Jégkorong: újabb agyrázkódás, Sebők Balázs nem játszik a vb-n

– Január 15-én még játszott a HIFK ellen, azóta viszont kis vörös kereszt szerepel a neve mellett az élvonalbeli bajnokság, a Liiga honlapján. Miért?
– Mert agyrázkódásom volt, öt hónap alatt a harmadik. Ezzel kezdődött az idényem – és ezzel is végződik.

– Vége a szezonjának?
– Igen.

– A világbajnoksággal együtt?
– Igen. Háromból két csapatorvos azonnal megjósolta. Merthogy ezt ki kell pihennem. Nehéz volt elfogadni, nem így terveztem…

– Mi történt pontosan?
– Hátulról belevertek a palánkba. Normál eset volt, nem is éreztem rosszul magam, de van protokoll, amit muszáj betartani: a játékosnak el kell hagynia a jeget, és megfigyeli az illetékes orvos. Mivel ez a harmadik harmad utolsó tíz percében történt, már nem engedtek vissza a pályára, de nem is akartam. Két nappal később edzettünk legközelebb, akkor pedig éreztem, hogy valami nem stimmel, túlságosan fáradtnak éreztem magam. Jött az orvos, a különféle tesztek. Ugyan átmentem mindegyiken, az MRI-kép és az összes neurológiai vizsgálat negatív eredményt hozott – ami persze megnyugtató –, de nem szabad rizikózni.

– Akkor a doktorok közölték, hogy ennyi volt, és nincs apelláta?
– Nyilván az orvos csak javasol, a végső döntés az enyém. Fura az agyrázkódás, a mai napig lehetetlen megmondani, mi a megfelelő kezelési módja, és mindenkinek mások a tünetei is, nekem másfél-két hétig voltak, de voltak csapattársaim, akik három-négy hónapra kiestek, szédültek, hánytak. Én szerencsére nem, tudok tévét nézni, zenét hallgatni, olvasni, fejfájásom sincs már, úgyhogy a mindennapokban nem zavar. De azt szeretnénk, ha így is maradna, ha nem lenne negatív hatása a karrieremre és az életemre úgy általában…

– Miként fogadta a hírt Jarmo Tolvanen szövetségi kapitány?
– Megértően, de azért sokkolta őt is. Egy telefonbeszélgetés során felvázoltam a helyzetet. Titkon én is reménykedtem kicsit, hogy a vébére rendbe jöhetek, ő is azt kérdezte rögtön, hogy májusig nem gyógyulhatok-e meg. Ám sajnos el kellett fogadnunk, hogy muszáj pihennem, mert talán az is okozta ezt az agyrázkódást, hogy az idénybeli első kettőt nem pihentem ki… Mostantól próbálom a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből, igyekszem felépíteni magam, van rá fél évem, hogy aztán mindenki a legjobb Sebők Balut lássa.

– Ezt miként képzeljük el?
– Huszonnégy éves vagyok, még nagyon hosszú pályafutásom lehet. Csalódás ez a szezon a sérülés miatt és amúgy is. Igyekszem tanulni belőle, miként abból is, hogy juniorkoromban is voltak már agyrázkódásaim, talán nem is súlyosak, csak a pszichés hatás tűnt annak, hogy fáradtnak és lassúnak éreztem magam, noha ez egy normál hétköznap is előfordulhat. Viszont ha nagyon agyalsz, beágyazódnak a gondolataidba… Ezen is fogok dolgozni, hogy ezt a részt kitöröljem magamból. Fejben helyre kell tennem a dolgokat, hiszen amikor most négy-öt napot otthon voltam, minden rendben ment, de amikor kimentem a csarnokba, megint rosszul éreztem magam… Ezt meg kell beszélnem többekkel, akár szakemberrel is.

– Akkor most ücsörög odahaza vagy óvatosan edzeget?
– Elkezdtem kicsit mozogni, erre most kaptam egy arcüreggyulladást – mintha nem lett volna elég bajom… Kicsit biciklizem, kicsit megizzadok, és csináljuk a teszteket továbbra is, hogy a lehető legjobb legyen a rehabilitációm. Jövő héten elrepülök Helsinkibe is egy agyrázkódásközpontba, kideríteni, min lehetne dolgozni, erősíteni. Mocorgok, de nincsenek kimerítő edzéseim, nem is kell, ugye… Néha bent vagyok a csarnokban, igyekszem a csapat körül lenni, habár ott sem túl jó a hangulat, mert le fogunk maradni a rájátszásról.

– Igazoltak valakit a helyére?
– Hoztak két szélsőt, mert egy társam meg a Spengler-kupán törte szét a bokáját. Egy játékos visszatért a keresztszalag-szakadásából, amúgy viszont talán nem is lenne más, aki idejönne tíz-tizenegy meccsre, amennyi hátravan az alapszakasz március tizenharmadikai zárásáig.

– A kényszerpihenője alatt is kapja a fizetését, esetleg ketyeg a biztosítás vagy éhen marad?
– A liga fizet a csapatnak, nem tudom pontosan, a fizetésem hány százalékát, de a túlnyomó részét. Ha teljesen őszinte vagyok, ilyeneket velem nem osztanak meg, de mivel a következő szezonra is élő szerződésem van, szerencsére ez nem befolyásol semmit.

– Ha már így ráér, a válogatotthoz nem jön haza a vb-felkészülésre?
– De, mindenképpen, Jarmo is javasolta, hogy nyugodtan jöjjek le az edzőtáborba.

– Hivatalos pozíció is szóba került, mint ahogy például a sérült Tokaji Viktorból edző lett hirtelen 2015-ben?
– Én még nem láttam annyit, mint Toki, úgyhogy ilyenről nincs szó, és van ott annyi jó szakember, hogy nem is lesz. Szeretnék ott lenni a fiúkkal, hogy tudjunk beszélni, viszont egyáltalán nem szeretnék zavarni, nem biztos, hogy egy sérült játékosnak kell ott lófrálnia…