„Nem lehetne előre hozni a nyolcaddöntőt?” – az angolok nem kíváncsiak a belgákra

Vágólapra másolva!

2018.06.25. 11:55

Címkék

Két meccs, két győzelem, Panama 6–1-gyel elsöpörve: Anglia kimondottan jól kezdte a világbajnokságot, de a nagy erőpróbák még csak most jönnek, ez a bemelegítés volt. Belgium ellen a csoportelsőség a tét, de könnyen lehet, hogy mindkét válogatott pihentet – az angol újságírók a lelátón nem is nagyon lelkesedtek a G-csoport rangadójáért.

Az első félidőben úgy tűnt, mintha edzésen gyakorolna az angol válogatott, a panamai játékosok kiváló bójáknak bizonyultak, asszisztáltak az örömfocihoz. Gyakran rendkívül csúnya, már-már brutális futballt „játszottak” a panamaiak, ahogy Ruben Loftus-Cheek fogalmazott a mérkőzés után: háború volt a pályán. Egy-két csatát talán megnyert Panama, de a háborúban súlyos vereséget szenvedett.

HONNAN JÖN A HÁROM VÉDŐ?
Gareth Southgate, az angol válogatott szövetségi kapitánya és segítője, Steve Holland tavaly nyáron találta ki, hogy három belső védős formációra kellene váltani. A két szakember Lengyelországban az U21-es Eb-t, Oroszországban a Konföderációs Kupát tekintette meg, és közben elemzett. „Gareth intelligens srác, és miután átvette a válogatottat, rájött, nem ez a megfelelő idő a forradalmi újításokhoz. Roy [Hodgson] 4–3–3-at játszatott. Sam [Allardyce] szintén. Ebből mi először egy 4–2–3–1-et alakítottunk ki, és reméltük, rövid távon elég erősek leszünk ahhoz, hogy ezzel kivívjuk a kvalifikációt. De megnéztük Terry Venables 1996-os csapatát, Steve McManamannel és Darren Andertonnal wingbackben, Gary Neville-lel a védőhármasban, és láttuk a középpálya egyensúlyát. Megnéztük Bobby Robson 1990-es csapatát. De a lényeg nem abban volt, amire Gareth játékoskorából emlékezett, hanem a kérdés: mi a legjobb rendszer ahhoz, hogy ne kapjunk sok gólt? Milyen rendszer biztosítja a legnagyobb kontrollt a mérkőzés felett? Először egy Németország elleni mérkőzésen próbáltuk ki a formációt, kikaptunk, de a teljesítmény rendben volt. Ezt követte a feladat, hogy megtaláljuk a középpálya megfelelő egyensúlyát. Jók a csatáraink, és ha 3–3–2–2-t játszunk, akkor kettő is a pályán lehet. Ezután egy kérdés maradt: vannak megfelelő szélsőhátvédjeink? És ez volt a legkisebb probléma, mert voltak. Logikus volt” – magyarázta Holland a Guardiannek.

Gareth Southgate szövetségi kapitány egy ideje átállt a három belső védős, 3–3–2–2-es illetve 3–4–3-as hadrendre (így került a jobbhátvéd Kyle Walker a védelem közepének jobb oldalára, és lett partnere a két legjobban passzoló angol középső védőnek, John Stonesnak és Harry Maguire-nek), ami kifizetődőnek bizonyult. Ahogy az is, hogy nagyobb szabad teret ad futballistáinak, mint elődei, így folyamatosabb, kreatívabb tud lenni az angolok játéka. Ehhez ráadásul vannak megfelelő játékosok is a keretben.

Például a sokak által kritizált Jesse Lingard, aki akadémista srácból a Manchester United és az angol válogatott alapemberévé nőtte ki magát. Panamának gyönyörű gólt lőtt, méghozzá olyat, ami a specialitása: futás közben tolt rajta egyet, és eltekerte az egyik (most épp a bal felső) sarokba. A 25 éves támadó statisztikái is figyelemre méltóak, neki mindenképp jót tett a kissé szabadabb szerepkör.

A bomba formában lévő Harry Kane igazi vezére ennek a csapatnak, két meccsen már öt gólnál tart, így Panama ellen a második félidőben már belefért a pihentetése is. Az Independent újságírójával beszélgetve kiderült, az angolok egyáltalán nem kíváncsiak a Belgium elleni meccsre, mindenki biztos benne, hogy úgyis döntetlen lesz, ráadásul nagyon unalmas fajta…

Egy döntetlen viszont azt jelentené, hogy a két csapat között a fair play rangsor döntene az első és a második helyről, ha az sem tudná meghatározni a sorrendet, akkor jöhet a sorsolás.

„Nem lehetne előre hozni a nyolcaddöntőt?” – mondta viccelődve a Daily Mail tudósítója, aki hozzátette: nem számított ilyen könnyű győzelemre senki, előzetesen kiegyeztek volna egy 3–0-val is, de Kane-ék minden várakozást felülmúltak.

Egy közepesnek is csak jóindulattal nevezhető ellenfelet győzött le Anglia Nyizsnyij Novgorodban, de talán ez nem is számít. A nem túl nagy reményekkel érkező válogatott történelmet írt, a panamaiak által okozott sebhelyek elmúlnak, a fantasztikus győzelem emléke viszont aligha.

25 - There were 25 uninterrupted passes played by England before their 6th goal today; the longest sequence for a World Cup goal since 1966 & one more pass than Esteban Cambiasso's goal for Argentina v Serbia in 2006 (24). Fortunate.#Eng #EngPan #WorldCup pic.twitter.com/pBnHr1EEKr
— OptaJoe (@OptaJoe) June 24, 2018

Egy kis angol passzmágia: 25 átadás a Panama elleni hatodik gól előtt. Eggyel több, mint az argentinok lenyűgöző passzjátéka volt Szerbia ellen 2006-ban – a befejezés ugyanakkor itt nagyon szerencsés volt.

FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018, OROSZORSZÁG
CSOPORTKÖR, 2. FORDULÓ
G-CSOPORT
ANGLIA–PANAMA 6–1 (5–0)
Nyizsnyij Novgorod, Nyizsnyij Novgorod Stadion, 43 319 néző. Vezette: Grisa (egyiptomi)
ANGLIA: Pickford – K. Walker, J. Stones, Maguire – Trippier (Rose, 70.), Henderson, A. Young – Loftus-Cheek, Lingard (Delph, 63.) – Sterling, Kane (Vardy, 63.). Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
PANAMA: Penedo – Murillo, R. Torres, Escobar, Davis – G. Gómez (Baloy, 69.) – Bárcenas (Arroyo, 69.), A. Cooper, Godoy (Ávila, 62.), J. L. Rodríguez – B. Pérez. Szövetségi kapitány: Hernán Darío Gómez
Gólszerző: Stones (8., 40.), Kane (22., 45+1., 62. – az első kettőt 11-esből), Lingard (36.), ill. Baloy (78.)
Sárga lap: Loftus-Cheek (24.), ill. A. Cooper (10.), Escobar (44.), Murillo (72.)