Az évtized lecsúszástörténete – portré Dele Alliról

A Como tökéletes csapat lesz neki ahhoz, hogy újra felépítse önmagát – ez volt az általános vélemény, amikor január 19-én a 37-szeres angol válogatott középpályás, Dele Alli aláírt az olasz Serie A újoncához, amelynek Thierry Henry az egyik társtulajdonosa, Cesc Fabregas a vezetőedzője, és a klubnál mindenki a támogatásáról biztosította a játékost. Persze, kérdéses volt, hogy a még mindig csak 28 éves labdarúgó milyen állapotban van, hiszen jó ideig egyáltalán nem futballozott: 2024 nyarán távozott az Evertontól, miután lejárt a szerződése, de meccset 2023. február 26. óta nem játszott. Csaknem két év kihagyás után március 15-én, az AC Milan ellen tért vissza a pályára – ám nem sikerült fényesen a bemutatkozása, kilenc perc után kiállították.

Ez a jelenet mintha esszenciája lenne Dele Alli elmúlt éveinek…

A nigériai apától és angol anyától Milton Keynesben született fiú életében hatalmas változás következett be tíz évvel ezelőtt, 18 esztendős korában: a League One-ban, vagyis az angol harmadosztályban szereplő Milton Keynes Dons csapatából kinézte magának a Tottenham Hotspur, és szerződtette is, megelőzve a Liverpool, az Arsenal és a Bayern München ajánlatát.

Sokan féltették a tinédzsert a londoni élettől, de úgy tűnt, játszi könnyedséggel veszi az akadályokat. Az utcán tanult meg futballozni, és nem ment a szomszédba egy-két trükkért vagy csibészségért, a felnőttek közötti első meccsén, 16 évesen az első labdaérintése egy szemtelen sarkazós passz volt. Érzéke a játékhoz azonnal szemet szúrt: élmény volt nézni, milyen eleganciával tartja meg a labdát, hagyja faképnél a védőit vagy ad kötényt a rá törő védőnek, miközben berobog a tizenhatoson belülre. Első idényében ő bőrözte fel a legtöbb ellenfelet a Premier League-ben. Lendületes, gyors, technikás játékával 19 évesen kivívta helyét az angol válogatott kezdőcsapatában, 20 évesen pályára lépett a 2016-os Európa-bajnokságon, majd a két esztendővel későbbi világbajnokságon is, amelyen Svédország negyeddöntőbeli legyőzéséhez fejes góllal járult hozzá. Első Premier League-idényében (2015–2016) tíz gólig és kilenc gólpasszig jutott, első ötven PL-meccsén 16 gólnál tartott, ugyanennyi összecsapás után például Cristiano Ronaldónak mindössze hat, Frank Lampardnak öt, Steven Gerrardnak két gólja volt a ligában. Lehengerlő támadónégyes tagja volt a Spursben Christian Eriksen, Szon Hung Min és Harry Kane társaságában, ő többnyire a center, Kane mögött játszott. Több szavazáson is megválasztották Anglia legtehetségesebb fiatal játékosának, címlapsztárja lett a FourFourTwo magazinnak, úgy tetszett: határ a csillagos ég.

Ekkor még azt írták róla: nemcsak ügyes, technikás, de a mentális ereje is kimagasló. Aztán kiderült, ez nem teljesen igaz. Először 2016 tavaszán, amikor a Tottenham versenyben volt története első PL-bajnoki címéért a Leicester Cityvel, ám a West Bromwich Albion ellen az első félidőben kiállították, mert megütötte Claudio Yacobot. Három meccsre eltiltották, véget ért neki az idény, az 1–1-es döntetlennel pedig összetörtek a Spurs bajnoki álmai. Nehezen dolgozta fel ezt, mint ahogy azt is, hogy a 2016-os Eb-n Anglia a nyolcaddöntőben szégyenszemre alulmaradt Izlanddal szemben. Azt pedig különösen, hogy a 2019-es Bajnokok Ligája-döntőben a 81. percben lecserélték, a Liverpool meg 2–0-ra nyert. A kispadhoz érve dühösen elhajította az első keze ügyébe kerülő vizespalackot.     

„Hatalmas csalódottság lett úrrá rajtam a döntő elvesztését követően – ismerte el a liverpoolecho.co.uk oldalának. – Borzalmas érzés eljutni a célvonalig, hogy aztán ne léphess át rajta. Még nem sikerült feldolgoznom a történteket.”

Valamikor ezután indult el pályafutása a lejtőn. Mauricio Pochettino vezetőedző igazi apafigura volt neki, utódjával, José Mourinhóval már nemigen találta meg az összhangot. A Spurs talán kissé elhamarkodottan, 2018-ban hat évvel meghosszabbította a szerződését, és a klub negyedik legjobban fizetett játékosává tette. Ő pedig rátért az útra, amelyről egyelőre nem látszik, hogyan kanyarodhatna vissza. Royce-Rollsszal járt edzésre, idétlen frizurát növesztett, és még idétlenebb ruhákat hordott, miközben sűrűn cserélgette többnyire modell barátnőit, még a rivális Manchester City mestere, Josep Guardiola lányával is összejött, majd gyorsan dobta. Az ő szűrét pedig azért tette ki Ruby Mae topmodell, mert elmondása szerint el volt hanyagolva, hiszen a futballista minden szabadidejét videójátékokkal töltötte, sokszor hajnalig nyüstölve a konzolt. A Covid idején buliról bulira járt, minden korlátozó előírást megszegett, majd rasszista botrányba keveredett, amiért ázsiai embereken gúnyolódott, a szövetség emiatt el is tiltotta. 

Közben a teljesítménye drámaian visszaesett, 2020 márciusa és 2021 augusztusa között egyetlen gólt szerzett, és Mourinho után Nuno Espírito Santo, majd Antonio Conte is mind kevesebbet játszatta. Időnként gyötörte csípősérülés is, de amikor egészséges volt, akkor sem teljesített, a 2021–2022-es idényben mindössze nyolc meccsen lépett pályára.

„Már csak árnyéka annak a Delének, akit fiatalon megismertem – nyilatkozta az Independentnek Alli nevelőklubja, a Milton Keynes Dons FC egyik alkalmazottja. – Vagány futballista volt, mindenki másnál jobban élvezte a játékot, a 2018-as világbajnokság óta viszont egyre görcsösebben játszik. Szerintem túl hamar került be a profi labdarúgás körforgásába, túl nagy nyomást helyeztek rá, és túl sokat kritizálták a teljesítményét, ezért kiégett.”

A Spurs 2022-ben lemondott róla, és eladta az Evertonnak, amelynél Frank Lampard vezetőedző bízott benne, hogy fel tudja benne szítani a tüzet. „Minden adottsága megvan hozzá, hogy ismét topjátékos váljon belőle. Csak rajta múlik, él-e a lehetőséggel” – mondta Lampard, ám csalódnia kellett. Két idény alatt összesen 13 mérkőzésen játszott Alli, egyetlen gólt és gólpasszt sem jegyzett. Fél évre kölcsön vette a Besiktas, de azon sem volt áldás, Senor Günes vezetőedző egy ízben pikírten megjegyezte: „Ma nem jött edzeni, gondolom, azért, mert esik az eső.” Günes 2023. február 26-án ki is jelentette: abban az idényben már nem számol vele. Visszatért hát az Evertonba, de ott sem jutott többé szóhoz.

Még 2022 elején Stan Collymore, a korábbi angol válogatott így fogalmazott a Mirrorban Alliról: „Meg kell kérdeznie magától, akar-e még profi futballista lenni. Semmi értelme annak, hogy hitegesse a klubokat, hogy képes lesz visszanyerni a korábbi formáját. Ha nem képes rá, nem tölti el örömmel a játék, nem éhes a sikerre, az arcpirítóan magas fizetését se vegye fel, inkább vonuljon vissza!” Két évvel később, 2024 nyarán megfogadta a tanácsot, csupán 27 évesen szünetet tartott a pályafutásában.

Ezután Gary Neville műsorában, a The Overlapben vallott mentális problémáiról, amelyek a gyerekkorából fakadhatnak. „Amikor hatéves voltam, anyám alkoholista volt, az egyik barátja pedig molesztált, aki sokat volt nálunk. Elküldtek Afrikába, hogy fegyelmet tanuljak, de visszakerültem Angliába. Hétévesen elkezdtem dohányozni, amikor pedig nyolc voltam, már drogokat árultam” – emlékezett vissza Dele Alli, akit 12 évesen nevelőszülők vettek magukhoz. Azt is elmondta, hogy többhetes rehabilitáción vett részt, mert függőjévé vált az altatóknak.

Hogy van-e még visszaút Allinak? Cesc Fabregas hisz benne. „Nem akarok extra nyomást helyezni rá, hónapokig nem játszott – fogalmazott a Como edzője. – Türelemre van szükségünk, hogy megnyugodjon. A következő idényre újra formába lendülhet.”