SZTOICSKOV, BERBATOV, DESZPODOV – A BOLGÁR FUTBALL 25 ÉVE
A bolgár labdarúgás 26 évvel ezelőtt, 1994-ben volt a csúcson. A válogatott az amerikai világbajnokságon a csoportkörben 2–0-ra legyőzte Argentínát, a nyolc között a címvédő németeket búcsúztatta, és a 4. helyen zárt. A csapat vezére, Hriszto Sztoicskov az argentinok és a németek ellen is betalált és az orosz Oleg Szalenkóval holtversenyben a legtöbb gólt szerezte a világbajnokságon (hatot). Az 1994-es év végén Aranylabdával jutalmazták az FC Barcelona csatárának a teljesítményét, amit a világbajnoki szereplés mellett annak is köszönhetett, hogy a klubjával tavasszal BL-döntőbe jutott. Az 1992-ben a Barcával BEK-győztes Sztoicskov a bolgár futball máig egyetlen aranylabdása.
A NÉMETEK ELLENI GYŐZELEM AZ 1994-ES VB-N
Persze nemcsak Sztoicskov miatt szárnyalt a bolgár válogatott, a vb álomcsapatába a középpályás Kraszimir Balakov is bekerült, és a németek ellen csukafejessel győztes gólt szerzőJordan Lecskov vagy a később Bayern Münchenben is futballozóEmil Kosztadinov is klasszis játékosnak számított.
DRÁMAI MECCS A FRANCIÁK ELLEN – EZ A 2–1-ES GYŐZELEM KELLETT A VB-RÉSZVÉTELHEZ
| Balakov: Előre is elnézést kérek Lisztestől és Szabicstól |
| Nem tudom elképzelni, hogy ne győzzünk – Sztoicskov a pótselejtezőről |
| Berbatov sok sikert kíván a magyaroknak, de... |
Az „aranygenerációnak” az 1994-es vb volt a nagy dobása, a két évvel későbbi Eb-n és az 1998-as vb-n is részt vehetett Bulgária, de mind a két tornán a csoportkör jelentette a végállomást. A Sztoicskovékat követő társaság már csak egy nagy tornára tudta kvalifikálni magát, a 2004-es Európa-bajnokságra, melyen nem jutott tovább a csoportjából. Ugyanakkor még abban a csapatban is olyan nevek futballoztak, mint a Bayer Leverkusennel és később a Manchester Uniteddel BL-döntőt játszó Dimitar Berbatov, a Skóciában és Angliában karriert csináló Sztilian Petrov, a három topligában – a német, a spanyol és az angol élvonalban – is futballozóMartin Petrov. De említhetjük a 2004-es Eb-keretből az akkor még ifjú titánnak számító, 34 évesen ma is aktív Valerij Bozsinovot is (játszott a Fiorentinában, a Juventusban és a Manchester Cityben is).
A portugáliai kontinensbajnokság óta egyetlen nagy tornára sem jutott ki a bolgár válogatott, és ma ott tart, hogy miután az átigazolási hajrában a Cagliari kölcsönadta Kiril Deszpodovot a Ludogorecnek, jelenleg nincs topligás játékos a Magyarország elleni, Eb-pótselejtezőre készülő keretben. Sőt, a 26-os névsorból csak heten légiósok, a mieinknél a 25-ből 14-en.
A KELETI PIAC ERŐSÖDÉSE, A FUTBALL NÉPSZERŰSÉGÉNEK CSÖKKENÉSE – A VISSZAESÉS OKAI
| Érdekes párhuzamba állítani a rendszerváltás után hasonló utat bejárt bolgár és román labdarúgást, hiszen győzelem esetén Magyarország akár utóbbi válogatottal is csatázhat novemberben az Eb-részvételért. A román válogatott szintén az 1994-es világbajnokságon volt a csúcson, a negyeddöntőben tizenegyesekkel esett ki Svédország ellen, a Sztoicskov által megnyert Aranylabda-szavazáson pedig a vb után szintén az FC Barcelonához igazoló román Gheorghe Hagi negyedik lett. A szintén a kommunista rendszerben szocializálódott „aranygeneráció” kifutása azonban lassabb volt, még az 1998-as világbajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon is túl tudta élni Románia a csoportkört, az új évezredben viszont már csak két Eb-szereplés jött össze, ám sem 2008-ban, sem 2016-ban nem sikerült meccset nyernie a tornán. A Hagiék utáni, Adrian Mutu és Cristian Chivu fémjelzett nemzedéket már csak „kudarc-generációként” emlegeti a közvélemény és a sajtó, ám az egyre jobban leépült utánpótlás azóta már hasonló tudású játékosokat sem tudott kinevelni. Ráadásul sokan nagyon fiatalon inkább jól fizető orosz, török vagy arab klubhoz igazolnak, ahelyett, hogy topligában megharcolnának a helyükért – így tett a jelenlegi szövetségi kapitány, Mirel Radoi is, aki 27 évesen szerződött a Steauától az al-Hilalhoz, hogy aztán már csak kizárólag az Öböl-térségben futballozzon. A magántőke 2004 körüli masszív megjelenése a román kluboknál már inkább háttérbe szorította az utánpótlást, az uniós csatlakozás pedig szélesre nyitotta a Liga 1 ajtaját a külföldi játékosok előtt. Többek közt a bolgárok előtt is, és a két ország közti helyzetet jól tükrözi, hogy míg a Duna déli oldaláról csak a Ludogorec tudott román válogatott játékosokat szerződtetni (Cosmin Moti, Dragos Grigore, Claudiu Keserü), Romániában olyan középcsapatokban, mint a FC Botosani vagy a Sepsi OSK is szerepeltek bolgár válogatott futballisták. Csak 2015 után, az U21-es szabály bevezetésével javult valamit a helyzet, előbb egy, majd 2018-tól két román utánpótláskorú játékosok szerepeltetése vált kötelezővé. Sokan ennek tudják be, hogy a tavalyi U21-es Európa-bajnokságon az éppen Radoi által irányított román csapat az elődöntőig jutott, ám a közvélemény nyomása ellenére Radoi egyelőre nem kezdett radikális fiatalításba – az olaszországi tornát megjárt öt játékosa közül négy már elődjénél, Cosmin Contránál is a szerepelt a nagyválogatottban. BOROS MIKLÓS (KOLOZSVÁR) |
„A bolgár futball visszaesésének okait nehéz elmagyarázni, mert nagyon sok összetevője van – kezdte taglalni megkeresésünkre az elmúlt két évtized folyamatait Teodor Boriszov, a Meridian Match sportnapilap munkatársa. – Az 1994-es vébén szereplő generáció keveréke volt a szocialista sportrendszernek (ide értem a sportiskolákat, a tehetséggondozást, a külföldiek nélküli hazai közeget) és annak a lehetőségnek, hogy a legjobb játékosok, a legjobb életkorban külföldre tudtak szerződni. Ugyanez volt a helyzet több kelet-európai országban (erről lásd keretes írásunkat – a szerk.). A következő generáció, Berbatovval, Martin és Sztilian Petrovval az előzőnek a sikerét kihasználva tudott olyan külföldi klubokat találni, melyek biztosították a játékosok egyéni fejlődését. Abban az időszakban a bolgár futball jó pozícióban volt azoknál az ügynököknél, akik a legjobb európai bajnokságokba közvetítettek a labdarúgókat. Ma is vannak tehetségek, de az a tapasztalat, hogy esetükben a klubok a lehető legjobb ajánlatot várják és nem nézik a játékos érdekeit, azt, hogy mennyit tud fejlődni abban az adott csapatban, ahova igazol.”
Kiváló magyar példa erre Dzsudzsák Balázsé, aki a PSV-ből a minden szempontból legjobb ajánlattal jelentkező Anzsi Mahacskalához igazolt (majd a Dinamo Moszkvába), csakhogy az orosz bajnokságban megrekedt az a fejlődési folyamat, ami esetében Eindhovenben elkezdődött. Vagyis a keleti piac megerősödésével, feltőkésítésével a volt szocialista országokból kevesebb igazán nagy tehetség jut el nyugatra, mint az 1990-es években. A visszaesés másik magyarázatát pedig természetesen a légiósok nagy számú megjelenése adhatja.
„A bolgár élvonal meghatározó klubjainál – így a Ludogorecnél, a CSZKA-nál vagy a Lokomotiv Plovdivnál – a kulcsjátékosok külföldiek, a saját nevelésű labdarúgók esélyt sem kapnak arra, hogy a kezdőcsapatban szerepeljenek – sorolta a problémákat Boriszov. – Lehet, hogy a képességük is hiányzik hozzá, de sajnos a kluboknak nincs is stratégiájuk a fiatalok fejlesztésére, inkább minden évben elengednek húsz játékost és hoznak a helyükre húsz másikat. Csak a következő meccsre gondolnak, nem a klub vagy a bolgár futball hosszú távú jövőjére. Az is igaz, hogy csak a Ludogorec rendelkezik megfelelő infrastruktúrával és az akadémiákon jelen lévő nyilvánvaló korrupció, hogy azok a gyerekek részesülnek előnybe, akiknek a szülei fizetnek az edzőnek, hozzájárult ahhoz, hogy manapság kevesebb gyerek futballozik. Persze a korrupció a kilencvenes években is jelen volt, de most sokkal több lehetőségük van a fiataloknak a szabadidejük eltöltésére, mint harminc évvel ezelőtt, így könnyebben választanak mást a futball helyett. Ráadásul a képzett edzők is hiányoznak.”
Viszont arról is beszélt kollégánk, hogy az eredmények mindennél fontosabbak, az odáig vezető út pedig nem sok mindenkit érdekel. Márpedig most klub és válogatott szinten is vannak, illetve lehetnek kisebb-nagyobb sikerei a bolgár futballnak.
„Tíz év után először van két csapatunk az Európa-liga csoportkörében (a Ludogorec és a CSZKA) és ha a nemzeti csapatunk valahogy kijutna az Európa-bajnokságra, akkor a szurkolók a valóságról megfeledkezve ismét kezdhetnének álmodozni egy új aranygenerációról… A valóság azonban más. A csapatok az aktuális politikai helyzettől függnek. Az elmúlt három hónapban folyamatosak a kormányellenes tüntetések, és ha változik a politikai helyzet, sok klub kerülhet a megszűnés szélére. Nem tudok fényes jövőt jósolni a bolgár futballnak, de persze, ha lehetőséget kapnánk, hogy tizenhat év elteltével újra nagy tornán szerepeljünk, akkor tehetnénk egy lépést a helyes irányba” – összegzett Boriszov.
AZ EB-PÓTSELEJTEZŐ PÁROSÍTÁSA
A-LIGA
ELŐDÖNTŐ, 2020. OKTÓBER 8.
20.45:Bulgária–MAGYARORSZÁG(Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!
20.45:Izland–Románia (Tv:Sport1) – élőben az NSO-n!
DÖNTŐ, 2020. NOVEMBER 12.
20.45:Bulgária/Magyarország–Izland/Románia
A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja:Babják Bence, Kocsmár-Tóth István(szöveg),Nagy-Pál Tamás(videó) ésSzabó Miklós(fotó)
Biden engedélyezte az ukránoknak, hogy amerikai fegyverekkel lőjék Oroszországot
Új elnököt választott a Hertha, és Dárdai Pál is feladatot kap
Pénteken még edzett, vasárnap már az intenzív osztályon találta magát a magyar bajnok
A világhírű magyar idegsebész is megszólalt Szalai Ádám rosszullétéről
Napi horoszkóp 2024. november 18.: a Mérleg ma valódi kis energiabomba, a Skorpió aggódik az idő múlásán
Hamarosan átadják Magyarország legújabb autópályáját: pár hónap van hátra – fotók
Három góllal nyert a Győri Audi ETO a Rapid otthonában
Alig takarja valami a szexi fitneszedző nagy melleit - képek
A Pool engedélyt kért, hogy felvehesse a kapcsolatot Kerkezzel, de Amorim is léphet – sajtóhír
Littler sorozatban 15 leget nyerve győzött a Grand Slam of Darts döntőjében
Hétfői sportműsor: folytatódik a Nemzetek Ligája, pályán a spanyolok és a portugálok
