Kajak-kenu vb: a két kajak négyes azonnal a fináléba jutott

Pedig milyen szép naposan indult a reggel… Már hét óra magasságában 22 Celsius-fok fölött volt a hőmérséklet, ám amire a délelőtti futamok fél kilenckor elkezdődtek, igencsak beborult. A nap ereje így nem érződött és nem kellett félni a napszúrástól sem. És ez délig így is maradt, akkor azonban dupla erővel megérkezett a napsütés. Mivel a vízen ezúttal tényleg azok tartózkodtak, akiknek ott dolga akadt, a csak evezgetni érkező versenyzők nem keltettek plusz hullámokat, mint az előző napon. Viszont a hiányukban megtette ezt az enyhe hátszél is, bár a víz jóformán szél nélkül is „lötyögött” rendesen.

NK–1 200 m (49 induló)

Szó szerint gyorsan kezdődött a péntek az Idroscalo versenypályán, hiszen rögtön az első futamban jött a sprintkirálynő. Az új-zélandi Lisa Carrington aztán sokat nem tartalékolt, 40.333 mp-es idejénél nemcsak a futamában nem tudtak jobbat a riválisok, hanem az egész mezőny mögötte végzett. Közte a hatodik futamban második Vad Ninettával (42.283), akit az ukránból lett azeri Inna Oszipenko-Radomszka (41.731) előzött meg. A magyar kajakos összesítésben a 16. időt érte el.

K–1 200 m (49)

Dudás Miklós az ötödik futamban beragadt a rajtnál, közvetlen mellette viszont a litván Ignas Navakauskas nagyon kilőtt. Már majd’ egy hajó is volt az élen haladó litván és a mezőnyben jövő magyar között, amikor utóbbi alatt elindult a hajó, a vége pedig majdnem szoros lett. Az elsőként érkező Navakauskas 35.497 mp-t, Dudás 35.894 mp-t tudott. Utóbbi összesítésben még így is a hatodik helyhez volt elég.

NC–1 200 m (40)

A legfiatalabb szakág népszerűségére jellemző, hogy nemrég még lasszóval fogták össze a vb-döntősöket is – aztán volt olyan, aki ott a rajtgépbe sem tudott belavírozni –, most pedig már öt(!) előfutamot kellett rendezni, ahonnan azonnal nem is lehetett a fináléba jutni. Pedig Takács Kincső kievezte magát: saját a futamát megnyerte, összesítésben övé lett a harmadik idő.

C–2 200 m (21)

A Lantos Ádám, Nagy Péter párosnak lett volna esélye kihagyni a középdöntőt, de ehhez nyernie kellett volna az előfutamban, amire nem volt sansza. Viszont másodikként bejöttek, idejük pedig a negyedik helyre volt elég. Csak a három futam győztese volt gyorsabb a magyaroknál.

NK–2 200 m (17)

Homonnai Luca és Douchev-Janics Natasa már a vb elejére ígért egy meglepetést, és ők bizony olyanok, hogy azt be is váltják. A hajfestés – zöld, illetve rózsaszín – ezúttal is megvolt, viszont a hazai válogatóhoz képest a másik beülőben láthattuk. És nem az érintettek változtattak a színezésen, hanem pozíciót cseréltek: a fiatal Homonnai került előre, a háromszoros olimpiai bajnok Douchev-Janics pedig hátulra. Talán ezért – bár vélhetően ettől függetlenül –, de simán nyerték az előfutamukat, és jutottak be a döntőbe. Méghozzá a legjobb idővel (37.889 mp), ráadásul a mezőnyben egyedül ők mentek 38 mp alá.

C–2 1000 m (30)

Vasbányai Henrik és Mike Róbert taktikusan evezett a hajráig, ott aztán megindult alattuk a hajó. A mellettük lévő pályákon később indító lengyel és orosz hajó nem is tudta megfogni őket. A magyar duó a középdöntőben folytathatja a szereplését, az előfutamban a legjobb időeredmény volt az övék.

K–4 1000 m (26)

A magyar hajó a hármas előfutamba kapott besorolást, addigra már lementek első nekifutásra az oroszok, a csehek, a fehéroroszok, a németek, másodikra a szlovákok és a portugálok. Nekünk az ausztrálok, a spanyolok és a szerbek jutottak. A Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel alkotta egység jól jött el a rajtból, végig diktálta a tempót, majd amikor úgy nézett ki, hogy jön ránk a mezőny, indított. Végül egy hajóval nyert a magyar egység, amely így megspórolta magának a holnapi középdöntőt – ez volt a cél –, így legközelebb már a fináléban lesz jelenése. A másik két, futamgyőztesként azonnal a döntőbe jutó egységek közül a csehek hozzánk hasonló imponáló versenyzéssel tartották maguk mögött a mezőnyt, a szlovákok viszont csak célfotóval jöttek be a portugálok előtt. A mezőnyben utóbbi két egység – a szlovák és a portugál – ideje jobb volt a magyarokénál.

NK–4 500 m (24)

A fiúkhoz hasonlóan teljesített a Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Fazekas-Zur Krisztina, Kárász Anna női egység is, amely futamát biztosan, erős hajrá nélkül is biztosan hozva tudta maga mögött a riválisokat majd’ egy hajóval. A női mezőnyben az azonnal döntőt jelentő futamgyőzelmet a lengyelek és a fehéroroszok hozták össze, különösebben utóbbiak voltak meggyőzők. Összesítésben 1:31.548 perccel nem véletlenül végeztek az élen. A magyarok kvartettje 1:33.568 percet lapátolt, ami a második idő lett. A két egységen kívül még a németek mentek 1:34 alá a mezőnyben.

C–1 500 (31)

Korisánszky Dávid futamában a második lett, összesítésben övé lett az előfutam hetedik ideje. A magyar kenus a délutáni középdöntős futamában a harmadikként végezve jutott be a döntőbe. A magyar kenus nem ment el meccselni az élen viaskodó fehérorosz, spanyol kettőssel, a továbbjutást jelentő harmadik helyét viszont a mögötte jövő riválisok nem veszélyeztették. Az utolsó középdöntőben egy olasz(!) kenus, Carlo Tacchini próbálta megviccelni a több hangszeren – értsd alatta távon – játszó német Sebastian Brendelt, de hiába jött tűzbe-lázba a közönség, a közte fél hajóra mindvégig figyelt a favorit. Végül neves mezőny jött össze az A-döntőben – a cseh Martin Fuksával, a moldovai Oleg Tarnovszkival, no meg az elmaradhatatlan Brendellel –, amelynek leggyengébb ideje Korisánszkyé. Bízzunk abban, maradt benne tartalék bőven, szükség lesz rá.

K–1 500 (44)

A fénykorában lévő Vereckei Ákost idézte meg Hufnágel Tibor az előfutamban: nagyjából féltávig együtt jött másik három riválissal, majd a hátralévő 200 m-en adott nekik egy hajót. A magyar 1.002 mp-cel ment lassabban, mint az előfutam összesített legjobbja, német „ismerősünk”, Tom Liebscher. Hufnágel a délutáni középdöntőben szépen eladta a mezőnynek azt a taktikát, amit már az előfutamban is láthattunk tőle. Kimondottan visszafogott rajt után a táv középső részén robbantott, viszont 400 méter megtétele után sok kérdést már nem hagyott nyitva. Sima hajóval verte a mezőnyt egy olyan versenyszámban, ahonnan csak az első két helyezett kvalifikálta magát automatikusan a vasárnapi fináléba. Tom Liebscher más taktikát választott: a szám német esélyese rajt-cél győzelmet aratott. A közte „hajónyi” távolság a végén neki is összejött. Igaz, neki már megvolt száz méter megtétele után is... Hufnágel ideje összesítésben a harmadik pozícióhoz elég, a leggyorsabb a dán René Holten Poulsen volt.

K–2 500 m (28)

Somorácz Tamás és Hérics Dávid csak azért nem nyerte meg a futamát, mert a hajrában nagyon feljött rájuk az orosz páros, és hat ezreddel előbb ért célba. A magyarok az előfutam idejét menték. A délutáni középdöntőben Somorácz és Hérics sem akart lemaradni az előttük már továbbjutó honfitársaktól, ők is bejutottak a döntőbe, miután magabiztosan nyerték a futamot. Pedig elég lett volna nekik a döntőhöz az első háromban érkezni.

NK–1 1000 m (20)

Medveczky Erika rajt-cél győzelmet aratott. Az amerikai Margaret Hogannal nagyon elléptek a mezőnytől, majd amikor 800 m-hez érve utóbbi támadásba lendült, a magyar kontrázott és is elkezdett hajrázni. Végül nagyon simán nyert, a futamgyőzelem a szám két évvel ezelőtt világbajnokának azonnali döntős kvalifikációt ért. Méghozzá a legjobb idővel.

A C–4 1000 m-es versenyszámban nem rendeznek selejtezőt, lévén ott is csak a döntős mezőny jött össze.

A délutáni program felvezetésként olimpiai kvótát szereztek a magyar parakenusok – a sportág Rióban először lesz a paralimpia műsorán –, ami Váczi Anita (KL1) érdeme, aki a paraversenyek záró napján lett ötödik.