Esőben nő a tulipán – Bodnár Zalán jegyzete

Spanyolország, Franciaország, Anglia és Hollandia. Ez a négy csapat van ott az Európa-bajnokság elődöntőjében. Ha előzetesen bemondja valaki, hogy ők lesznek ott a végelszámolásnál, aligha lepődik meg bárki is. De ha megnézzük azt az utat, amelyen ide jutottak, már másként fest a dolog.

A franciák és az angolok úgy vannak ott, hogy az első perctől kezdve nem akartak futballozni ezen az Eb-n – és ehhez következetesen tartják is magukat. Az első meccsükre még lehetett azt mondani, hogy az akklimatizáció jegyében telt. A csoportkörre meg azt, hogy a nagyoknak onnan csak valahogy tovább kell jutniuk, utána kezdődik a móka. Ám most már mindketten játszottak öt-öt meccset, és továbbra is adósak a futballal.

A franciáknak öt meccsen van három szerzett góljuk, amelyekből egy tizenegyes, kettő pedig öngól. Az angolok pedig minden meccsen csak akkor kezdenek el futballozni, amikor már muszáj, és csak addig, ameddig muszáj. A szlovákok ellen a rendes játékidő ráadásának utolsó percétől a hosszabbítás első percéig törték magukat, Svájc ellen pedig a 75. percben kapott góltól a 80. percben történt egyenlítésig. Ahogy egy ismerősöm fogalmazott, ezen az Eb-n az angolok a rossz értelemben vett olaszok: ugyanúgy nem törnek gólra, ahogy az olaszok sem szoktak, de még csak elegancia és szenvedély sincs a játékukban.

Sokkal többet kaptunk eddig a spanyoloktól és a hollandoktól. Az ibériaiak minden eddigi meccsüket megnyerték, még azt is, amelyen a B-csapatukat küldték fel, és az egyetlen válogatott, amely a 119. percben sem a tizenegyespárbajt várja, hanem gólt akar szerezni. A „tulipánosoké” pedig az Eb egyetlen csapata, amely két meccset is hátrányból tudott megfordítani. Láthatóan jó erőben vannak a hollandok és jól is hajráznak: messze ők érték el a legtöbb gólt a 75. perc után, ötöt is – háromnál többet más csapat nem szerzett.

Nem azt mondom, hogy ez alapján tiszta sor a spanyol–holland döntő, mint a 2010-es vb-n Johannesburgban, mert simán lehet ebből még francia–angol is. De megmondom, nekem a hollandok tetszenek a legjobban eddig az Eb-n. Dinamikusak, agilisak, taktikailag is rendben vannak, a tapasztalat is megvan, rendre jól is cserél Ronald Koeman.

Érdekes, hogy egyetlen nagy tornájukat épp német földön nyerték meg, az 1988-as Eb-t. És most még az eső is állandóan esik – attól nő a tulipán!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!