Háttér: André Kertész-kiállítás a Nemzeti Múzeumban

A hazai sportkultúra és mozgásművészet korai megjelenéseit rögzítő, különleges fotóritkaságok is láthatók a Kópiák című tárlaton, amely az André Kertész (1894–1985) születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett, hármas kiállítássorozat részeként tárja elénk a magyar fotográfia világhírű mesterének korai műveit a Magyar Nemzeti Múzeumban. A később Párizsban, majd New Yorkban is rendkívül elismert alkotó 1925 előtti, itthon készített vintázskópiáin láthatunk egyebek mellett száztíz éves budapesti tornamutatványt, 1922-ben felvett szigetbecsei páros ugrást öccsével, Jenővel, vagy éppen a művész 1918 nyári katonai szolgálatának helyszínén, a romániai Braila folyópartján készült futóversenyjelenetet. Az úszást vagy evezést ábrázoló képek is figyelemre méltók, a leglátványosabb, egyúttal sporttörténeti szempontból talán legértékesebb azonban az 1917 augusztusai dátummal fennmaradt futballkép egy katonai ezredcsapat esztergomi mérkőzéséről. A Duna-parti városba 1915-ben elszenvedett harctéri sérülése miatt került a fotográfus, ott ápolták két évig, így lehetett szemtanúja az alkalmi labdarúgó-találkozónak, amely a ma is azonosítható, Prímás-szigeti pályán folyt és amelynek pompás vizuális hátteret szolgáltatott az esztergomi bazilika dombon magasodó, méltóságteljes épülete. (A fénykép nem szerepel a kiállított képek között, csupán a kiállítótérben lapozható, André Kertész Esztergomban című kiadványban lehet találkozni vele.)

A középosztálybeli zsidó családba, Kohn Andor néven született fiatalember 1919-től tagja volt a Természetbarátok Turista Egyesülete fotóosztályának, előszeretettel fényképezett természetes környezetben látott mozgásokat. Vincze Gabriella Artmagazin folyóiratban közzétett (2014/5. szám), André Kertész és a magyar mozdulatművészet című tanulmánya szerint az 1910-es években a futball- mellett ökölvívó- és rögbimérkőzéseket is látogatott, sőt 1912-ben beiratkozott a Postás Sport Egyesületbe. Erős érdeklődést mutatott a szabad testkultúra mozgalom, vagy akkor divatos német nevén a Freikörperkultur újításai, így a meztelenül végzett testgyakorlatok, a napfürdőzés vagy a természetes vizekben gyakorolt úszás iránt. Naturista, öltözék nélküli alakokat ábrázoló képei közül némelyiken Jenő öccse szerepel modellként, őt látjuk (fedett ágyékkal) a zuhanó Ikaruszt idéző egyedi kompozíción is, máskor a mozdulatművészet és a tánc elemei állnak az alkotások középpontjában. Ahogy a fotográfus mozgáskultúra iránti vonzalmát alaposan feldolgozó korábban hivatkozott cikk fogalmazott: „André Kertész a »vissza a természethez« rousseau-i gondolatot átvéve, a természetet az éden szimbólumának tekintette, amelyben a meztelen, szoborszerű testek az eredendő, még romlatlan embert testesítik meg.”  

Fotók: André Kertész felvétele Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. szeptember 14-i lapszámában jelent meg.)