Férfi kosár NB I: az Alba drámai hajrában nyert a Szolnok ellen

Ez a párosítás akkor is rangadó, ha történetesen egyik csapat sem vezeti a bajnokságot, sőt, ha jelenleg egyiküket sem találjuk az első három között.

Az elmúlt évtized két legeredményesebb magyar csapata, az Alba Fehérvár és a Szolnoki Olajbányász rivalizálása már az 1990-es évek második felében is éles volt, azóta mindkét klubnak voltak aranykorszakai, s bár ebben az évadban mindegyikük ült már hullámvasúton, nem lehet azt állítani, hogy ne lennének a dobogóra esélyesek.

Bizonyosan ennek szólt, fél órával a feldobás előtt kígyózott sor a Gáz utcai csarnok pénztárainál, a vendégszektor pedig dugig tele volt, a szolnoki szurkolók percek alatt elkapkodták még hét közben a számukra biztosított kétszáz jegyet.

És nem is kellett csalódnia annak, aki látta ezt a csatát, akár a helyszínen, akár a televízió képernyője előtt, ilyenkor puffogtathatjuk el azt a közhelyet, hogy ez egy ütős reklám volt a sportágnak.

Azok után, hogy az Alba a szeptemberi nyitófordulóban 20 ponttal nyert Szolnokon, most egylabdás meccset játszott mivel azonban a legjobb vendégjátékos, Andre Jones tempója kimaradt az utolsó másodpercben, egy ponttal ismét győzni tudott.

Már az első negyed olyan volt, mint egy tűzijáték, történetesen a két csapat első hét próbálkozása mind a triplavonalon túlról esett, 3–2-es találati aránnyal az Alba jött ki jól az adok-kapokból, aztán Marijan Cakarun törte meg egy duplával a távoli próbálkozások sorát.

Ahogy azt várni lehetett a bajnokság legponterősebb csapatától és az immár négy amerikaival felálló Olajbányásztól – T. J. Price első meccsét játszotta piros-feketében, Nemanja Krsztics maradt ki a hat szolnoki légiósból –, hogy a támadó kosárlabda dominál majd ezen a mérkőzésen. A hazaiak tűntek élesebbnek, akik a nyitó negyed végén szerzett labdákból rendre könnyű kosarakat szereztek, a vezetőedző, Jesús Ramírez pedig nem ijedt meg már ekkor felküldeni két tinédzsert a pályára, Lukács Norbertet és Takács Milánt, akik nem is tűntek megszeppentnek egy ilyen hőfokú mérkőzésen.

Ami még inkább bosszanthatta Gasper Potocnikot, hogy csapata még akkor is könnyen engedte a gyűrűig az ellenfél hátvédeit, amikor visszaért védekezni, ráadásul a légies könnyedséggel kosárlabdázó Jones begyűjtötte a harmadik személyi hibáját, így csoda, hogy a Szolnok lőtávolon belül maradt a szünetre, pedig égett már tizenöttel is korábban.

Jones viszont így pihent, ez pedig kamatozott a Szolnoknak a nagyszünet után, mert folyamatosan faragta hátrányát a vendégcsapat, sokáig ment a „húzd meg, ereszd meg” játék a parketten, mígnem az utolsó négy perc már csak egypontos fehérvári előnnyel indult.

Hogy még sem tudott fordítani a Szolnok, az a hazai bravúrkosaraknak volt köszönhető, Markovics Luka duplája, Govens Darrin és Carlton Guyton triplája közel sem volt egyszerű dobás. De még így is volt egy esélye az Olajbányásznak, azonban a másodpercekkel korábban remek hármast elsüllyesztő Jones az utolsó pillanatban hibázott és megszólalt a duda.

Az Alba játékosok egy kupacban örültek – annak is, hogy az alapszakaszban oda-vissza legyőzték az ősi riválist.

ALAPSZAKASZ, 14. FORDULÓ
ALBA FEHÉRVÁR–SZOLNOKI OLAJ KK 90–89 (30–20, 21–25, 22–20, 17–24)
Székesfehérvár, 1700 néző. V: Cziffra, Tóth C., Söjtöry
FEHÉRVÁR: GOVENS 12/6, Guyton 8/6, MCDUFFIE 19/6, Csupkovics 8/6, Csorvási M. 8. Csere: LJUBICSICS 11/3, MARKOVICS 14, Molnár Márton 8, Lukács 2, Takács Milán. Edző: Jesús Ramírez
SZOLNOK: D. DAVIS 15/9, JONES 25/6, Tucker 6/3, Juhos 12/3, Cakarun 11. Csere: Rudner 3/3, PRICE 15/6, Tóth N. 2, Kovács P. Edző: Gasper Potocnik
Az eredmény alakulása. 3. perc: 9–6. 5. p.: 12–13. 8. p.: 20–18. 12. p.: 34–20. 15. p.: 41–30. 18. p.: 45–37. 22. p.: 58–50. 25. p.: 62–54. 28. p.: 69–62. 32. p.: 77–69. 35. p.: 81–78. 38. p.: 83–82
MESTERMÉRLEG
Jesús Ramírez: – Most van itt az idő arra, hogy örüljünk, és büszkék legyünk, mivel hetek óta arról beszélünk, hogy jó úton haladunk. A csapat az elmúlt három hétben megmutatta, hogy valóban csapatként funkcionál – és ez most csúcsosodott ki igazán. Nagyon sok klubnál volt változás, jövés-menés, nálunk állandóság van, ami feltétlenül pozitív. Nagyon kemény, fizikai összecsapás volt a mai, számunkra az első ilyen erőkifejtés az idényben, és a csapat ezt az akadályt jól vette.
Gasper Potocnik: – A szurkolók és a külső szemlélők számára is szórakoztató, jó mérkőzés volt. Az első negyedben teljesen az ellentétét csinálta a csapat annak, amit megbeszéltünk, és nagyon sok olyan kosarat engedtünk, amely javarészt a mi hibáinkból esett. A harminc kapott pont után már nehéz volt felzárkózni a folytatásban, mivel az Alba lendületben volt, és nem lehetett könnyen megállítani. Sok lehetőséget adtunk ellenfelünknek, amelynek játékosai meg tudták valósítani azokat az elemeket, amikben igazán jók. Ezenkívül az egy egy elleni védekezésünk nem volt megfelelő. A játékosaimra nem tudok rosszat mondani, mert energikusan játszottak, akartak, de edzői szempontból egy vesztes mérkőzés mindig rossz. Egylabdás meccs volt, amelyen kicsit a szerencse is az Alba pártjára állt, bár ez nem von le semmit sem a győzelme értékéből. A csapatomnál hiányoltam a koncentrációt, két hete dolgozunk együtt, így védekezésben és támadásban is sokat kell még fejlődnünk.