Vajda hármasai döntöttek

Nem sokat ismerkedtek egymással a csapatok, nagy dobópárbajjal indult a meccs. A soproniak azonban kezdetben nagyon gyengén védekeztek, és így bár Veszel és Zakaluzsnaja "termelte” a pontokat, az Orsi többnyire csak futott ellenfele és az eredmény után. Zakaluzsnaja egy horoggal egyenlített és egy csapásra megjött a közönség hangja. Ez Kovacsevicset dobta fel leginkább, erőszakos betörése után megszerezte az első kosarát és azzal már az Orsinál volt az előny. A hajrá azonban a csereként beállt Drljaca ügyes megmozdulásainak köszönhetően a vendégeké volt, ők várhatták jobb helyzetből a folytatást.
Szédületes 9–0-ás rohammal indította a vendéglátó a második negyedet, a nagy "robogás” vezéralakjai Veszel és Kovacsevics voltak. A második játékrész közepén az Orsi hosszú percekig képtelen volt ellenfele kosarába találni, így Ardon triplájával fordított a francia csapat. Még szerencse, hogy a soproniak ekkor a büntetők értékesítésével meglehetősen hadilábon álló Ndongue-vel szemben szabálytalankodtak, ám akadtak olyan férfinézők, akik a szakmai érdeklődés helyett röpke analízist végeztek abban a tekintetben, hogy vajon mit is takarhat a francia együttes játékosainak feszes (al)testhez simuló sportnadrágja… A negyed végén aztán Seres villant, rá nem igazán jellemző dinamizmussal tört be és dobott egy szép kosarat, ám a félidőből hátralévő öt másodperc bőven elegendő volt Dumercnek, hogy átvezesse a labdát a félpályán, majd nyolc méterről bevágjon egy triplát. Mindez egyben azt jelentette, hogy minimális különbségű francia vezetéssel fordultak a csapatok.
Térfélcsere után amolyan serdülőcsapat benyomását keltette az Orsi. A harmadik negyedben támadásban a soproni játékosok többsége igyekezett szabadulni a labdától, és azzal együtt persze a felelősségtől. Bieliková ugyan vállalkozott, abban viszont sajnos nem volt sok köszönet: előbb ziccert hibázott, majd a hárompontos vonalon túlról dobott, ezen a szinten elég kínos "homályt”. A Bourges semmi különöset nem csinált, a horvát Fonseca – lánykori nevén Grgin, így talán ismerősebb lehet – valamint Marcauskaité révén mégis fokozatosan elhúzott a hazai csapattól. Ezt azért tehette meg Pierre Vincent csapata, mert a soproniak hagyták, hogy leszedjék a lepattanókat az Orsi palánkja alatt.
A harmadik játékrészre érezhetően elszántabban jöttek ki a vendéglátók, agresszív védekezésüknek köszönhetően szereztek néhány labdát és dobtak egy-két könnyű indításos kosarat. Felállt védelem ellen Zakaluzsnajának azonban szinte semmi sem sikerült, pedig vállalkozott bátran. A negyed közepén aztán Vajda triplája kis reménysugarat villantott fel, ezzel a találattal ugyanis tíz ponton belülre került az ekkor egyész pályán letámadó soproni együttes. A hajrában a Bourges játékosai elfáradtak, Poto is több labdát eladott, a másik oldalon viszont Kovacsevics újfent megrázta magát, és az ő vezérletével került egyre közelebb és közelebb a ellenfeléhez a soproni csapat. A drámai végjáték aztán a magyarok hosszú hajráját megnyitó Vajda Annáról szólt: dobott egy triplát, majd már az utolsó percben kettőpontos francia vezetésnél sokak számára nem igazán érthető módon bevezette a labdát három francia játékos közé, és – nincs rá jobb szó – feldobta azt. A Bourges ellenakcióját kivédekezte az Orsi, majd tíz másodperccel a befejezés előtt újra Vajdához került a labda, beleállt, és bedobta a negyedik negyedben a harmadik tripláját is, amely végül a győzelmet jelentette a soproni csapatnak.

Mestermérleg
Natalia Hejková: – Azért győztünk, mert egy pillanatra sem adtuk fel, és töretlen küzdőszellemünk meghozta a sikert.
Pierre Vincent: – Sajnos az utolsó fázisban nem tudtuk irányítani a mérkőzést.