Két torna kivételével valamennyi női világbajnokságon ott volt a magyar kézilabda-válogatott, amely 1965-ben aranyérmet nyert, 1982-ig mindig a legjobb öt között végzett, 2003-ban a negyedik ezüstérmét siratta, ám az elmúlt másfél évtizedben egyre távolodik a dobogótól, sőt újabban a legjobb tíztől is. Vajon a 2021-es spanyolországi viadal tovább növeli a lemaradásunkat vagy Golovin Vlagyimirral megkezdődik a visszarendeződés, netán a harmadik sikerkorszak? Ha a vb-történeti összegző írásunk végéig érve nem is, a világbajnokság befejezéséig vélhetően választ kapunk a kérdésre.
1957 (Jugoszlávia) 2. Magyarország
Világbajnok: Csehszlovákia Magyar mérleg: 2 GY, 1 D, 2 V Szövetségi kapitány: Török Bódog Az átmenet világbajnokságán még szabadtéren, de már kispályán játszott a kilenc, egyaránt európai résztvevő. A magyar csapat – élén az egy évvel korábban kinevezett, ám posztján egészen 1978-ig érinthetetlen Török Bódoggal – a nyitányon 9–2-re lelépte a svédeket, majd úgy lett második, hogy a folytatásban kétszer kapitulált a csehszlovákok ellen: másodszor a torna döntőjében, 15 ezer néző előtt... A fináléban elszenvedett 7–1-es vereség után Grósz László, a vb-győztes csehszlovákok edzője igyekezett lelket önteni ezüstérmes kollégájába „Jól játszattatok, de... meg kell még tanulnotok kézilabdázni!”
1962 (Románia) 5. Magyarország Világbajnok: Románia Magyar mérleg: 2 GY, 0 D, 3 V Szövetségi kapitány:Török Bódog
Japán szereplése valamelyest nemzetközibbé tette az „európai bajnokságot”, amelyet ezúttal is a nyár közepén rendeztek meg. A magyar „Török-csapat” kezdésként éppen az ázsiai különítményt falta fel (17–8), de a könnyed siker a kapitány későbbi értékelése szerint „kicsit talán megtévesztett bennünket”, mivel ezt követően a dánoktól, a házigazda románoktól és a címvédő csehszlovákoktól is kikaptunk. Ám úgy látszik, a magyar női kézilabdának már ekkor is fejlett volt a dramaturgiai érzéke: a keretes szerkezetet a szovjetek elleni helyosztón kicsikart, hosszabbítást követő 12–10-es győzelem biztosította.
1965 (NSZK) 1. Magyarország Világbajnok: Magyarország Magyar mérleg: 4 GY, 0 D, 0 V Szövetségi kapitány: Török Bódog Csak a pénzfeldobáson múlt, hogy egyáltalán kijutottunk az 1965-ös seregszemlére: a talán legnagyobb riválisnak gondolt NDK elleni selejtező két mérkőzése nem hozott döntést, a csapatkapitány Gurics Györgyné választása („az írás mellett döntöttem” – mesélte tavaly a Képes Sportnak) viszont igen. A novemberi vb-n aztán már nem kellett izgulni: támadásban és védekezésben egyformán hatékony együttesünk (36 gólt dobott, 18-at kapott) a csehszlovákokon 7–4-es, a románokon 9–6-os győzelemmel lépett át, majd a lengyelek móresre tanítása (15–5) után a jugoszlávok elleni döntőben a végjátékban kerekedett felül. A lefújáskor 5–3 állt a dortmundi Westfalenhalle eredményjelzőjén, amellyel a harmadik kispályás világbajnokság végére nagypályás kézilabdanemzetté váltunk.
1971 (Hollandia) 3. Magyarország
Világbajnok: NDK Magyar mérleg: 3 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Török Bódog 1968-ban a csehszlovákiai szovjet intervenció miatt elmaradt a vb, a Hollandiában hat év szünet után pályára lépő címvédő keretében már csak négyen (Babos Ágnes, Bognár Erzsébet, Giba Márta, Rothermel Anna) maradtak a dortmundi hősök közül – ellenben bemutatkozott a világ színe előtt a 21 esztendős Sterbinszky Amália. A mieink eredményeit talán a katonás jelzővel illethetnénk, hiszen a csoportkörben és a középdöntőben is egymást váltotta a győztes és a vesztes ütközet. Szerencsére „seregünk” így is elmenetelt a bronzmérkőzésig, amelyet hosszabbításban 12–11-re megnyert Románia ellen.
1973 (Jugoszlávia) 4. Magyarország Világbajnok: Jugoszlávia Magyar mérleg: 3 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Török Bódog
Az 1973-as vb nem azért lóg ki a sorból, mert először vett részt rajta 12 válogatott, hanem mert 1965 és 1982 között egyedül ezen a tornán nem került érem a magyarok nyakába. Pedig az első három mérkőzésen ment minden, mint a karikacsapás, és a középdöntő második találkozóján is nekünk állt a zászló a románok ellen, ám – Török Bódog szavait kölcsönvéve – „játékvezetői besegítéssel” 12–11-re elveszítettük a partit. Csapatunkat megrázta a vereség, olyannyira, hogy a szovjetek elleni bronzmérkőzésre (12–20) sem került egyenesbe.
1975 (Szovjetunió) 3. Magyarország
Világbajnok: NDK Magyar mérleg: 5 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Török Bódog 1976-ban végre a női kézilabda is bemutatkozhatott az olimpiai programban, és a montreali repülőjegy megszerzéséhez a '75-ös vb-n kellett az első négy hely egyikén végezni. Török Bódog klasszisokkal tűzdelt (Angyal Éva, Bujdosó Ágota, Csíkné Horváth Klára, Nagy Marianna, Sterbinszky Amália) csapata felnőtt a feladathoz. Csupán Jugoszlávia és az NDK talált rést a mieink pajzsán, ellenben az itt először bevezetett körmérkőzéses végjáték utolsó találkozóján – több mint 10 centis magassági hátrányára fittyet hányva – 12–10-re megverte a házigazdát, biztosítva ezzel az újabb érmet.
1978 (Csehszlovákia) 3. Magyarország Világbajnok: NDK Magyar mérleg: 5 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Török Bódog Nem indult rosszul Török kapitány utolsó tornája: az NSZK ellen 25–13-ra, Kanadával szemben 26–10-re győztünk, és a csoportkör utolsó mérkőzésén 60 percre elfelejtettük, hogy a magyar és a lengyel két jó barát. A hatos döntő viszont más kávéház, amit a szovjetek (13–19) és főleg a keletnémetek (5–14) jól az eszünkbe véstek, bár sérülések is gyengítették az ellenállásunkat. Így hiába vertük meg Pozsonyban a csehszlovákokat, majd a végén a jugoszlávokat, be kellett érnünk a dobogó harmadik fokával.
1982 (Magyarország) 2. Magyarország Világbajnok: Szovjetunió Magyar mérleg: 5 GY, 1 D, 1 V Szövetségi kapitány: Csík János
Bár sokan a Vasas tavaszi BEK-győzelme után a hazai rendezésű vb-től is aranyat reméltek, a szovjetek (még ha az utolsó napon 15–13-ra le is győztük őket) akkor a világ előtt jártak. Sőt, ha azt vesszük, hogy a mieink az NDK-val döntetlenre végeztek (17–17), Jugoszláviától pedig úgy kaptak ki 17–16-ra, hogy öt (!) hétméterest kihagytak, a második hely is bravúros teljesítmény. A torna volt Sterbinszky Amália válogatott hattyúdala, akit társai a szovjet meccs végén (fotel)trónra ültetve vitték a vállukon. Az akkor vadonatúj Budapest Sportcsarnok felszereltsége és a zsúfolt lelátók látványa alapvetően magasabb szintre emelte a sportágat, ráadásul a 13 különböző meccsrendező város bevonásával a szervezők országos üggyé tették a vb-t.
1986 (Hollandia) 8. Magyarország
Világbajnok: Szovjetunió Magyar mérleg: 3 GY, 1 D, 3 V Szövetségi kapitány: Barabás Zsolt A magyar női kézilabda első nagy sikerkorszaka 1982-ben lezárult. Ennek első jeleként az 1986-os, tizenhat résztvevős hollandiai tornán megtapasztalhattuk, milyen érzés nem bekerülni a legjobb hat nemzeti csapat közé. Rácz Mariannék a csoportkörben még állták a sarat, ám a középdöntőben és a hatos döntőt felváltó helyosztón összesen háromszor kaptak ki, mindannyiszor egy góllal.
1993 (Norvégia) 7. Magyarország Világbajnok: Németország Magyar mérleg: 3 GY, 2 D, 2 V Szövetségi kapitány: Laurencz László A válság látható jele: 1990-ben – első ízben – rendeztek világbajnokságot a magyar női válogatott nélkül. Jó hír, hogy 1993-ban, Norvégiában újra ott voltunk az elitben (miután 1991-ben alászálltunk a C-csoport mélyére), ráadásul az agilis Laurencz László kezei között fiatal és lelkes címeres mezes társaság formálódott. A 18 esztendős Németh Helga 29 gólt rámolt be a tornán, de Farkas Ágnes (20 éves) vagy Kökény Beatrix (21) is ezen a vb-n tette le a névjegyét. Érdekes adat: akkor kapunk ki először a norvégoktól tétmérkőzésen.
1995 (Ausztria/Magyarország) 2. Magyarország Világbajnok: Dél-Korea Magyar mérleg: 7 GY, 0 D, 1 V Szövetségi kapitány: Laurencz László 1995-ben Ausztriával „felesben” kaptuk meg az immár húszcsapatos vb rendezését, noha a BS-ben
tartott karácsonyi vásár miatt a jóval kisebb Körcsarnok lett a mieink hazai pályája. Az első hét meccsét egyaránt megnyerő magyar csapat tagjai közül ki lehet ugyan emelni a jól teljesítőket (Meksz Anikó, Kocsis Erzsébet, Kökény Beatrix, Németh Helga, Pádár Ildikó, vagy a vb válogatottjába is beférő Szilágyi Katalin), ám az ezüstérem a csapat egységében rejlett – gondoljunk csak az egyenes kieséses szakaszban a Republic Szállj el, kismadárjára győzelmi körtáncot lejtő, örömittas játékosokra. A bécsújhelyi döntőt, bár a szünetben két góllal vezettünk, 25–20-ra a dél-koreai válogatott nyerte meg – megérdemelten.
1997 (Németország) 9. Magyarország
Világbajnok: Dánia Magyar mérleg: 4 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Csík János A Laurencz-korszakot beteljesítő atlantai olimpiai bronzérmet követő első vb-n sem csak holmi torz délibábként jelent meg előttünk a dobogó képe. Farkas Ágnesék a hattagú csoport (akkorra 24 csapatossá duzzadt a létszám) második helyén végeztek Dél-Korea mögött, úgy, hogy csak egy góllal kaptak ki a címvédőtől. Ám mielőtt túlzottan beleéltük volna magunkat az éremátadás jeleneteibe, a legjobb 16 között szembejöttek az olimpiai bajnoki címvédő dánok, és 30–25-ös sikerükkel lehúzták előttünk a rolót.
1999 (Dánia/Norvégia) 5. Magyarország Világbajnok: Norvégia Magyar mérleg: 8 GY, 0 D, 1 V Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos
A férfiakkal 1986-ban vb-ezüstöt nyerő Mocsai Lajos kis híján hasonló bravúrral kezdte karrierjét a magyar női válogatott élén is. A csoportkörben az oroszokat kilenc, Dél-Koreát négy góllal verte meg az átlövésekben (Deli Rita 45 gólig jutott a tornán) és szélsőjátékban (Lőwy Dóra bekerült a torna csapatába) egyaránt erős magyar csapat, de Németország (39–24) és Dánia (35–27) is belefutott ellenünk a késbe. Apró bökkenő, hogy a négy nagy siker között „becsúszott” egy negyeddöntős vereség Norvégiától (21–24), így aztán amíg 1965-ben négy győzelemmel vb-t nyertünk, addig 1999-ben nyolccal érmet sem...
2001 (Olaszország) 6. Magyarország
Világbajnok: Oroszország Magyar mérleg: 6 GY, 0 D, 3 V Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos Túl a 2000-es év megnyertnek hitt olimpiai döntőjén s valóban megnyert Eb-fináléján a Mocsai-csapat joggal reménykedhetett a világbajnoki éremben – ehhez képest az éra leggyengébb teljesítményével rukkoltak ki a lányok. És a szerencse sem állt mellénk: Radulovics Bojana helyére azért kellett új játékost benevezni a harmadik csoportmeccsen, mert egy hétméterest követő gólöröm közben megrándult a bokája. A hektikus teljesítmény végül hatodik helyet ért.
2003 (Horvátország) 2. Magyarország Világbajnok: Franciaország Magyar mérleg: 7 GY, 1 D, 2 V Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos Hiába ez az egyetlen vb, amelyen a magyar csapat adta a gólkirályt (Radulovics Bojana, 97 találat), hiába győztük le egymás után a dánokat, a románokat, az ukránokat és a dél-koreaiakat, hiába játszottunk maratoni hosszúságú mérkőzésen döntetlent a norvégokkal. Hiába állt össze minden idők talán legerősebb magyar kerete, hiába húzta elő Mocsai Lajos a cilinderből Görbicz Anitát, hiába... A 2003-as vb-ről akkor is mindig a franciák elleni döntő végjátéka jut majd eszünkbe, amelyen a fizikailag és idegileg is teljesen kifacsart válogatottunk hat perccel a lefújás előtt 26–20-ra vezetett. És mégsem nyert...
2005 (Oroszország) 3. Magyarország
Világbajnok: Oroszország Magyar mérleg: 7 GY, 1 D, 2 V Szövetségi kapitány: Németh András Az addig csak klubedzőként brillírozó (bár társkapitányként már 1998-ban bemutatkozó) Németh András egy ragyogó vb-bronzéremmel kezdte meg pályafutását a nemzeti csapat élén. Néhány kulcsmomentum Szentpétervárról: a válogatott 57–9-es gólrekorddal lépett túl Ausztrálián, majd úgy tönkreverte Dél-Koreát (42–29), hogy ahhoz képest a Squid Game laza esti mese. A végén pedig 27–24-re megnyerte a dánok elleni bronzmérkőzést a vb álomcsapatába beválasztott Görbicz Anita vezérletével.
2007 (Franciaország) 8. Magyarország Világbajnok: Oroszország Magyar mérleg: 4 GY, 2 D, 4 V Szövetségi kapitány: Németh András Görbicz Anita, Pálinger Katalin és Tóth Tímea is klasszis formában várta a franciaországi vb-t, ám hiába állt stabil pilléreken a csapatszerkezet, a teljesítmény erős közepesre sikerült. Pedig a románok ellen repült a szekerünk (34–31, Görbicz és Tóth 24 gólt tett a közösbe), onnantól viszont teljes filmszakadás: Dél-Korea, Oroszország, Franciaország, majd a helyosztón Angola is legyőzte együttesünket.
2009 (Kína) 9. Magyarország
Világbajnok: Oroszország Magyar mérleg: 5 GY, 2 D, 2 V Szövetségi kapitány: Mátéfi Eszter 1995-ben játékosként vb-ezüstöt nyert, a magyar kézilabda-válogatott első (s máig egyetlen) női kapitányaként viszont hasonló eredményre esélye sem kínálkozott Mátéfi Eszternek. Görbicz, Hornyák és Pálinger különböző okok miatt el sem utazott Kínába, ahol alighanem minden idők legfiatalabb magyar csapata játszott – a keret kilenc tagja 25 évnél fiatalabb volt, de a korelnök Tóth Tímea sem töltötte még be a harmincat. Ennek fényében még becsülendőbb a a pozitív mérlegünk.
2013 (Szerbia) 8. Magyarország Világbajnok: Brazília Magyar mérleg: 4 GY, 0 D, 3 V Szövetségi kapitány: Hajdu János 2011 szomorú év volt a magyar női kézilabdában: a németek elleni selejtezős párharcot nagyon simán veszítette el a válogatott, amivel nemcsak az év végi tornáról, de a 2012-es londoni olimpiáról is kihúzhatta magát. 2013-ban, Szerbiában legalább ott volt, ám meg sem tudta közelíteni az egy évvel korábban ugyanott bravúrosan megszerzett Európa-bajnoki harmadik helyezését. Talán azért, mert Karl Erik Böhn építkezését elsöpörte a norvég edző halálos betegsége, ám még így is négy közé kerülhettünk volna, de a brazilokkal szembeni nyolcaddöntő végletekig feszített végjátékát a későbbi aranyérmes dél-amerikaiak bírták idegekkel.
2015 (Dánia) 11. Magyarország
Világbajnok: Norvégia Magyar mérleg: 4 GY, 0 D, 2 V Szövetségi kapitány: Németh András A csoportkörben a házigazdát és Szerbiát is legyőzte, mégis fennállása legrosszabb világbajnoki eredményét érte el a 2015-ös dániai tornán Németh András együttese – először, ám nem utoljára szorultunk a legjobb tízen kívülre. A fiaskó a lengyelek nem várt remeklése és a mieink elfogadhatatlan nyolcaddöntős teljesítményében keresendő: a Tomori Zsuzsanna súlyos sérülésével is járó 24–23-as vereség egyúttal a riói olimpiai részvételről szőtt álmaink végét is jelentette.
2017 (Németország) 15. Magyarország Világbajnok: Franciaország Magyar mérleg: 3 GY, 0 D, 3 V Szövetségi kapitány: Kim Rasmussen
A „magyarverő” Kim Rasmussen (2015-ben a lengyelekkel minket kiejtve a vb negyedik helyéig masírozott, 2016-ban a román CSM Bucuresti-tel a Győrt legyőzve happolta el a BL-trófeát) női válogatottunk kapitányaként, leszámítva a 2018-as Eb-t, nem tudott látványos eredményeket felmutatni. A 2017-es vb-n az erősebbektől kikaptunk, a gyengébbeket legyőztük, ám mivel a legjobb tizenhat között a franciák jöttek szembe, a papírforma szerinti eredménysor minden idők leggyengébb magyar vb-helyezését jelentette Görbicz Anita utolsó nagy tornáján.
2019 (Japán) 14. Magyarország Világbajnok: Hollandia Magyar mérleg: 3 GY, 0 D, 4 V Szövetségi kapitány: Kim Rasmussen A csoportkörben Spanyolország, Montenegró, majd a középdöntőbe jutásról döntő mérkőzésen Románia is legyőzte Rasmussen csapatát – utóbbin a szünetben hat góllal vezettünk, a vége mégis 28–27 lett oda, ráadásul a dán edző reklamálásáért a végjátékban emberhátrányba kerültünk. Így végül maradt a vb-címvédő franciák ellen lejátszott meccs a 13. helyért... Ennél csak jobban sikerülhet ez a 2021-es vb!
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. december 4-i lapszámában jelent meg.)