Völgyi Péter folytatná a munkát a női kosárválogatottal

– Hogyan szokta feldolgozni a kudarcélményeket? Gyorsan vagy inkább rágódik rajtuk egy darabig?
– Van a meccs után rögtön egy első benyomás és van egy hosszabb időszak, amikor elemezzük, hogy mi az ok valójában – felelte hétfő délután Bulgáriában Völgyi Péter, női válogatottunk szövetségi kapitánya. – Hogy miért nem jutottunk ki az Eb-re, annak egyértelműen a novemberi selejtezős ablak az oka, amikor kikaptunk otthon Bulgáriától. Cikáznak a gondolatok az ember fejében, sajnos, teljes csapattal, jó légióssal, ahogyan elképzeltem, csak a finnek elleni hazai meccs adatott meg. Nagy tapasztalatot szereztünk abban, hogy kell „összeállítani egy ablakot”, és hogy megtaláljuk az egyensúlyt, mit lehet belezsúfolni három-négy napba. Novemberben nem sikerült eltalálni az arányokat, most jobb állapotban érkeztek meg a lányok, jót tett nekik a pihenő, minőségibb munkát tudtunk végezni és Turner Yvonne érkezése pozitív lökést adott.

– A bolgárok a múlt vasárnapi utolsó meccsen érthetően felszabadultabbak voltak nálunk, viszont csibészségben is fölénk nőttek. Szó sincs arról, hogy sportszerűtlenséget kérjünk számon bárkin, de nem túl „jókislányok” a mieink?
– Ebben a kérdésben benne van az egyik legnagyobb problémánk, amit nem is tudunk orvosolni egyik napról a másikra. Bennünk nagy volt a feszültség, hiszen nemcsak megverni kellett Bulgáriát a hazai pályáján, hanem jelentős különbséggel győzni. Ha Juhász Dorka sérülése nem szól közbe, lett volna erre esélyünk, ám felborult a rotáció, a pályán elvégzendő feladatok és a taktika, amit a finnek ellen felépítettünk. Volt tehát bőven problémánk a meccset megelőzően, és való igaz, én is nagyon sok játékosból hiányolom nem is az elszántságot, hanem ahogyan fogalmazott, a csibészséget, ami a bolgárok részéről egy-egy szituációban megakadályozta, hogy még jobban elhúzzunk.

– Juhász Dorkával a pályán láthatóan más minőséget képviselünk. Készen áll ő arra, hogy fő vezére legyen a válogatottnak, vagy még időre van szüksége? Eddig elég pechesen alakult a karrierje a nemzeti csapatban.
– Hogy Juhász Dorka mire képes, az akkor dől el, ha el tud végezni egy hosszabb felkészülést a válogatottal. Ez a két-három nap arra elég, hogy valamennyire megtanulja az aktuális támadási és védekezési feladatokat. Ami még nagyon fontos egy csapatban, amelyben nincsenek szupersztárok, hogy az emberi kapcsolatok rendben legyenek, erre és sok minden másra sem elég három nap.

– Ahogyan utalt is rá, Turner Yvonne-nál kevés szimpatikusabb játékossal lehet találkozni, ráadásul remek képességű kosaras, viszont 37 éves. Számításba jöhet ő még jövőre a világbajnoki selejtezőn?
– Vonnie mindenképpen számításba jöhet, úgy váltunk el, hogy megköszönte a lehetőséget és csak annyit mondott, bármikor, minden mást félretéve áll rendelkezésre a legelső edzéstől az utolsó meccs lefújásáig.

– Az ideit is belevéve három Európa-bajnokságból csak egyen vett részt a magyar válogatott. A két hiányzása között összeszedett egy negyedik helyet, 2019-ben hetedik lett, tavaly világbajnoki előselejtezőt nyert. Miben látja a kiszámíthatatlanság okát?
– Ahogy említettem, nincsenek extra képességű játékosaink, így igazi csapatmunkával tudunk nagy eredményeket elérni. Ehhez több közösen töltött időre van szükség, de a versenynaptár feszített, több sorozatban vannak érdekelve a játékosok, mégis meg kell találni a módját, hogy többet készüljünk együtt. Melléraknám, hogy természetesen lehet „völgyipéterezni”, azonban a játékosok és a klubok egyéni felelőssége, hogy mindenki elvégezze azt a munkát, ami segíti őt jobb kosárlabdázóvá válni.

– Megbújhat a háttérben az önbizalomhiány is?
– A kerettagok tizennégy éves koruk óta az összes nyarukat végigdolgozzák az utánpótlás világversenyek miatt, így egy-egy sorozatba nem tudnak a kellő tűzzel belemenni. Van, amikor ezt a tüzet sikerül feléleszteni, mint a múlt héten a finnek ellen, vagy tavaly Ruandában az utolsó két mérkőzésen. Mivel ezek után mindig hosszú szünet következik, elölről kell kezdeni mindent, ami nagyon nehéz feladat.

– Mi következik most? Ha jól tudom, a jövő márciusi vébéselejtezőig nem lesz tétmérkőzésünk.
– Meghívtunk most nyolc olyan játékost, akivel egyéni képzőtáborban foglalkoztunk, és folyamatosan figyeljük, kik javíthatnak a jövőben a versenyhelyzeten, kik azok, akik be akarják rúgni a felnőttválogatott ajtaját. Ez a versenyhelyzet mindenkinek jót tenne, de még nincs meg, remélem, a következő hónapokban az jelent majd gondot, kiket hívjunk meg a magyar bajnokságban nyújtott kiváló teljesítményük alapján. Bár nem jutottunk az Eb-re, rengeteg olyan válogatott van, amelyik igen, miközben a világbajnoki selejtezőre még nem kvalifikált. Mindent meg kell tennünk a következő egy évben, hogy a vébéselejtezőnek a legütőképesebb válogatottal, jó felkészülésből menjünk neki.

– Függetlenül attól, miként értékelik a szakmai beszámolóját, szívesen folytatná a munkát a válogatott élén?
– Meg kell keresni a pozitívumokat és a negatívumokat, aztán döntést hozni ebben az ügyben. Igen, nagyon szeretném folytatni a munkát a stábommal együtt, mert hiszünk a csapatban, és abban, hogy sokkal eredményesebbek lehetünk.

– Szerdán már a DVTK-nak tart edzést, a keretben több válogatott játékossal. Ez ilyenkor nyomasztó, vagy inkább megkönnyíti a továbblépést?
– Ha őszintén meg tudjuk beszélni a történteket, nyilvánvalóan jól megy majd tovább a közös munka, de mivel rossz szájízzel zártuk a selejtezősorozatot, túl kell ezen tenniük magukat nekik is, és nekünk is Ábrahám Márti segédedzővel.