Eb 2020: a torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik

És akkor Schön Szabolcs megindult. Lesről – kiáltotta világgá azonnal, akció közben Hajdú B. István, a mérkőzés komentátora a Magyarország–Portugália (0–3) Európa-bajnoki csoportmérkőzés második félidejében. De a partjelző nem jelzett, Schön Szabolcs pedig betört a 16-oson belülre, majd egy csel után lőtt – a portugál kapuba.

Gól!

Felrobbant a Puskás Aréna, de összetörtek a magyar szívek, amikor a partjelző felemelte a zászlaját. A televíziós ismétlésből kiderült, hogy a magyar támadó valóban lesről indult, de a gólt túl korán ünneplő magyar szurkolók között napokig téma volt: miért csak tíz másodperccel később jelzett a játékvezető segítője?

Az Európa-bajnokságon az UEFA alkalmazza a VAR-szisztémát, és ennek egyik fontos eleme éppen a leshelyzetek újraértelmezése – aminek sajnos a magyar csapat játékosai és szurkolói voltak a kárvallottjai. A labdarúgás 100 éves hagyományaival szakítva ugyanis ezt másképp kezelik a játékvezetők. Korábban ugyanis gyakran kiderült, hogy a partjelző intésére tévesen állítottak meg egy veszélyes akciót, de a hiba már csak a televíziós lassításokból derült ki. Ezért az UEFA illetékesei úgy döntöttek, kétséges esetekben a bírók engedjék végigmenni a támadást, mert kisebb kárt okoz utólag meghozni a jó döntést, mint túl korán a rosszat. Bármennyire is fájdalmasan érintett minket az ítélet, sajnos ebben van logika. Képzeljük el, hogy Schön Szabolcsot már a felezővonal környékén megállítják, majd kiderül, hogy mégsem volt lesállás – az akciót már nem lehet újraindítani pontosan attól a pillanattól, ahol megszakadt a játék. Ezért inkább utólag visszanézik a kérdéses szituációt, mert ha kiderül, hogy a gól szabályos, középkezdéssel folytatódhat a mérkőzés, ha pedig az bizonyosodik be, hogy lesen állt a támadó, az ellenfél jöhet szabadrúgással.

Ez is a VAR-rendszer egyik újdonsága, amihez érdemes hozzászokni, de több olyan eset volt az Eb-n, amelyet talán még mindig nem értenek a szurkolók. Rögtön a nyitó mérkőzésen a török Zeki Celik kezére pattant a labda a 16-oson belül, de a holland Danny Makkelie továbbot intett. A szurkolók egymást kérdezgették, a bíró miért nem nézte vissza a szituációt. Nos, a profi játékvezetők körében már gyakran szóba került: természetesen minden vitatott helyzetet visszanéznek a VAR-szobában, de az érdekes lehet, miként zajlik a kommunikáció a játékvezető és a képernyők előtt ülő kollégái között. Az UEFA nem engedi a játékvezetőket nyilatkozni az egyes ítéletekről és a mérkőzésekről, így csak feltételezhetjük, mi zajlik ilyenkor a játékvezetők között.

1. Az első variáció, hogy a játékvezető az adott helyzetről nem mond semmit a szobában ülő kollégáknak, az utóbbiak, ha úgy gondolják, jelezhetik a bírónak, hogy visszanézésre érdemes a jelenet.

2. A játékvezető azt mondja, érzékelte, hogy történt valami, de nem látta pontosan, mi – vagyis egyértelműen kéri a VAR segítségét. Ez esetben a képernyők előtt ülők válaszolhatták azt, hogy megnézték többször az esetet, és nem minősítették szabálytalannak.

3. Előfordulhatott, hogy a játékvezető azt mondta, pontosan látta, hogy a játékos kezét érintette a labda, de természetes testtartásnak minősítette az esetet, ezért nem jár büntető. Miután a VAR nem dönt, csak javasol, ilyenkor megeshet, hogy a szobában ülők úgy vélik: ha láttad és így döntesz – ahogy gondolod!

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!

 

Tudni kell, a VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló tévedést zárhatja ki. Mit jelent ez? Az Európa-bajnokságon bizony megtörtént, hogy a játékvezető büntetőt ítélt, a felvételek alapján szinte biztosan jogtalanul. A játékosok közötti testi kontaktus ugyanis nem volt olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelt volna, ám mert mégiscsak megtörtént, nem lehet azt mondani, hogy nyilvánvalóan semmi sem történt, csak azt, hogy vélhetően az eset nem volt szabálytalan, így viszont a VAR már nem avatkozhat közbe.

Ami fontos: a szobában ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik, ha tizenegyesgyanús az eset, ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, vagy ha nem a vétkes játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi meglehetősen ritka eset). Mindez azt jelenti, hogy a már említett magyar–portugál meccsen Rubén Diasnak hiába járt volna sárga lap Sallai Roland megütéséért, nem volt azonnali piros lapot érő szabálytalanság, ezért a VAR-szobában ülők nem avatkozhattak közbe – még akkor sem, ha a portugál játékosnak volt már egy sárga lapja, tehát ki kellett volna állítani az esetért.

Gyakori kérdés, megteheti-e a játékvezető, hogy nem néz vissza egy szituációt, ha a VAR-szobából javasolják neki. Nos, lapunk információi szerint az előírások szerint éppen megteheti, de ennek csekély a valószínűsége. Noha a pályán minden döntés a játékvezető felelőssége, a bírók úgy kezelik a rendszert, mint egy védőhálót. Tudják, hogy a képernyő előtt ülők az ő munkájukat segítik, miként azt is, hogy ők mozgás közben egyetlen szemszögből láthatják csak a vitatott helyzetet, míg a tévészobában több kamera felvételét is megvizsgálhatják a kollégái, és gyakori eset, hogy másik oldalról, másik kamera felvétele alapján teljesen át kell értékelni a történteket. Így ha azt javasolják, érdemes valamit megnézni, arra ritkán mondanak nemet.

Szintén fontos: ha a játékvezető kimegy és megnézi a televíziós felvételt, nem köteles megváltoztatni a pályán hozott ítéletét, a visszajátszás meg is erősítheti, hogy már elsőre jól látta az esetet.

A torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet, ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

A VAR tehát főszereplő az Eb-n, és ha nem is hibátlan a bíráskodás, eddig mintha sokkal kevésbé lenne központi téma a játékvezetői tévedés – számuk érezhetően csökkent ezzel a módszerrel.

Még ha Schön Szabolcs nem is így gondolja.

KOVÁCS ISTVÁN: MAGYAR AZ EB JÁTÉKVEZETŐI KÖZÖTT

Puhl Sándor miatt lett bíró, és már 23 évesen a román Szuperkupa-meccsen fújt.

Több mint negyven év után volt ismét erdélyi magyar játékvezető az Európa-bajnokságon: a nagykárolyi születésű Kovács István vezette Amszterdamban az Észak-Macedónia–Hollandia találkozót. Legutóbb a szintén Szatmár megyei Anderkó Ottó (1935–2019) működött közre Eb-mérkőzésen, aki az 1980-as tornán az Anglia–Olaszország csoportmérkőzésen (1–0), majd az NSZK–Belgium döntőben (2–1) partjelzőként segítette Nicolae Rainea munkáját.

Az idei Eb-re két romániai játékvezetőt is jelölt az UEFA, közös bennük, hogy mindketten a magyar határ közeléből, a Partiumból származnak. Az aradi Ovidiu Hategan már 2016-ban is vezetett két mérkőzést, a 37 éves Kovács Istvánnak viszont ez az első felnőttvilágversenye. Nagy siker ez a román futballnak, hiszen a FIFA és az UEFA majd' három évtizeden át mellőzte az ország játékvezetőit: a legutóbbi nyolc világbajnokságra egyikük sem jutott el, az 1988 és 2016 közötti Európa-bajnokságokra is csak egyetlen asszisztens, Nicolae Grigorescu kapott meghívást 2000-ben.

Kovács István – aki Puhl Sándor tüneményes karrierjének hatására választotta ezt a hivatást – másfél évtizede élvonalbeli játékvezető, és rendhagyó módon mutatkozhatott be. Még 23 éves sem volt, amikor az élvonalbeli keretbe frissen felkerülve rábízták a 2007-es román Szuperkupáért vívott Dinamo–Rapid találkozót. A szövetség akkori elnöke, Mircea Sandu azzal indokolta a döntést, hogy ha a topcsapatok sorra kritizálják és elutasítják a tapasztalt, rangidős bírókat, akkor kapják meg a legfiatalabbat.

Kovács pedig gyorsan bizonyított, alig három év alatt már a FIFA-bírók listájára is felkerült, jelenleg a Liga 1 egyik legtöbbet foglalkoztatott játékvezetője, a maga 289 találkozójával már negyedik az örökranglistán, megelőzve a nála négy évvel idősebb, hosszú ideje első számú román bírónak számító Hategant (279) is. Kora miatt jó esélye van, hogy néhány éven belül az élre kerüljön, és első romániai játékvezetőként elérje a 400 élvonalbeli találkozót. Nemzetközi szinten 18 felnőttválogatott és 36 európai kupamérkőzésnél tart.

Kovács legfőbb erényének kiemelkedő erőnlétét tekintik, ami testnevelő tanári végzettsége miatt cseppet sem meglepő, a télen visszavonult FIFA-játékvezető, Marius Avram szerint ennek köszönhetően tud mindig akcióközelben lenni. Kritikusai pedig leginkább azt vetik a szemére, hogy túlságosan arrogáns a játékosokkal.

Mint másfél évvel ezelőtt a Nemzeti Sportnak elmondta, bár magyar állampolgársággal is rendelkezik, magyarsága miatt soha nem érte hátrány a román szövetség részéről. „Ezzel a névvel, ha akarnám, sem tudnám titkolni a származásomat, és bár beszélek románul, az akcentusom elárulna. Úgy vettem észre, ez a téma a szurkolóknak fontosabb” – nyilatkozta lapunknak. Azért az FCSB tulajdonosa, Gigi Becali rendre szemére veti, hogy magyarként az általa rendszeresen magyar klubnak nevezett kolozsvári CFR-nek kedvező ítéleteket hoz.

A Kovács családban egyébként nem István az egyetlen játékvezető, Szabolcs öccse decemberben mutatkozott be a Liga 1-ben, először fordult elő a bajnokság történetében, hogy ugyanabban a fordulóban két testvér is mérkőzést vezessen. (B. M.)