- A lehető legjobb megoldás volt, hogy a válogatott élére Kiss Szilárdot nevezte ki az elnökség szövetségi kapitánynak - kezdi
Csík János, volt szövetségi kapitány, az 1982-es BEK-győztes Vasas női csapatának edzője.
- A váltással is egyetértett, hogy Mocsai Lajostól közös megegyezéssel ugyan, de megváltak?
- Ehhez nincs mit hozzáfűznöm.
- Miért tartja Kisst egyértelműen jó megoldásnak?
- Amiért az elnökség is mellette voksolt: amellett, hogy Kiss jó szakember, eredményeket tud maga mögött. Nem elhanyagolható tényező, hogy a válogatott a Dunaferr-re épül, így pedig a klubedző az, aki a legjobban ismeri a keretet és a legjobban tud velük dolgozni, úgy edzésen, mint mérkőzésen. Egy abszolút kívülről érkező edzőnek idő kellett volna, amíg megismeri közelebbről a csapatát, nekünk pedig erre most nem volt lehetőségünk, hiszen nyakunkon az Eb.
- Kiss Szilárd elismert szakember, edzőnek viszont azt a Pádár Ildikót kérte fel segítőjének, aki inkább játékosként érdemelt ezidáig elismerést, mintsem edzőként. Mi a véleménye erről a választásról?
- Ha Szilárd úgy érzi, egy női edző, jelen esetben Ildikó által közelebb kerül a lányokhoz és erre szüksége van, akkor tegyen így. Azt jó ötletnek tartottam és általában magam is így tettem, hogy fiatal, pályakezdő edzőként Ildi bepillantást nyerhet a szakmába. Azt azonban nem tudom, mit profitál ebből a válogatott és mennyiben lesz ez Szilárd segítségére a munkában. Én a női csapatoknál nem éreztem égető szükségszerűségét annak, hogy legyen egy női edzőm, aki kapocs a csapat és köztem, mint edző között. Pádár Ildikó a sportág kiemelkedő egyénisége volt, válogatott játékos, akinek emberi kvalitásairól is csak a legjobbakat tudnám elmondani. Érdeklődve várom, milyen eredményt hoz ez a közös munka.
- Kiss Szilárd az olimipiát követően más taktikát próbál meg kialakítani a válogatottnál, amelyet elsősorban a felgyorsult, modern játék tesz véleménye szerint indokolttá. Meglátása szerint Athénban a támadásaink lassúak voltak, mert kettőt-hármat cseréltünk és így járatni kellett a labdát, amíg felálltunk. Védekezésben pedig az ellenfél gyors kontrákkal zavart tudott okozni a kapunknál, mert a cserék ugyancsak időt vettek igénybe és az ellenfél nem tette meg azt a szívességet, hogy megvárja, amíg bejönnek a védőink. Ön szerint is indokolt a csapat taktikájának megváltoztatása?
- Vitathatatlan, hogy rendkívül felgyorsult az iram. Sok támadás, lövés, gól jellemzi a női mérkőzéseket. Olyan hatosfogat kell, amely erőnlétileg és technikailag is elég képzett a fel-le rohanáshoz, illetve a védekező és támadó feladatok megoldásához. Egyértelmű, hogy ezt hat ember hatvan percen keresztül képtelen megoldani. Ezen a szinten ez fizikai lehetetlenség. Kellenek a csereemberek, de talán valóban nem támadó-védő leosztásban. Az elképzelés jó, univerzális játékosokra van szükség, a kérdés azonban az: a rendelkezésére álló keretből mennyire megoldható ez a gyakorlatban. Erős csapat a magyar, amelyet külön motivál a hazai rendezés és hogy a csapat által csalódásként megélt olimpiai ötödik helyen javítson.
- Mocsai Lajos, volt szövetségi kapitány többször tett célzást arra: nem igazán nyerő típusok alkotják a csapatot, illetve többek pszichésen olyan beállítottságúak, hogy éles helyzetben rossz, elkapkodott döntéseket hoznak. Ön ezt mennyire látja problémának, illetve mi lehet a gyógyír a bajra?
- Én az említett dolgot egyáltalán nem látom. Aki a válogatottságig felküzdi magát, az igenis remek versenyzőtípus, annak minden jellemzőjével. Szerintem kicsit túlmisztifikáltuk ezt a kérdést a női csapatnál. ---- Laurencz László irányításával Atlantában harmadik helyen végzett a női válogatott. A szakember jelenleg az élvonalbeli Debrecen vezetőedzője.
- Általában jó lépésnek tartom, ha egy férfiedző egy női csapatnál dolgozik, akkor egy női edző segítségét is igénybe veszi. Nekem is női edzőm volt a válogatottnál, amikor én voltam a szövetségi kapitány. Rá elsősorban nem a szakmai munkában, a pályán, edzésen és mérkőzésen volt szükség, hanem a háttérben. Sok problémát megoldott, illetve levett a vállamról, hiszen nőként könnyebben megértette, könnyebben reagált és talált megoldást a felmerülő problémákra. Pádár Ildinek nincs edzői gyakorlata, de egykori játékosomként annyit tudok róla mondani: tisztességes ember, ragyogó sportoló volt. Azt viszont nem tudom, ilyen szinten, egy válogatottnál, egy hazai rendezésű Eb-n mi sül ki ebből. Majd az élet megválaszolja: jó döntés volt-e ez Kiss Szilárd részéről vagy sem.
Kiss taktikai elképzeléseit egyrészt indokoltnak tartom, másrészt viszont ott a Fotex, amely ennek élő ellenpéldája. A veszprémiek ugyanis megvalósították a sokcserés játékot, ráadásul igen eredményesen és hatékonyan dolgoznak. Tehát lehet így is, úgy is játszani, a lényeg az, jól és összeszokottan kell csinálni. Valóban kisebb a rizikófaktor, ha nem várunk a cserékre védekezésben és támadásban, de egyéb rizikó a másik taktikai felállásban is van.
- Mi a helyzet Debrecenben? Elégedett csapatával?
- Nem tett jót nekünk, hogy két hazai, szoros meccsünkből a Győrt és a Cornexi ellen egyaránt vesztesen jöttünk ki. A döntetlen, az egy-egy pont minimum kinézett nekünk a játék képe alapján. Már megnyert meccseket hazai pályán egyszerűen nem szabad elveszíteni, ez nagyobb részt rutin dolga. A lelkekben, a pszichében dől el. Debrecenben nagyok az elvárások, még most is ahhoz a csapathoz mérnek itt mindent és mindenkit, amely állandó nemzetközi kuparésztvevő volt. Ennek pedig - egyelőre legalábbis - képtelenek vagyunk megfelelni. Főként úgy, ha az iskolalátogatók és az edzéslátogatók száma eltolódik. Utóbbi rovására. Semmi bajom az iskolával, én is pártolom, ha egy sportoló nem elégszik meg ennyivel és edzés mellett iskolába is jár, de... Amennyiben ez az edzések rovására megy és egyre nagyobb az iskolalátogatók létszáma, akkor ott nehéz érdemi munkát végezni. ---- Zsiga Gyula korábban a Vasas és a Cornexi edzőjeként az élvonalban is meghatározó női csapat edzője volt, míg Németh Andrással párban egy átmeneti időszakban a válogatottat is irányíthatta egy darabig. Jelenleg az élvonalbeli újonc kiskunhalasi csapat vezetőedzője.
- Nagyjából tisztában voltam Kiss Szilárd elképzeléseivel, hiszen jó, közeli barátságban vagyunk, többször beszélünk egymással, természetesen a szakmáról is. Így azt is tudom, Mátéfi Esztivel, aki edzőként dolgozik a Dunaferrnél, évek óta jól működik ez a dolog náluk. Egyébként én is jó ötletnek tartom a női edzőt, hiszen áthidal, megold olyan konfliktus-helyzeteket, amelyeket adott esetben egy férfiedző észre sem vesz. Előfordul, hogy egy férfiedzőnél jobban tud motiválni is egyeseket, illetve megnyugtatni, ha arra van szükség. Nem szakmai okok szólnak emellett tehát, hanem mentális, pszichés, lélektani. Pádár Ildikó egy jó beállítottságú ember, biztos vagyok benne, hogy nem okoz csalódást senkinek.
Ez a sokcserés dolog, illetve annak a veszélye az edzőbizottságin is téma volt. A védekezésünk döntően befolyásolta a támadásainkat, azok gyorsaságát és eredményességét. Azért lesz nehéz feladat megvalósítani az elméleti elképzeléseket a gyakorlatban, mert a csapatunk inkább támadó, mintsem védekező beállítottságú, több benne a támadó szellemű játékos. A válogatott a Dunaferr nyitott védekezését szeretne megvalósítani, de azt ígérhetem: az Eb-n sem lesz könnyebb a helyzetünk ebben a tekintetben, mint volt az olimpián. Az viszont előny és a csapat mellett szól, hogy mivel bővebb az Eb-keret létszáma az olimpiainál, olyan játékosok is bekerülhetnek a csapatba, mint Balogh Bea, Siti Bea vagy éppen Sugár Timi, akik egyrészt megfelelő nemzetközi rutinnal bíró játékosok, másrészt kiváló meccstípusok. Ez lökést adhat a csapatnak.
- Hogyan sikerült a rajt a bajnokságban?
- Elsősorban hazai pályán vagyunk még erősek, mintsem idegenben, az elkövetkezendő három mérkőzésen olyan csapatokkal játszunk, kivéve a Cornexit, amelyek ellen végre elkezdhetjük a pontgyűjtést.