Brazília még nem brazilos, de már valamivel brazilosabb – Csillag Péter helyszíni riportja

Ahogy egyesek fogalmaztak, a brazilok a világbajnoki rajtnál kissé későn váltottak kettesbe, a svájciak elleni izzadságos döntetlen és a Costa Rica elleni, hosszabbításban kicsikart siker inkább volt figyelmeztetés, mintsem biztatás a későbbiekre nézve. Ám tapasztalt tornanyerő, „ötcsillagos” csapat tagjaiként azzal is tisztában voltak, a hétmérkőzéses nagy terv sikeréhez különleges belső dinamikára van szükség, amely talán éppen a fokozatos, mérkőzésről mérkőzésre megnyilvánuló gyorsulásban jut érvényre. Egy szó mint száz, a szerbek ellen már a legszebb, legvonzóbb és legeredményesebb brazil válogatottat várta pályára a távoli Oroszországba is tömegesen érkező, hűséges közönsége.

Egy apró részlet pontosan megmutatja, mit jelentett a fokozott elvárás. Állítsuk szembe a szerda esti moszkvai összecsapást az orosz fővárosban kedden délután vívott Franciaország–Dánia mérkőzéssel, és rögtön megértjük a különbséget: amíg a futball megcsúfolásaként összesumákolt 0–0-s békemeccs esetében a nézők a látványos kamujáték dacára igazán csak a második félidőben kezdtek el hangjelekkel tüntetni, a brazil tábor egy nappal később már a 20. percben éktelenül fütyült, pedig csak annyi történt, hogy Fagner nem előre, hanem oldalra passzolt egyet.

Mivel a Szpartak Stadionban célja eléréséhez Brazíliának nagyon ajánlatos, Szerbiának pedig kötelező volt győzni, Moszkva a francia–dán pajkos cicázásához képest ezúttal harapós, karmolós ütközetet látott. Igaz, az este első áldozatát éppen nem az ellenfél harciassága szedte le a pályáról, hanem rejtélyes rosszulléte – Marcelót, a brazil védelem kulcsemberét az első percek után le kellett cserélni.

A kezdeti brazil fölényt az – előzetes ígéretéhez híven – egységesen és fegyelmezetten futballozó szerb csapat lassan eltüntette, játékosai többször veszélyesen ólálkodtak Alisson kapuja környékén. Bár a várva várt, nagy sebességváltást nehéz volt a brazilok játékába belemagyarázni, a termetes védői közül kilépő, a Philippe Coutinhótól kapott remek labdát Vladimir Sztojkovics kapus felett finoman átemelő Paulinho révén csak összejött a vezető góljuk. A fordulat nem is maradt hatástalan: a szerb drukkerek kanyarban sűrűsödő kemény magjában erős maghasadás történhetett, a szektorban ugyanis másodperceken belül erélyes rendőri közbelépésre és néhány kedves balkáni ultra kivezetésére volt szükség. A gól kapcsán érdemes kiemelnünk Tite szövetségi kapitány hűségét is, hiszen a brazilok vezetője a kritikák ellenére ragaszkodott Paulinho szerepeltetéséhez a kezdőcsapatban. Mivel a szerb futballisták átlagosan tíz centiméterrel magasabbra nőttek dél-amerikai vetélytársaiknál, a magasban megjátszott átadások – így a gólt megelőzőé – esetükben különösen felértékelődtek.

Hogy a szünetben csak 58:42-re vezettek Neymarék a labdabirtoklást nézve, a szerbek egyértelmű dicsérete, ám a dél-európai futballistáknak muszáj volt tudniuk, hogy mivel a párhuzamos mérkőzésen az első félidő után Svájc 1–0-ra vezetett Costa Rica ellen, szinte biztosan meg kell fordítaniuk az állást a továbbjutáshoz (a döntetlen minimum kétgólos Costa Rica-i győzelem esetén lett volna nekik elegendő). Viharos és kompromisszum nélküli támadójátékra voltak hát kényszerítve, ami Brazília ellen kissé furcsa igény egy alapvetően a biztonságra építő csapattól. És mégis, hét perc sem telt el a második félidőből, kiderült, egy-egy villanás erejéig a szerbek is lehetnek a Balkán braziljai, Adem Ljajics és Dusan Tadics ígéretes összjátéka végén azonban ordító helyzet helyett könnyed brazil labdakihozatallal folytatódott a játék. Nem telt el újabb tíz perc, és Alekszandar Mitrovics közeli fejesénél hördült fel bizakodva a szerb közönség, ám a labda Thiago Silva testében elakadt. Bár a két lehetőség között Neymar lövésig jutott, érezni lehetett, a szerb nyomás percről percre erősödik, s az újabb közeli Mitrovics-fejes csak Alisson jó reflexe miatt nem hozott egyenlítést. Hiába a szerb felzárkózás, a másik oldalon elegendő volt egy „mezei” szöglet, hogy Thiago Silva megmutathassa kitartóan igyekvő szerb kollégáinak, miként kell gólt fejelni.

Ha nem Szerbia lett volna a másik fél, ezen a ponton akár ki is jelenthettük volna, vége, eldőlt a mérkőzés. De… Ha létezik együttes, amely keménységével, tüzes csatakedvével, vad harcosságával képes húsz perc alatt akár a brazil futballművészeket is bedarálni, az valószínűleg a szerb. Moszkvában viszont mindez elméleti eshetőség maradt, Brazília ugyanis 2–0-ra megnyerte a mérkőzést, és csoportgyőztesként várja a Mexikó elleni nyolcaddöntőt.

FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018, OROSZORSZÁG
CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ
E-CSOPORT

SZERBIA–BRAZÍLIA 0–2 (0–1)
Moszkva,Szpartak Stadion, 44 190 néző.Vezette:Faghani (iráni)
SZERBIA:Sztojkovics – Rukavina, Milenkovics, Veljkovics, Kolarov – Matics, Milinkovics-Szavics – Tadics, Ljajics (Zsivkovics, 75.), Kosztics (Radonjics, 82.) – A. Mitrovics (Jovics, 89.).Szövetségi kapitány:Mladen Krsztajics
BRAZÍLIA:Alisson – Fagner, Thiago Silva, Miranda, Marcelo (Filipe Luís, 10.) – Paulinho (Fernandinho, 66.), Casemiro, Philippe Coutinho (Renato Augusto, 80.) – Willian, Gabriel Jesus, Neymar.Szövetségi kapitány:Tite
Gólszerző: Paulinho (36.), Thiago Silva (68.)
Sárga lap: Ljajics (33.), Matics (48.), A. Mitrovics (70.)