Mocsai Lajos: Ezen a szinten már nincs titok

„Borzasztóan nagy erőpórba vár ránk, amelynek a kimenetele igencsak kérdéses – mondta a férfikapitányként első Európa-bajnokságára készülő Mocsai Lajos. – Az oroszok kvalifikációs kényszer alatt játszanak, a franciák az előző években egyeduralmat szereztek, a spanyolok pedig az elmúlt évtizedben meghatározó szerepet, világversenyeken dobogós helyezéseket harcoltak ki maguknak. Négy-hatezer magyar szurkolóra számítunk a helyszínen, a bizalmukra és a szeretetükre megpróbálunk rászolgálni. A közösen elvégezett munkánk és a csapat egysége hozhatja meg a kívánt sikert, hogy minél több nagy csatát vívjunk meg győzelemmel.”

„A prémiummal és a napidíjjal kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a válogatottba senki sem a pénzért jött, senki sem az ellenszolgáltatás miatt vállalt szerepet. Mindannyian kivétel nélkül a dicsőségért kézilabdázunk, de természetesen tisztelettel megköszönjük, amit ezért kapunk. A célkitűzés, a várakozás a szövetség és a szurkolók részéről is érthető, természetes jelenség. Szövetségi kapitányként azt tudom mondani, hogy az Európa-bajnokságra alaposan felkészülve, aprólékosan kidolgozott stratégiával utazunk, a keretben olyan játékosokkal, akiknél a válogatottbeli sikerek mindenekfeletti prioritást élveznek.”

A felkészülés döntő részét már elvégző válogatott a Bahrein elleni csütörtöki mérkőzéssel letudja utolsó ráhangoló összecsapását is. Amint arról korábban beszámoltunk: a kapitány azt követően jelöli ki 18 fős utazó keretét. Lékai Máté sérülése miatt viszont már csak egy játékost kell nevesítenie, aki nem tarthat a csapattal. Jelen állás szerint négyen pályáznak a három helyre, de Mocsai Lajosnak egyelőre nem állt szándékában megnevezni a négy játékost. Támpontként annyit elmondott, hogy szélső posztokon megvagyunk, Laluska Balázs és Schuch Timuzsin szerepe pedig a védekezésben rendkívül fontos.

„Lendületesen, dinamikusan alakult a felkészülésünk, amelyet december tizennyolcadikán kezdtünk el. Az itthon játszókból álló keretünk megnyerte a szlovákiai Karácsony-kupát, majd az ünnepek alatti két és fél napos pihenőt a kemény fizikai munkát tartalmazó szakasz követte, immár a légiósokkal kiegészülve. Januártól más jellegű munkát végeztünk, délelőttönként az erőfejlesztésen és a védekezésen volt a hangsúly, délutánonként a támadás és védekezés mérkőzésszerű szimulálása volt a feladat. Ebben az időszakban három meccset játszottunk, először Veszprémben győztünk kilenc góllal Szlovákia ellen, de a kelleténél és a kívánatosnál még több hibát követtünk el. A hétvégén Németországban vendégeskedtünk, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket annak ellenére, hogy a vébén éppen mi ütöttük el őket az olimpiai kvalifikációért folytatott versengéstől. Németországban tizenöt-tizenhat ezer ember látta a két mérkőzésünket Brémában, illetve Magdeburgban. Előbb három góllal veszítettünk, majd eggyel nyertünk. Brémában három-négy játékosunk játszott kiemelkedően, de a védekezésünk gyengébb volt, és a kapusokkal sem volt jó a kapcsolat, valamint a beállókat és a szélsőket is keveset foglalkoztattuk. Magdeburgban ellenben feszes, küzdelmes, nagy tempójú találkozón huszonkét gól is elég volt a győzelemhez. A három mérkőzésen folyamatosan javuló teljesítményt mutattunk, ami az Európa-bajnoki rajt előtt azt bizonyítja, jó úton járunk.”

Legjobbjainkra még egy felhozó találkozó vár: Szegeden csütörtök este Bahrein lesz az ellenfelünk. Ezen a meccsen már kimondottan az oroszok elleni Eb-nyitányra próbálunk élesíteni.

„Fontos feladat vár belső négyesünkre, hiszen támadásban gyakorolhatjuk az öt plusz egyes, fal előtti, illetve egészen a felezővonalig kilépő zavaró ember elleni játékot.”

Mocsai Lajos hozzátette: még nem döntötte el, hogy az utazó tizennyolc játékos közül a maximálisan nevezhető tizenhatot, vagy csak tizenötöt ír be az oroszok elleni mérkőzés jegyzőkönyvébe. Utóbbi esetben ugyanis a kimaradó három játékos közül egyet még be lehet vetni a spanyolok, illetve a franciák ellen. A szakember hangsúlyozta: az Eb-szereplésnek nemcsak a közeljövőre lehet kihatása – értve ezalatt az olimpiai kvalifikációs tornát, illetve reményeink szerint a londoni részvételt –, hanem a távolabbira is, hiszen leendő vb-pótselejtezőbeli ellenfelünk kiléte függ attól, hogyan szerepelünk a kontinensbajnokságon.

Mocsai Lajos személyi kérdéseket is kapott, így felvetődött – ismét – Nagy László, valamint két honosított klasszisunk, a jelenleg is a keretben lévő Krivokapics Milorad, illetve Eklemovics Nikola neve.

Szövetségi kapitányunk elmondta: Nagy Lászlóval akkor tud a jövőben foglalkozni, ha az elnökség ezzel kapcsolatban új fejleményről tájékoztatja. Addig a Barcelona átlövője nem tagja még a bő keretnek sem.

Krivokapics a válogatott legutóbbi, októberi keretkijelölésekor még nem mutatta azt a remek és gólerős játékát a BL-ben, mint azóta. Viszont a kapitány látta a szlovén Koper kézilabdázójának formajavulását, így a decemberben aktualizált keretben már ott láthattuk Krivokapics nevét: a jobbátlövő jelenleg is bizonyíthat, küzd az Eb-kerettagságért.

Eklemovics a nyáron váltott, éppen Mocsai Lajos klubcsapatából, a Veszprémből távozott Lengyelországba, a szakember állítása szerint előtte máig ismeretlen okok miatt került sor erre. A játékos a klubbal nem jutott egyezségre a folytatástól. Az irányító fél évig sérülés miatt nem tudta megmutatni kivételes képességeit Veszprémben, jelenlegi lengyel klubjánál az utóbbi időben már sikeresebb periódusban van. Ettől függetlenül Mocsai Lajos nem érezte úgy, hogy két tehetséges, mindenképpen tágabb jövőképpel bíró irányító, Császár Gábor és Lékai Máté mellé, illetve valamelyikük rovására be kellett volna hívnia a keretbe a szegediek és a veszprémiek egykori kiválóságát. Mocsainak nem állt szándékában fizikailag versenyeztetni a 32 éves irányítót nála fiatalabb, 27, illetve 24 éves riválissal.

A január végi Európa-bajnokságot április elején (6–8.) az olimpiai kvalifikációs torna követi, egyelőre ismeretlen helyszínen és riválisokkal szemben. Mocsai Lajostól azt kérdeztük, hogy a két fontos esemény közelsége előny vagy éppen hátrány a csapatnak? A feszített klubszezon közben a válogatottnak ismét csúcsformába kell kerülnie, és lehet-e arra taktikázni, hogy az Eb-n ne lőjük el az összes puskaporunkat?

„Miután egyértelműen a csapatépítés a cél, a kontinensbajnokságon az a tervünk, reményünk, hogy lehetőség szerint minél több nagy hőfokú meccset tudjunk játszani. Ebből a szempontból tehát mindenképpen előny, hogy a kvalifikációs tornát megelőzően még lehetőségünk van együtt lenni, és nagy téttel bíró meccseket vívni. Hátrányát nem érzem a két esemény közelségének. Fizikailag meg kell oldani a feladatot, és kész. Nagy meglepetésekkel pedig aligha tudunk szolgálni, így tartalékolni sincs mit. Ezen a szinten már nincs titok, nekünk és másoknak sem. Az Eb-n szereplő játékosok többsége folyamatos ott van, sőt főszereplője a BL-csatáknak, a válogatottakban az olimpia évében minimális a fiatalítás, változtatás. Mi a németek ellen kétszer nyolcezer néző és vigyázó szakemberek szeme előtt játszottunk, gondolja bárki, hogy itt titokban lehet tartani valamilyen taktikai fegyvert? Ilyen nincs, ráadásul ahogy mi készülünk másokra és másokból, úgy készülnek belőlünk is az ellenfeleink.”