Címlapsztori: felült a trónra az „örökös” kihívó DVTK

Őrségváltásra került sor a női kosárlabda-bajnokságban, kedd este a DVTK Hun-Therm tíz ponttal legyőzte a fináléban a Serco Uni Győrt, és ezzel 3–0-ra megnyerte a párharcot. A borsodi klub története első bajnoki aranyérmét szerezte meg, s bizony nagyon régóta, 1992 óta áhítozott erre a sikerre. Harminckét év nagyon hosszú idő, főleg ha azt nézzük, korábban ötször is finálét játszhattak a piros-fehér mezesek.

Kopogtatás az aranykapun

A már említett 1991–1992-es idényben jutott először fináléba az azóta legendává váló Király Sándor vezetőedző együttese, ám a Pécs (edzője Vertetics István volt) nyert 3–1-re, és lett az első vidéki bajnok. A rákövetkező idényben bronzérmes lett a csapat, majd 1994-ben ismét az aranyért küzdhetett, de a Tungsram nagy fölénnyel, söpréssel győzött, így megint csak ezüst jutott neki, ahogy két esztendővel később újfent a Pécs elleni viszonylag szoros, de 0–3-mal végződő csata után. Ugyan Királyéknak a Magyar Kupában meglett az aranyérem (1993, 1994), a bajnoki sorozatban majdnem két évtizedes szünet jött, mire ismét döntőt játszhatott az együttes. 2015-ben a spanyol Maikel López vezette csapat már meccset is nyert a fináléban a Sopron ellen, de 3–1-re kikapott, így megint nem sikerült a csúcsra jutnia. Mint ahogy 2019-ben sem, újra a Sopron lett a bajnok, 3–0-val az immár Cziczás László vezette együttes elleni döntőben.

Valami alakul…

A férfivonalon a Zalaegerszeggel már duplán csúcsra jutó (2010-ben bajnoki cím és MK-győzelem) Völgyi Péter 2018-ban Diósgyőrbe igazolt sportigazgatónak, majd 2021-ben úgymond kényszerből már edzőként is vezette a csapatot – tulajdonképpen az 50 éves szakember érkezésekor indult el az újabb csúcstámadás felé a klub. 2022-ben felejthetetlen mérkőzésen, a DVTK Arénában óriási fordítást bemutatva Magyar Kupát nyert az együttes a néhány héttel később Európa trónjára felülő Sopron ellen, s érezhető volt, előbb vagy utóbb nagyon jó csapata lesz Miskolcnak. Abban az évben és 2023-ban is bronzérmes lett a DVTK, de tavaly mégis újra az Euroligáért (amelyben már az előző idényben bemutatkozott, nem is rosszul) indulhatott harcba, mivel a Sopron Basket nem vállalta az európai kupaszereplést, így a második Győr a csoportkörben, a Diósgyőr a selejtezőben kapott lehetőséget. A London Lions elleni párharcnak nem a piros-fehérek voltak az esélyesei, akik maguk is érezték, kemény dió lesz az európai sztárokat felvonultató rivális. Az angol fővárosban viszont megalapozta egész idényét az együttes: fantasztikus játékkal 15 pontos győzelmet aratott, s ugyan a visszavágót egy ponttal elveszítette, érződött, ez a keret nagyon egyben van. A gerinc egyben tartása (Kányási Veronika, Aho Nina, a montenegrói Milica Jovanovics, az ausztrál Darcee Garbin, a litván Monika Grigalauskyte és a fiatalok) mellett a válogatott Lelik Réka szerződtetése nagy fogás volt, s az új légiósok (a francia Ana Tadic és az amerikai Kaila Charles) alkotta társaság hamar csapattá kovácsolódott. Az Euroligában az első hat fordulóban veretlen DVTK idehaza mindent megnyert, s egyre inkább úgy tűnt, már első számú bajnokaspiráns. Közben a 2015 óta a bajnoki trónt kisajátító és két évvel ezelőtt Euroligát nyerő Sopronon látszott, már nem annyira erős, mint előtte majdnem egy évtizeden át, s hogy alighanem a Győr és a Diósgyőr között dől el a bajnoki cím sorsa.

Édes első, avagy hatodikra sikerült az aranyérem

Az alapszakaszban egyetlen meccset veszítő (azt is tét nélkül, már győztesként Szekszárdon) együttes veretlenül jutott be a fináléba, mert a BEAC után a címvédő Sopront is nullára verték meg Kányásiék, s a döntőben a Győrrel találkoztak, amelynek addigra nélkülöznie kellett két légiósát, Bridget Carletont és Destiny Slocumot, valamint Török Ágnest is, így szinte kötelező lett volna győzni. A szurkolók pedig nagyon lelkesek lettek, hiszen 32 éve vártak arra, hogy azt énekelhessék: „Bajnokcsapat!” A fináléban nem borult a papírforma, 3–0-val hozta az első aranyat a csapat, így kedden megkezdődhetett az ünnep. A harmadik győzelem után locsolták a pezsgőt a játékosok és stábtagok, levágták a hálót, ahogy az szokás, s Szabó István technikai vezető is újra elénekelhette a mikrofonba a Steppenwolf örökbecsűjét, a Born To Be Wildot, ahogy azt már megszokhattuk tőle egy nagy (kupa)győzelem után. Ám messze volt még a nap vége: a csarnok előtti placcon majdnem kétezer szurkoló izgatottan várta a csapatot, amely egy kisebb pódiumra fellépve csodálhatta meg a tiszteletükre rendezett tűzijátékot, majd az ultrák görögtűzzel és egyéb pirotechnikai elemekkel színesítették a programot, amely során elhangoztak a DVTK kedvenc rigmusai, dalai, természetesen közösen elénekelve a lányokkal.

„Kétezertizenöt óta senki sem tudta még csak megszorítani sem a Sopront, s eközben én megfogadtam, addig biztos nem hagyom abba a munkát, amíg nem leszünk aranyérmesek. Sosem adtuk fel a reményt, s mostanra sikerült egy olyan szakmai stábot és csapatot összerakni, amivel már reális esélyünk volt a bajnoki címre, amit nagy örömünkre végre megszereztünk” – mondta már a belvárosi bárban úgy éjféltájt Szabó Tamás, a DVTK főtitkára, miközben a zárt körű rendezvényen a játékosok, a stábtagok és a meghívottak javában ünnepeltek. Torok nem maradt szárazon, Szabó István ismét énekelt, Aho Nina pedig sokáig szorongatta a trófeát, amikor éppen nem a táncot ropta. A törzsdrukkerek, akik közt az általános vélemény az volt, milyen sokat jelent nekik, hogy ezt végre megélhették, nem győzték ölelgetni, szeretgetni a játékosokat és Völgyit, valamint közös fotókat készítettek kedvenceikkel, s a lányok által választott zenék közt természetesen rendszeres jelleggel felharsant egy-egy DVTK-s szurkolói dal, a mulatság pedig ki tudja mikor, talán hajnalhasadtával ért véget. Az viszont biztos: a Diósgyőr bajnoki ezüstszériája 2024. május 7-én ért véget.

VÉLEMÉNY

Király Sándor, a DKSK kétszeres Magyar Kupa-győztes, háromszoros bajnoki ezüstérmes edzője: – Nagyszerű dolog a bajnoki cím, ez a közönség tényleg megérdemli! Amikor odamentem Miskolcra 1989-ben, 14. helyezett csapatot vettem át, Boros Árpád elnök úr nem nagyon akarta elhinni, hogy három év alatt érmet nyerek az együttessel, de 1992-ben először meglett az ezüst. Kecskemétről mentem a Diósgyőrhöz, az első alkalommal hetvennégyen voltak ránk kíváncsiak, akkor kétségbe voltam esve, de később sokszor sikerült kinőnünk a régi városi csarnokot. Harminckét évet kellett rá várni, de megérte, megérhettem a bajnoki aranyat, szép volt, megnéztem mindhárom döntős meccset a tévében. Hívtak a helyszínre is, ám mondtam, hogy nem mennék, nem akartam megzavarni a csapatot. Nagyon büszke vagyok az első döntőbe kerülésre, hiszen az elődöntőben a szövetségi kapitány, Killik Laci bácsi vezette MTK-t vertük ki, amelynél a kilencedik ember is válogatott volt, ugyanakkor nagyon büszke vagyok a mostaniakra is, hiszen három-nullával nyerték meg a finálét. Tíz éven át dolgoztam az utánpótlásban, ezért végtelenül örülök annak is, hogy három olyan játékos is aranyérmet vehetett át, akit az akadémia nevelt ki. Szabó Tamás, a DVTK főtitkára: – Az előző másfél évtizedet szántam erre, így természetesen fantasztikus érzés végre magyar bajnoknak lenni. Nyertünk Magyar Kupákat, voltak sikereink a nemzetközi porondon is, szerepelhettünk az Euroligában a legutóbbi évadban és most is. Úgy tűnik, hogy utóbbi olyan szinten emelte a csapat teljesítőképességét, hogy most már megérett arra, hogy megszerezze a bajnoki aranyat is. Ambrus Erzsébet, a DKSK kétszeres bajnoki ezüstérmes játékosa: – Nagyon készültünk erre, mert érett a siker, az Euroligában majdnem bejutottunk a final fourba, a Magyar Kupa-győzelem is épphogy kicsúszott a kezünkből, reméltük, hogy a bajnoki cím meglesz. Harminckét évvel ezelőtt játszottam az első döntős miskolci csapatban, aztán 1994-ben is ezüstérmesek lettünk, azóta is vártam az aranyat, amikor más csapatokban játszottam, akkor is figyeltem a Diósgyőrt. Nagyon megérdemelt ez a bajnoki cím, megérdemeltük, talán mondhatom így, hiszen tíz éve edzősködöm az utánpótláscsapatoknál, és a keddi meccset is az utánpótlás-játékosok, a jövő reménységei között ülve szurkoltam végig. Aktív koromban is az ország egyik legjobb közönsége állt a hátunk mögött, akkor még a Pécs tábora vetekedhetett a drukkereinkkel, de most már egyeduralkodók ebből a szempontból. Bízom benne, hogy ez csak a kezdet, és hasonlóan szépen szerepelünk éveken keresztül, mint a Sopron.

Völgyi Péter: Tudtunk újítani a rájátszás végén

Miskolcon a meccs napján még egy áruházi pénztárt is kinyitottak az újdonsült bajnok edzőjének, aki az emberi tulajdonságaik alapján is választotta ki a csúcsra felérő csapat játékosait.

– Tisztességesen megünnepelték a bajnoki címet?
– Azt gondolom, igen, odatettük magunkat, ahogy kell. Egy szórakozóhelyen, bárban töltöttük az éjszakát, ott koccintottunk jó néhányszor – felelte a Nemzeti Sportnak a Győr ellen megnyert bajnoki döntő másnapján Völgyi Péter, a DVTK Hun-Therm edzője.

– Amire a mérkőzés után is utalt, nehéz Miskolcon végigmenni az utcán anélkül, hogy valaki megszólítaná? Volt már, hogy akartak venni egy kiló kenyeret a boltban ön helyett?
– Olyan nem, éppen a meccs napján viszont az egyik áruházban csak nekem kinyitottak egy pénztárat. Történnek vicces dolgok, ennek megvan a pozitív és a negatív oldala is, például nem sokkal azután, hogy Miskolcra érkeztem, kiszállítottak a kocsimból, mert nem ment jól a futballcsapatnak, és számon kértek, miért nem lövünk gólokat… Az elmúlt években szerencsére csak pozitív élményeket kellett átélnünk.

– Az Euroliga-negyeddöntős búcsú és az elveszített Magyar Kupa-döntő után fel kellett rázni a csapatot vagy ment minden a maga kitaposott útján?
– A játékunkat kellett felrázni, a Magyar Kupa elvesztett döntője arra világított rá, hiába vagyunk az Euroliga-sorozat miatt csalódottak és nagyon fáradtak, ettől függetlenül meg kell nyerni a hasonlóan fontos meccseket. A rájátszás vége felé már hasonlóan fáradt volt a társaság, de tudtunk újítani, jól használtuk ki a szünetet, és a megfelelő szintre pörögtünk fel a Sopron elleni elődöntőben, majd a fináléban is.

– Gondolkoztak előzetesen azon, hogy a Győr nagyon tartalékos lesz, és szinte kötelező megnyerni a bajnoki döntőt?
– Attól még, hogy a Győr tartalékos volt, ebben az összeállításban is nagyon veszélyes és jó csapat, ezt kedden és az első felvonáson is bizonyította. Elképesztően jól jött a pályaelőny, aminek megszerzésére az Euroliga-menetelés mellett is maximális figyelmet fordítottunk, ez is fontos része volt a bajnoki címünknek.

– Mi volt a legnagyobb erőssége a csapatának ebben az évadban?
– A csapatszellem, az összetartás és a kohézió, ami átsegített minket a nehezebb periódusokon. A sérülések miatt több embernek is más poszton kellett maradandót alkotnia akár az Euroliga-mezőnyben is, ez kifejezetten nehéz feladat. Kevesen voltunk, hogy ezt megoldjuk, február-március táján elfáradt a csapat, de megmaradt a kohézió. Ebben hisz a szakmai stáb is, ezért a játékosokat nemcsak a tudásuk, hanem emberi tulajdonságaik alapján is választottuk ki, és ez tökéletesen sikerült, ami nagyon ritka.

– Büszke arra, hogy a DVTK-ban a magyar játékosok is hasonlóan fontos szereplők, mint a külföldiek?
– Abszolút, az Euroliga-szereplés egyik legfontosabb hozománya, hogy tényleg sok magyar kosárlabdázó játszik az elitsorozatban, akár külföldön, akár honi csapatokban, ez nagyon jót tesz a sportágnak itthon. Leülepednek a tapasztalatok, mindenki beépíti a saját játékába, és így edzőként is sokkal könnyebb lesz továbbvinni ezt a folyamatot.

– Hogyan halad a következő idénybeli keret kialakítása? Van-e esetleg konkrétum azon túl, hogy ön marad az edző?
– Nemigen tudok még konkrétummal szolgálni, de nagyon jól haladunk, és rövid időn belül a keret nagy részét véglegesítjük a szerződésekkel. Nagyon hálásak vagyunk a játékosainknak, mindent kiadtak magukból a bajnoki címért, szerintem majdnem mindenki maradni is szeretne, viszont ha fejlődni akarunk és még jobbak lenni, kisebb változtatásokra szükségünk lesz.

– Mennyi ideje jut a pihenésre?
– Most van két hónap a csapatépítésen kívül előkészíteni a válogatott nyári munkáját, ezek mellett nem olyan feszes a napi tempó, nem kell meccsekre készülni, így sokkal könnyebb.

– Izgatott már a szövetségi kapitányi feladatai miatt?
– Az izgatottság nem jó szó, nagyon várom már a munka szakmai részét. A konkrét felkészülés valamikor júliusban kezdődik, érdekes és nagy kihívás összeegyeztetni a DVTK és a válogatott feladatait.

– A nemzeti csapattal rögtön egzotikus helyen, Ruandában léphet fel augusztus végén…
– Arra leszek kíváncsi, milyen csapattal tudunk kimenni, mindenkire számíthatok-e, akire szeretnék. Kérdés, hogyan sikerül a négyhetes felkészülés a hosszabb szünet után, amire óriási szükségük van a lányoknak, megdolgoztak érte. Kalandnak is fel lehet fogni a ruandai túrát, csapatépítésnek is jó, ha kiharcoljuk a vébéselejtezős szereplést, az a hab lesz a tortán!

MINIINTERJÚ: Kányási Veronika, a DVTK hátvédje

– Felfogta, hogy ön a klubtörténet első bajnokcsapatának kapitánya, így örökre beírta magát az egyesület históriás könyvébe? – Még nem igazán… Emészteni kell. Most még az ünneplés hatása alatt vagyunk, szurkolóink elképesztő hangulatot varázsoltak a csarnokba és utána az aréna elé, ahol még hosszasan együtt élveztük ki az első aranyérem okozta boldogságot. Elsősorban hálát érzünk mindannyian, hogy ennek a történelmi győzelemnek a részesei vagyunk.   – Nagyszerű idényük volt, az európai elitsorozatban majdnem a final fourig meneteltek, a Magyar Kupában döntőt játszottak, a bajnoki címet pedig megszerezték. – Attól függetlenül, hogy az Euroligában nem jutottunk a négy közé, utólag azért nagyszerű eredménynek tartom, hogy a negyeddöntő utolsó, szoros meccsén estünk ki. A kupadöntő miatt lehet hiányérzetünk, hiszen az utolsó pillanatokban kapott kosárral kaptunk ki, viszont a bajnokság mutatja meg igazán, mennyit dolgoztunk az idényben. Büszke vagyok arra, hogy szisztematikus munkával bizonyítottuk, mi vagyunk a legjobbak Magyarországon. Nem lehet egyvalamit kiemelni, miért mi lettünk a bajnokok, miért mi lettünk a legjobbak. Folyamatosan építkeztünk, remek közösséget alkottunk és nagybetűs csapat lettünk.   – Nyolcas soproni győzelmi sorozatot törtek meg, ami a bajnoki aranyérmet illeti, ráadásul a címvédőt verték meg az elődöntőben. Elképzelhető, hogy most a DVTK hasonló szériája kezdődik? – Kezdődhet… Azt gondolom, ez egy jó kezdet, és akkor leszünk erősek és tudunk a csúcson maradni, ha nem csak fellángolás ez a siker. Hiszem, képesek vagyunk hosszú ideig a legjobbak lenni!

A NŐI NB I 2023–2024-ES IDÉNYÉNEK VÉGEREDMÉNYE
Bajnok: DVTK Hun-Therm (Aho Nina, Aho Tyra, Kaila Charles, Fárbás Eliza, Darcee Garbin, Monika Grigalauskyte, Milica Jovanovics, Kányási Veronika, Lelik Réka, Oláh Fruzsina, Ana Tadic, Tenyér Zsófia, Toman Petra, Vég-Dudás Anna, edző: Völgyi Péter)
  2. Serco Uni Győr
  3. Tarr KSC Szekszárd
  4. Sopron Basket
  5. NKA Universitas Pécs
  6. Vasas Akadémia
  7. TFSE-MTK
  8. E.ON ELTE BEAC
  9. BKG-Prima Natura Szigetszentmiklós
10. VBW CEKK Cegléd