„Erre nincs mentség. Szégyellem magam” – Leclerc számára a falban végződött az időmérő

George Russell már az első szabadedzésen az élre állt, és onnantól kezdve végig előnyben volt csapattársához, Andrea Kimi Antonellihez képest a Circuit de Barcelona-Catalunyán. A brit pilóta házon belüli fölénye az időmérőn is kitartott, és noha Lewis Hamilton a végén közel volt ahhoz, hogy meglepje, végül 64 ezred előnnyel megszerezte a pole pozíciót. Russell az idei harmadik, míg pályafutása tizedik rajtelsőséget jegyezte, ráadásul fontos pillanatban, hiszen a montreali és a monacói nullázás után a harmadik helyre szorult vissza az egyéni vb-összetettben, s hátránya 68 pontra nőtt. 

A Katalán Nagydíjra teljesítménykényszerben érkező versenyző számára így adott a lehetőség, hogy elkezdje csökkenteni tetemes lemaradását, igaz, nem lesz könnyű dolga a versenyen, hiszen a fantasztikus formában lévő Hamilton rajtol mellőle, aki biztosan mindent meg fog tenni, hogy az élre törjön már az első körben. Erre remek esélye van, mivel a Ferrari különösen jól rajtol az idén, és Kanadával, valamint Monacóval ellentétben ezúttal hosszú út vezet az első kanyarig. 

„Egyelőre nagyszerűen alakul a hétvége. Újra a régi önmagamnak érzem magam, minden körben csak teszem a dolgom, és ott harcolok az elejében. Az elmúlt futamok több okból sem alakultak jól számomra, de tiszta lappal vágtam neki a hétvégének, jól érzem magam, és nagyszerű, hogy itt állhatok a pole pozícióban. Az elmúlt időszak után szükségem volt arra, hogy mentálisan teljesen új alapokra helyezzem a dolgokat. Ilyenkor sosem tudhatod, hogyan alakulnak a dolgok. De újra elkaptam a ritmust, ismét kényelmesen érzem magam az autóban, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan év elején éreztem magam” – magyarázta mosollyal az arcán. 

„Nagyon hálás vagyok a csapatnak és mindenkinek, aki kitartott mellettem ezekben a hetekben, és most ezzel az eredménnyel szeretném megköszönni. Egyáltalán nem néztem az adatokat a hétvégén. Egyszerűen csak vezettem a kocsit, és bíztam az ösztöneimben. Ez kissé kockázatos volt, hiszen ezek a gépek rendkívül összetettek, és folyamatosan azt keresed, hol találhatod meg azt az apró pluszt, amivel még gyorsabb lehetsz.”

„Az elmúlt néhány nagydíjon épp ezt is tettem: Kimi nagyszerűen teljesített, és én részben lemásoltam azt, ami nála működött, de nálam egyszerűen nem vált be. Ezen a ponton úgy éreztem, hogy a saját megérzéseimre kell hallgatnom. Valami azt súgta, hogy a saját utamat kell követnem, és most nagyon örülök, hogy hallgattam rá!”

Russell nem számít sima futamra. „Érdekes futam vár ránk. Lewis csodálatos munkát végzett, hogy ilyen elöl zárt. Igazi meglepetés volt. Arra számítottunk, hogy a McLarenekkel fogunk harcolni, ám Lewis végig gyors volt. Biztos vagyok benne, hogy kemény küzdelemre van kilátás, a verseny egyáltalán nem lesz egyszerű, de készen állok.”

Antonelli hosszú idő után először volt egyértelmű hátrányban a csapattársához képest. Az olasz kihagyta az első szabadedzést, s onnantól kezdve úgy tűnt, egyszer sem találta meg igazán a ritmust. A vb-éllovas végül 319 ezreddel maradt el Russelltől egy körön, és a harmadik rajthelyet szerezte meg. „Meglehetősen nehéz hétvégém van. Nem éreztem az autót. Nem tudtam megfelelően alkalmazkodni a körülményekhez, ráadásul ez egy olyan pálya, amely nem bocsátja meg a hibákat, különösen úgy, hogy a gumik alig bírnak egyetlen gyors kört.”

„Nem tudtam kihozni a maximumot az abroncsokból. Az utolsó Q3-as próbálkozásom az ötös kanyarig nagyon erős volt, utána viszont rengeteg időt veszítettem. Ez volt a fő gond, kicsit túlvezettem az autót. Ez egy olyan hétvége, ahol lassabban kell vezetned ahhoz, hogy gyors legyél, és ez nem ment jól. Nincs túl jó hétvégém, nem igazán érzem az autót. Pénteken a hosszú etapom erős volt, de most hátrányban voltam, szóval már nagyon várom a versenyt. Igyekszem jó rajtot venni, és a lehető legjobban kihasználni a szélárnyékot.”

Noha Hamilton egészen a kvalifikációig tisztán a csapattársa, Charles Leclerc mögött volt, és úgy érezte, a kihagyott első tréning különösen rosszul érintette, a Q1-ben váratlanul az élre állt, s onnantól kezdve szinte végig részese volt az élen zajló küzdelemnek. A kivételt a harmadik szakasz eleje jelentette, amikor a piros zászló miatt nem tudta befejezni az első gyors körét, majd amikor újra próbálkozott, csak hatodik lett, onnan próbált előrébb lépni az utolsó próbálkozások alkalmával. 

A hétszeres bajnok felszívta magát, és végül mindössze 64 ezreddel maradt le a rajtelsőségről. „Nagyszerű érzés itt lenni. Őszintén szólva ez nagyon nehéz hétvége volt eddig. Normális esetben nem jelent gondot, ha kihagyod az első edzést, ám ezúttal nagy hátrányba kerültem. A második tréningen több mint egy másodperccel voltam lemaradva, és egyáltalán nem éreztem magam kényelmesen az autóban. A gumik csak egy kört bírnak ki, így gyakorlatilag minden edzésen két lehetőséged volt. ”

„Még a harmadik gyakorláson is négy-öt tized hátrányban voltam, és azon gondolkoztam, mégis honnan fogom előteremteni ezt az időt. Aztán amikor az időmérőn kihajtottam, az első voltam. Ekkor már tudtam, hogy jó irányba indultunk el a beállításokkal: megvolt az egyensúly, és komfortosan éreztem magam a volán mögött. A Q2 valamivel nehezebb volt a forgalom miatt. A Mercedes-pilóták nagyon jó kört raktak össze, gratulálok George-nak, de szerintem mi is jó helyzetből várhatjuk a versenyt. Harcban vagyunk!” – mondta feltüzelve az első ferraris győzelmét továbbra is üldöző Hamilton. 

„Egész hétvégén nagyjából négy tizedre voltunk ezektől a srácoktól, még a fejlesztésekkel is, szóval azt gondoltuk, talán itt tartunk. Az, hogy végül ilyen közel kerültünk, hűen tükrözi, milyen kemény munkát végzett mindenki, hogy ezek a fejlesztések elkészüljenek. Tovább kell dolgoznunk, és fejlesztenünk az autót. Bízom benne, hogy vasárnap még többet tudunk kihozni belőle, és ezúttal végig tartani tudjuk a lépést ezekkel a srácokkal!”

Leclerc a Kanadában és Monacóban tapasztalt fékgondok után részben beszállítót váltott, és a csapattársa által használt fékrendszer-konfigurációra állt át. A szabadedzések alapján úgy tűnt, visszatért a monacói pilóta magabiztossága és akár esélye is lehet harcba szállni a legjobb helyekért, azonban az időmérője Monte-Carlo után Montmelóban is a falban végződött. 

Leclerc a négyes kanyarnál rontott, a poros ívre csúszott, és elvesztette az irányítást az SF-26-os felett, így a versenyt csak a tizedik rajtkockából várhatja.„Szégyellem magam, hogy egy ilyen baleset után kell itt állnom. Korábban engedtem fel a féket, és megpróbáltam nagyobb sebességet átvinni a kanyarban. Azt hiszem, az előző körben minden kanyarban a miénk volt a leggyorsabb autó, csak a négyesben nem. Tudtam, hogy az a gyenge pontunk, és azt is, hogy abban a körben mindent tökéletesen kell csinálnom. Megpróbáltam, de utólag nyilvánvalóan bánom már.”

„Nagyon szégyellem magam. Az elmúlt két versenyhétvégén, Kanadában és Monacóban rendkívül nehéz konfigurációval kellett versenyeznem, ami nem könnyítette meg a dolgomat. Már azt is nehéz volt megemészteni, ahogyan a monacói hétvége végződött, most azonban semmi ilyesmiről nem volt szó, az autó nagyszerű volt. Fantasztikus érzés volt vezetni, én viszont nem hoztam az eredményt. Sőt, még ennél is rosszabb történt: a falhoz csaptam a kocsit.”

„Erre nincs mentség. Egyszerűen szégyellem magam. Nyilván a munkánk része, hogy a különböző események után kamerák elé álljunk, de amikor ilyesmi történik, különösen az elmúlt hétvégék nehézségei után, amikor eleve küzdöttünk a teljesítménnyel, csak szégyent érzek. Az egyetlen pozitívum, amit magammal vihetek, hogy visszatért az érzés az autóban, emiatt optimistán várom a vasárnapot, és úgy érzem, jó versenyünk lehet.”