A Szolnok egy félidőt bírt a Radnicski ellen

Kiváló hangulatban kezdődött meg a találkozó, nagyjából 100 vendég szurkoló kísérte el a kragujevaci együttest. Elég idegesen kezdtek a csapatok. A bosnyák válogatott Ratko Varda ugyan betett egy ziccert rögtön a legelején, de utána a szerbek három egészen vállalhatatlan kísérlettel jelentkeztek, mielőtt a harmadik perc végén újra Varda be nem talált volna. A szolnokiak is tanácstalanok voltak felállt védelemmel szemben, ám előbb Szead Sehovics egy ziccert, majd Horváth Ákos egy triplát értékesített rendezetlen védelem ellen.

Ernests Kalve kifejezetten jól pörgött, egy elnézett támadóidőt leszámítva minden pozitív eseménynél ott szerepelt a neve lepattanók, gólpasszok, szerzett labdák formájában, triplájával három és fél percet követően 8–4-re lépett meg az Olaj. Továbbra is sok volt a hiba a befejezésekben mindkét oldalon, a dobások nem igazán sikerültek, így Simon Balázs triplájával hat és fél perc után megint négy egység volt a differencia (13–9). Varda négy büntetőjével két perccel a negyed vége előtt egyenlítettek a vendégek, Szabó pontjaira pedig Bircsevics válaszolt. A legvégén (fél perccel a negyedzáró dudaszó előtt) bemutatkozott a szolnokiak új szerzeménye, James Florence is egy hármassal, ezzel vezetett három ponttal a hazai alakulat (18–15) egy sok hibával és sokszor gyenge dobáskiválasztásokkal tarkított első negyedet követően.

A második negyed nem indult jól az Olaj szempontjából, másfél perc alatt fordított a Radnicski, egy lerohanásos ziccert követően pedig időt is kért a szolnokiak trénere, Neno Asceric (18–22). A játékmegszakítás arra jó volt, hogy ha nem is mindig tudatos akciókat követően, de a magyarok be-betalálgattak, így ideig-óráig – nagyjából a negyed feléig – tartani tudták a különbséget a támadásban a ritmust elképesztően elkapó, könnyedén – de azért még mindig elég sokszor könnyelműen – játszó vendégekkel szemben. Négy perccel a vége előtt kezdett megint túlságosan nagyra nőni a két együttes közti differencia, Asceric újra időt kért kilenc pontos hátrányban (25–34), és ezúttal a siker mindkét oldalon megjött, megtudták törni a hazaiak a Radnicski fölényét, így az utolsó percre fordulva visszaállt a negyed nagy részére jellemző négy pontos vendég lemaradás (33–37). A félidő utolsó minutuma nagy dobópárbajt hozott, de végül maradt a különbség, 20 perc után néggyel mentek a szerbek (38–42).

A statisztikákat nézve a ketteseknél (5/12 vs. 10/23) és a hármasoknál (8/20 vs. 5/14) sem volt lényegi különbség a két fél között, viszont feltűnő volt, hogy a magyarok sokkal többet próbálkoztak kintről, mint bentről, a Ranicski pedig fordítva. A büntetőknél is hasonlóan alakult az összevetés (4/4 vs. 7/7), és a lepattanókat is nagyjából ugyanolyan arányban szedték a felek (19–21), így nem volt meglepő a szoros állás a nagyszünetben. Amivel vezetett a szerb együttes, azok az eladott labdák (7–3), mivel ezeknek köszönhetően többször is próbálkozhattak a támadóoldalon, így azonos százalékok mellett is náluk volt az előnyt. Az Olajnál két ember emelkedett ki nagyon a többiek közül: Kalve (8 pont, 5 pattanó, 2 gólpassz, 2 szerzett labda) és Horváth (13 pont, 3/6 tripla, 3 pattanó). A túloldalon nagy hármasról beszélhetünk. A liga MVP címére is eséllyel pályázó Alekszandar Csapin (11 pont, 4 gólpassz, 2 pattanó) most is megmutatta, hogy igazi vezére csapatának, nem véletlenül támadtak fel az ő érkezését követően. Mellette Stefan Sinovec (9 pont) és Varda (11 pont, 3 pattanó, 3 kih. fault) voltak még a húzónevek az első félidőben.

Fordulás után nagyon bekezdett a vendég együttes, kettő perc sem kellett, hogy 10 pontnál nagyobb különbség alakuljon ki a javukra Varda és Csapin vezetésével, és hiába válaszolt Báder a túloldalon, Csapin rövid időn belül másodjára is beültette a hintába Florence–t, Asceric–nek pedig időt kellett kérnie két és fél perc elteltével (40–51). Nem csökkent a szerbek fordulatszáma, az egyébként az első félidőben botrányosan dobó White két duplát is behintett emberről, így villámgyorsan 15 pontosra nőtt a hazaiak hátránya (40–55), gyakorlatilag képtelenek voltak hibázni a Radnicski játékosai, ebben a szakaszban el is dőlt a találkozó kimenetele. A negyed második felére szerencsére azért jócskán visszaesett a vendégek dobásbiztonsága, így nem nőtt tovább az előnyük, de lényegesen közelebb kerülni sem sikerült hozzájuk, Milos Boriszov hármasával pont 15 egység lett a különbség 10 perccel a záró sípszó előtt (51–66).

A záró felvonáson érződött, hogy a vendégek tudták, nagy valószínűséggel kezükben a meccs, a hazaiak pedig nem igazán hittek már abban, hogy itt még reális esélyük lehet a fordításra. Meg is álltak a csapatok a rendesen, mindössze négy, illetve két pontot szereztek a negyed első három percében, a szerbek időt is kértek gyorsan, mielőtt még túlságosan megnyugodtak volna (55–68). Nem sokat változott a mérkőzés menete, hiszen a következő három percben is csak kettő, illetve három pont esett. Támadásban mindkét gárda jelentősen megállt, mert üres dobásokat is bőséggel tüzeltek mellé, nem mindig a jó védekezések okoztak problémát, a kosárcsendet pedig ezúttal Asceric mester unta meg, négy perccel a vége előtt az ő időkérése következett (57–70). Ahogyan arra számítani lehetett, nem nagyon változott már ezután sem a helyzet, a végeredmény 66–78 lett.