„Nagyon közel vannak a történtek ahhoz, hogy ez legyen életem legjobb kézilabdaélménye. Sok csodát megéltem már a Fradi kispadján, de ehhez foghatót, ráadásul idegenben még nem, úgyhogy nehezen találom a szavakat. Borzasztóan meg vagyok hatódva, mert amit csapatként előadtunk, az mindent felülmúlt” – értékelt a Ferencváros vezetőedzője, Elek Gábor.
„Ez a siker a csapatról szólt. Óriásit harcoltunk! Mindenki hozzá tudott tenni a játékhoz. Teljesen értetlenül állok a látottak előtt, próbálom felidézni az eseményeket. A szerencsével sem álltunk hadilábon, egy féidő alatt visszakaptunk mindent a sorstól az elmúlt egy év alatt minket érő hihetetlen mennyiségű szerencsétlenségért. Régi álmunk teljesült, nagyon büszke vagyok a lányokra” – mondta el az FTC mestere, aki a félidőben azt kérte csapatól, ha nyílik a rés, próbáljon meg bevágódni azon.
„Bíró Blanka vagyok, final four résztvevő kapus! – kezdte értékelését Bíró Blanka. – Úgy éreztem a csapaton, hogy volt pár védésem, majd folyamatosan épült fel az előny... Meglett a három-, négy-, ötgólos különbség, és így tovább!”
„A második félidő harminc perce rettentő hosszú volt számomra a kapuban. Igyekeztem tartalékolni az erőmmel, hiszen nem sokat tudtam a héten edzeni, és próbáltam végig higgadt maradni. Az ötvennyolcadik percben felnéztem az eredményjelzőre nyolcgólos előnynél, ott már tudtam, hogy ezt már nem fogjuk elveszíteni.”
– Hogy emlékszik vissza a találkozó utolsó pillanataira? – Az utolsó percekben annyira elvesztettem a fejemet, hogy csak arra koncentráltam: muszáj túlélnünk ezt a pár percet. Örülök, hogy sikerült, nem emlékszem sok mindenre, de az megvan, hogy egymásba karolunk a többiekkel, és mindenki nagyon boldog. – A legfontosabb mérkőzéseken, a legélesebb helyzetekben talál be. Hogy maradhat ilyen higgadt ezekben a kulcsmomentumokban? – Nagyon készülök ezekre a mérkőzésekre fejben, és a társak is rendkívül sokat segítenek. Egy percig sem gondoltuk, hogy ne tudnánk megcsinálni, ezt erősítettük a héten mindenkiben, a biztonság pedig szerintem jó hátteret ad egy játékosnak. – Volt valami előjele, hogy a hatgólos hazai vereség után ilyen eredmény születhet Franciaországban? – Őszintén megvallva, nem volt. Egyáltalán nem éreztem, hogy tízzel, vagy többel győznénk, de a mérkőzésen megismételhetetlen fordulat állt be. Tudom, hogy hátrányból nagyon jól tudunk kézilabdázni, ami ezúttal is bebizonyosodott. Örülök, hogy ilyen sok góllal nyertünk. |
„Ez volt az álmom, amiért elkezdtem kézilabdázni és amiért külföldre igazoltam. Nem veszíteni jöttünk, küzdöttünk, mindent megtettünk, hogy amit lehet, kihozzunk ebből a meccsből, és ez lett a vége. Az évad során voltak hullámvölgyeink, játszottunk nagyon jól és rendkívül rosszul is, de pokolian nagyot küzdöttünk, és sosem adtuk fel. Hihetetlenül boldog vagyok!” – mondta el Angela Malestein, az FTC jobbszélsője
„Nagyon rosszul játszottunk, szinte mindent kihagytunk. A végén sok lövést kihagytunk, és védekezésben is bután játszottunk. Nagyon kínos ez a vereség, rendkívül csalódott vagyok. Tudtuk, hogy a Ferencváros tapasztalt csapat, sok rutinos játékossal, akik jól teljesítenek, egyszerűen csak koncentráltabbnak kellett volna lennünk az egész mérkőzésen” – nyilatkozta Kristina Jörgensen, a Metz irányítója
A mérkőzésről bővebben itt olvashat!
KÉZILABDA
NŐI BAJNOKOK LIGÁJA
NEGYEDDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
Metz HB (francia)–FTC-Rail Cargo Hungaria 26–33 (17–17)
Továbbjutott: az FTC, 59–58-as összesítéssel