Békés zárás egy nyugodtan alvó kolléga mellett – Szeli Mátyás helyszíni riportja

A papírformának megfelelően a csoportkör harmadik fordulóját mindkét válogatott továbbjutóként várta, viszont ahelyett, hogy csoportelsőségről döntő rangadóra készültünk volna, mindenki azt találgatta, mennyire veszik komolyan a találkozót a csapatok. Ennek egyszerű oka volt: ebből a négyesből a csoportelsőre Japán vár a nyolcaddöntőben, illetve mind a négy mérkőzését más városban játssza, míg a Kolumbiával összekerülő második nem csupán elkerüli a brazilokat a negyeddöntőben, hanem négyből háromszor Moszkvában játszik.

Csütörtökre egyébként még több angol szurkoló érkezett Kalinyingrádba, volt, aki Nottinghamtől vezetett idáig, de nagyon sokan buszoztak át a lengyelországi Gdanskból, amely nagyjából 170 kilométerre van innen. Akikkel beszéltünk, kicsit tartottak Oroszországtól, de eddig nagyjából csak kedvező benyomást szereztek.

Persze belgából is volt bőven, ők a városban sétálgatva visszafogottabbak voltak az ellenfél drukkereinél. Abban mindenki egyetértett, hogy a sportemberi hozzáállásba nem fér bele, hogy valaki ne győzelemre játsszon, bár sajnos láttunk már példát, hogy dehogynem…

A két kezdőcsapat kihirdetésekor kiderült, mindkét szövetségi kapitány szem előtt tartja kulcsemberei pihentetését, az angol együttes nyolc, a belga kilenc helyen változott az előző mérkőzés kezdő tizenegyéhez képest.

De a játékosoknak mintha nem szóltak volna, hogy itt nem kell nyerni. Tielemans léc alá tartó lövése, Pickford védése is spontánnak tűnt, és Cahill sem véletlenül mentett a gólvonalról.

Aztán bő tíz perc után alábbhagyott a lendület, a mellettünk ülő kolléga a 19. percben elszenderedett. Mondjuk, előtte sem jegyzetelt, tulajdonképpen megengedhette magának, sajnos van néhány „potyautas” a tornán, aki a dolgozni vágyóktól veszi el a helyet. Az álmodozót csak a hirtelen rázendítő drukkerek térítették magához, körülbelül öt percre.

Közben a pályán is ment a darálás, a belgák egy árnyalattal veszélyesebbek voltak, az angolok meg mintha a tizenhatos előterébe érve nem akarták volna a földön tartani a labdát, mindent beíveléssel akartak megoldani – de nem volt célravezető. Nem csoda, hogy füttyszó kísérte a két csapat szünetre vonulását.

Persze nem lehet azt mondani, hogy mögöttes szándék miatt sikerült úgy az első félidő, ahogy, vélhetően ennyi jött ki a csapatokból és ez nem volt túl látványos. Januzaj gólja már annál inkább, a volt manchesteri szép mozdulatsor után lőtt Pickford kapujába. Az angolok meg akkor alakították ki legnagyobb helyzetüket, amikor nem beíveléssel próbálkoztak, de Courtois védte Rashford ziccerét.

A folytatásban volt néhány belga helyzet, több gól viszont nem született, így eldőlt, a csoportelső belgák Japánnal, az angolok Kolumbiával csapnak össze a nyolcaddöntőben.

A kalinyingrádi stadion búcsúzik a világbajnokságtól, itt nem rendeznek több mérkőzést.

ANGLIA–BELGIUM 0–1 (0–0)
Kalinyingrád, Kalinyingrád Stadion, 33 973 néző. Vezette: Skomina (szlovén)
ANGLIA: Pickford – Jones, Stones (Maguire, a szünetben), G. Cahill – Alexander-Arnold (Welbeck, 79.), Loftus-Cheek, Dier, Delph, Rose – Rashford, Vardy. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
BELGIUM: Courtois – Dendoncker, Boyata, Vermaelen (Kompany, 74.) – T. Hazard, Fellaini, Mousa Dembélé, Chadli – Januzaj (Mertens, 86.), Batshuayi, Tielemans. Szövetségi kapitány: Roberto Martínez
Gólszerző: Januzaj (51.)
Sárga lap: Tielemans (19.), Dendoncker (33.)