Az előző bosnyák bajnoki kiírásban a Sirokival szemben a döntőt elveszítő KK Igokea Aleksandrovac valóságos olvasztótégelye a régi Jugoszlávia utódállamainak. Az egyszeres bosnyák bajnoknak (2001) és kupagyőztesnek (2007) „saját fiai” mellett horvát, montenegrói és szerb kosarasai egyaránt vannak, és két amerikai játékos is szerepel az együttesben. 5 játékos távozott, 6 - köztük a 2 amerikai - érkezett az Igokea együtteséhez. Nincsenek sztárjaik, kérdés volt, Dragan Bajic mester mennyire tudja összehangolni, egy hullámhosszra hozni ezt a társaságot, amely azért messze nem annyira magas alakulat, mint sok másik gárda a mezőnyben.
A válasz egyszerű: eddig bombameglepetés az, amit az Igokeától látunk ebben a szezonban, hiszen egészen a hetedik fordulóig veretlen volt a bosnyák gárda, s akkor is csupán két ponttal kapott ki a listavezető az egész Adria Liga legerősebb csapatának tartott Cedevitától idegenben, majd Zadarban elszenvedte zsinórban második vereségét is Bajic mester legénysége, de ott is csupán egy ponttal maradt alul a Szolnok mai riválisa.
A legutóbbi fordulóban a Szkopjét 24 pontos zakóval küldte haza Boszniából az Igokea, mely az Olajhoz hasonlóan csak a középszakaszban kapcsolódik be saját hazája bajnokságába, közben pedig egyáltalán nem indul nemzetközi kupában, így tehát csak az AL-re kell koncentrálnia a Clifford Hammonds vezette alakulatnak. Azért a Siroki idegenbeli elverése, majd a Buducsnoszt otthoni megleckéztetése, aztán a Radnicski szerbiai két vállra fektetése már kezdésként megmutatta, hogy stabil csapat lesz ez a bosnyák, aztán jött a hab a tortára, amikor a Splitet saját közönsége előtt, majd a Crvena Zvezdát idegenben, végül az euroligás Olimpija Ljubljanát is legyőzte gyors egymásutánban az Igokea.
A Szolnoknak hazai pályán pontosan abból származhat az egyik legnagyobb előnye, ha kintről jó dobóformát tudna hozni, ugyanis a remekül rotáló Igokea-védelmet betörésekkel, egyéni akciókkal amúgy sem egyszerű megbontani, az Olajnak pedig továbbra sincsenek olyan fegyverei, akik a vérbeli „slasher” feladatokat el tudnák látni. Báder Mártont nem kellett kizsigerelni az utóbbi mérkőzéseken, s a magyar bajnok így is szépen teljesített, hiszen hatmeccses idegenbeli sorozatát (ide értve az EC-találkozókat is) nagyon szépen zárta le, hiszen nyert Körmenden, majd szorosat játszott a bombaerős Cedevita otthonában, aztán simán diadalmaskodott Temesváron. A kisebb gödörből tehát egyértelműen kijött a Szolnok, s meglovagolva a meglévő momentumot egy mai győzelemmel még nagyobb gátak is átszakadhatnak a magyar játékosokban, s onnantól tényleg elhinnék Horváthék is, hogy méltó tagjai ők a mezőnynek és bárkivel képesek pariban lenni.
A Szolnok három hazai összecsapásából kettőt meg is nyert az Adria Ligában, elvérzett már a Cibona Zagreb és a KK Split is, igaz a Buducsnoszt Podgorica alapos verésben részesítette Pór Péter legényeit a Tiszaligetben. Németh István még mindig felépülőben, úgyhogy rá nem számíthat ma sem a magyar bajnok, ám Simon Balázs egyre jobb formában van, legutóbb már 20 pontig is eljutott új klubja színeiben, Fodor Márton pedig kezd emlékeztetni arra a játékosra, akit anno a magyar válogatott csapatkapitányának is megválasztottak három esztendővel ezelőtt, tőle is jönnek már a pontok, illetve a gólpasszok, tehát egyelőre úgy fest, csapaton belül tudja pótolni Németh ideiglenesen kieső értékeit a Szolnok.
Mivel nem túl magas szerkezetű a mai rivális, ezért illene hazai környezetben uralni a lepattanózást - vagy legalábbis nem bukni a palánk alatti párharcokat, támadásban pedig szükség lesz a sokpasszos, intelligens csapatjátékra, s az említett jó dobóformára. Amennyiben ezekben a részletekben képes potenciáljának megfelelően teljesíteni az Olaj, akkor legyőzheti a listavezető Igokeát is, bármennyire is stabil gárda a bosnyák.