Ocon és Gasly egyenként egy ízben zárt az első hármasban. 

12: tizenkét versenyző ért el versenyen futott leggyorsabb kört, ami rekordbeállításnak számít, hiszen ugyan 2012-ben is ugyanennyi pilóta futott leggyorsabb kört, ennél többen nem tudtak feliratkozni a vonatkozó listára egy adott évben. Érdekesség, hogy Hamilton és Pérez mindkét említett esztendőben szerepelt a listán. 

14: a végelszámolásnál mindössze tizennégy pont döntött a McLaren javára a Ferrarival szemben a konstruktőri bajnoki címért vívott küzdelemben. 

16: Verstappen Brazíliában, míg Leclerc Abu-Dzabiban javított tizenhat pozíciót a rajthelyéhez viszonyítva, így ők ketten mutatták be az idei kiírás legnagyobb felzárkózásait. 

26: a McLaren huszonhat év szünetet követően ülhetett fel újra a sportág trónjára, és fennállása kilencedik sikerével utolérte a Williamst a vonatkozó örökranglistán, így a két patinás csapat immár karöltve foglalja el a második helyet a Ferrari mögött. A wokingiak a hosszú nyeretlenségi sorozatuknak ráadásul egy olyan idénnyel vetettek véget, amelyben „csak" hat győzelmet könyvelhettek el, ilyenre legutóbb 1999-ben volt példa, amikor a Ferrari is hat sikerrel lett bajnok. Összehasonlításképp: a McLaren az említett évben, illetve 2000-ben hétszer, 2005-ben tízszer, 2007-ben nyolcszor, míg 2012-ben hétszer diadalmaskodott, vagyis többször, mint a mostani bajnoki esztendőben. 

1444: Piastri valamennyi versenykört (1444) teljesített az idén, amivel a Formula–1 történetének mindössze negyedik versenyzőjévé vált, akinek sikerült elérnie ezt a bravúrt. Az ausztrál egyébként az elmúlt huszonhat futamot egyaránt befejezte, legutóbb a 2023-as Sao Pauló-i GP-n esett ki. 

9723: Russell és Verstappen a Kanadai Nagydíj időmérőjének utolsó szakaszában egyaránt 1:12.000-s időt jegyzett, a pole pozíciót végül a mercedeses szerezte meg annak köszönhetően, hogy hamarabb teljesítette a körét. Ilyenre ezt megelőzően legutóbb 1997-ben, egészen pontosan 9723 nappal korábban volt példa, akkor Jacques Villeneuve, Michael Schumacher és Heinz-Harald Frentzen jegyzett azonos köridőt a jerezi időmérőn. 

A 2025-ös versenynaptár:

1. Március 14–16.: Ausztrál Nagydíj, Melbourne
2. Március 21–23.: Kínai Nagydíj, Sanghaj
3. Április 4–6.: Japán Nagydíj, Szuzuka
4. Április 11–13.: Bahreni Nagydíj, Szahír
5. Április 18–20.: Szaúdi Nagydíj, Dzsidda
6. Május 2–4.: Miami Nagydíj, Miami
7. Május 16–18.: Emilia-Romagna Nagydíja, Imola
8. Május 23–25.: Monacói Nagydíj, Monaco
9. Május 30–június 1.: Spanyol Nagydíj, Barcelona
10. Június 13–15.: Kanadai Nagydíj, Montreal
11. Június 27–9.: Osztrák Nagydíj, Spielberg
12. Július 4–6.: Brit Nagydíj, Silverstone
13. Július 25–27.: Belga Nagydíj, Spa-Francorchamps
14. Augusztus 1–3.: MAGYAR NAGYDÍJ, Mogyoród
15. Augusztus 29-31.: Holland Nagydíj, Zandvoort
16. Szeptember 5–7.: Olasz Nagydíj, Monza
17. Szeptember 19–21.: Azeri Nagydíj, Baki
18. Október 3–5.: Szingapúri Nagydíj, Szingapúr
19. Október 17–19.: Amerikai Nagydíj, Austin
20. Október 24–26.: Mexikói Nagydíj, Mexikóváros
21. November 7–9.: Brazil Nagydíj, Sao Paulo
22. November 20–22.: Las Vegas-i Nagydíj, Las Vegas
23. November 28–30.: Katari Nagydíj, Loszaíl
24. December 5–7.: Abu-dzabi Nagydíj, Jasz Marina
    *dőlt betűvel a sprinthétvégék.