– Gazdasági okokra hivatkozva nem indul az osztrák jégkorongligában aZnojmo, így kilenc év után cseh csapat nélkül marad a sorozat. A Hydro Fehérvár AV19-et egy pillanatig sem fenyegette a visszalépés?
Gál Péter Pál: Vészjósló, ha egy rivális nem vállalja a versenyeztetést, de lekopogom, sem a székesfehérvári önkormányzattól, sem más támogatóktól nem kaptunk olyan jelzéseket, hogy ne számíthatnánk a jövőben rájuk. Az utóbbi hónapokban azonban tudatosan a háttérben maradtunk, hiszen az emberek egészsége és a járvány okozta gazdasági károk enyhítése előbbre való. De most, hogy az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, júniusban-júliusban a „Maradj mellettünk!” kampány keretében felkeressük az eddigi – és remélhetőleg ezutáni – szponzorokat, hogy álljanak ki a fehérvári jégkorong mellett. A névadó főszponzorral kötött hároméves megállapodásból eddig egy esztendő telt el, az együttműködés töretlen folytatásában bízunk.
Debreceni Gábor: A Znojmónál valószínűleg nem pusztán járványhatásról van szó. A cseh hokikultúra más, az egyesület azután ment át Ausztriába, hogy összeveszett a cseh szövetséggel, benne volt a pakliban a hazatérés. Csatlakozik viszont a ligához a Bratislava Capitals, emellett napirenden van az Olimpija Ljubljana újbóli felvétele is. Szerencsések vagyunk, hogy a vírus előtt lejátszotta az összes szezonbeli mérkőzését az EBEL-csapatunk és a Fehérvári Titánok is, a 2020–2021-es kiírás szempontjából pedig kedvező, hogy a hírek szerint szeptember közepe helyett csak október elején lesz a rajt. Ehhez lehet igazítani az új szerződések életbelépésének dátumát, illetve addigra remélhetőleg nem lesz akadálya, hogy szurkolók előtt dobhassák be a korongot. Mindez nem mellékes, hiszen van 1600-1800 bérletesünk, velük stabilan hozzuk a 3000 körüli nézőszámot. E téren minden csapatsportot beleértve a top 5 hazai klub közé tartozunk, ráadásul a költségvetésünk mintegy 10 százalékát adja a jegyek és bérletek értékesítése.
– Mennyi pénzből gazdálkodhatnak, és az hogyan tevődik össze? Úgy rémlik, hogy az EBEL-hez való 2007-es csatlakozáskor egymillió eurós keret volt egy évre.
D. G. Az elmúlt szezonra értük el az 1,2 milliárd forintot, ezt szeretnénk szinten tartani, vagy egy kicsit növelni. A 10 százaléknyi jegybevétel mellett 20 százalék a TAO-forrás, 25 százalék az önkormányzati rész, ami kétfelé van osztva, az egyik kalap a csapat támogatására van, a másik a létesítményfenntartására. A fennmaradó részt kell a szponzorok révén biztosítanunk.
– Számos futballklubnál jelentős bevételi forrás a közvetítési jogdíj is.
D. G. Sok szempontból más a labdarúgás és a jégkorong megítélése. Van, ahol a költségvetés meghatározó lába a tévé, ami nekünk nulla forintot hoz, örülünk, ha képernyőre kerülünk. Csak remélni tudjuk, hogy idővel e téren is lesz előrelépés.
A teljes interjút elolvashatják a Világgazdaság keddi számában.