Ha minden jól megy, a közeljövőben elkészülhet a nyolcezer nézőt befogadó aréna, ám addig türelemmel kell lenniük szurkolónak és a szomszédos városi sportcsarnokban öltöző játékosnak is.
Gálhidi György, a Dunaferr szaktanácsadója Sopronban ugyanazt a csapatot küldte pályára, amely szerdán játszi könnyedséggel győzte le a Békéscsabát. A 3–0-s sikert elérő futballisták ezúttal azonban nem igazán erőltették a támadásokat. A Dunaferr játékosai leginkább a védekezésre és az ebből indított kontrákra figyeltek. Így nem csoda, hogy az első negyedóra elteltével azt jegyezhettük fel: a hazaiak egyre nagyobb fölényben vannak, elsősorban Jozef Majoros és Tóth István remek szélsőmunkájának köszönhetően. Aztán egyszer csak a 17. percben – a derült égből érkező villámcsapás minősítés helytálló is lenne, hiszen ekkor sütött ki először a nap szombat délután Sopronban, és a hazaiakat is villámcsapásként érték az események – Nikolov Balázs az elalvó védők közül kilépve megszerezte a vezetést a vendégeknek. Erre nem számított senki, természetesen elsősorban a hazaiak nem, akik meg is zavarodtak a kapott találattól.
Ekkor már nem voltak fölényben a vendéglátók, sőt, a dunaújvárosiak többet birtokolták a labdát. Egy-két helyzet adódott a soproniak előtt is, ám Bita Lászlónak nem kellett érdemben a játékba avatkoznia. Félóra elteltével Csiszár Ákos mutatta be, hogy mit kellene csinálniuk a csatároknak: óriási gólt rúgott a bal felső sarokba. Az eset szépséghibája az volt, hogy nem a kaput, hanem a hazai kispadot pókhálózta ki… Somogyi József viszont ebből is értett, és a Balaskó Iván buktatásáért megítélt tizenegyest értékesítve egyenlített. A télen Dunaújvárosból Sopronba igazoló Balaskó főszereplővé lépett elő, hiszen előbb összehozott egy büntetőt, majd nem sokkal később 21 méterről óriási gólt rúgott. Az első félidőben tehát sikerült fordítaniuk a hazaiaknak, és látszott az újvárosiakon, hogy ekkor ők lepődtek meg az események alakulásától. Jókor jött a vendégeknek a szünet, rápihenhettek a két kapott találatra, rendezhették a sorokat, ám gyanítható volt, hogy az önbizalmát viszszanyert soproni együttes ellen már nem tudnak csodát tenni. Főleg akkor nem, ha a soproniak a folytatásra ki tudják javítani az első félidei hibáikat. Gondolhatunk itt arra, hogy túl nagy volt a távolság védők és csatárok között, olykor pedig annyira örültek a labdának, hogy négyen, öten rontottak rá egyszerre, így pedig nehéz volt azt kihozni a tizenhatos előteréből.
A fordulás után úgy tűnt, hogy Komjáti András, a hazaiak edzője dolgozott hatékonyabban a szünetben. Na, nem csupán azért, mert ő kettőt cserélt, míg a másik oldalon minden maradt a régiben, hanem azért is, mert az egyik új embere, Eugujia Javrujan az 57. percben megszerezte a hazaiak harmadik gólját. A légiós beállásával nemcsak egy újabb gólnak tapsolhatott a soproni publikum, hanem változatosabb és gyorsabb is lett a vendéglátók támadójátéka. Szűk tíz perccel később az örmény csatár ismét a figyelem középpontjába került, amikor a kapufára csúsztatta a labdát. A dunaújvárosiak lelkesen küzdöttek a második félidőben, ám a sokkal rutinosabb házigazdák szép lassan
Mestermérleg
Komjáti András a Sopron edzôje:
Gyengén kezdtük a mérkôzést. Hiába beszéltük meg, kikre kell különösen figyelnünk, mégis az újvárosiak jutottak elônyhöz. Az elsô félidei játékunkkal annak ellenére sem voltam elégedett, hogy megszereztük a vezetést. Fordulás után legalább eredményesek voltunk, de abban biztos vagyok, hogy ilyen játékkal többet nem tudunk pontot szerezni a bajnokságban…
Gálhidi György a Dunaferr szaktanácsadója
Nagyszerűen kezdtünk, megleptük a soproniakat. Gólunk után is volt néhány helyzetünk, ám ezeket már nem tudtuk értékesíteni. Megpróbáltuk tartani a minimális elônyt, ám ez sajnos nem sikerülhetett. Be kell vallanom, hogy a második félidôre elfáradtunk, és a Sopron minden tekintetben fölénk kerekedett.
felőrölték a vendégeket. Ennek ellenére kalapot kell emelni a Dunaferr előtt, hiszen a piros-fehérek egy pillanatig nem csüggedtek, nem adták fel a reményt, küzdöttek, hajtottak. Húsz perccel a vége előtt Balaskó és Klement Balázs, csakúgy mint az első félidőben, ezúttal is összefutott a tizenhatoson belül, és ebben az esetben is tizenegyest kellett volna kapnia a Sopronnak, ám ezúttal elmaradt a bírói sípszó. Tizenhárom perc volt hátra a mérkőzésből, amikor Gálhidi György elkezdett tartalékolni, lehívta a pályáról csapata legrutinosabb, és mondjuk ki nyugodtan, legjobb játékosát, Lengyel Ferencet, s ezzel gyakorlatilag el is dőlt a találkozó. Somogyi József a 83. percben még magabiztosabbá tette a Matáv sikerét.
A Dunaferr játékosainak a nagy különbségű vereség és a sok kapott gól ellenére sem kell szégyenkezniük, az már az ő pechjük, hogy a négy hazai találatból három született rögzített játékszituáció után – kettő szabadrúgásból és egy tizenegyesből. A soproniak számára megnyugtató lehet ez a hazai pályán elkönyvelt könnyed siker, ám arra azért nem árt emlékezniük, hogy egy rutinos, jobb csapat ellen még ennél is többet kell produkálniuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hazaiak biztató játékot mutattak, s erre lehet építeniük a jövőben is.
Percről percre10. perc: Lengyel indította jó ütemben a jobb oldalon Nikolovot, a középpályás szépen ment el Tóth István mellett is, már éppen visszapasszolt volna az alapvonal közeléből, amikor a keresztező Lambulics becsúszva szögletre mentett.
13. perc: Tóth István hozta fel a labdát a soproni bal oldalon, majd középre Balaskóhoz passzolt, aki azonnal Majoroshoz játszott. A szlovák légiós a jobb lábáról a balra tette a labdát, és 17 méterről ballal kapura lőtt, de Bita könnyedén hárított.
17. perc: A labdát Lengyel ívelte fel a hazai tizenhatos előterében ólálkodó Nikolovnak, aki Lambulicsot megelőzve mellel átvette azt, majd a kapujából kilépő Farkas Balázs mellett megtolta, és balról, öt méterről, kissé kisodródott helyzetből, ballal a kapu bal oldalába helyezett.
0–124. perc: Somogyi, Sira volt a labda útja, majd a támadó a mélységből meginduló Balaskót szöktette remekül. A Dunaferrtől a télen igazolt fedezet a kapujából kifutó Bita mellett megtolta ugyan a labdát, a visszazáró Csehi azonban a legjobbkor tudott felszabadítani.
34. perc: Balaskó a balösszekötő helyén betört a vendégek tizenhatosára. Alighanem becsapta volna Klementet is, ám a dunaújvárosi játékos elhúzta Balaskó lábát, ezért a játékvezető határozottan a tizenegyespontra mutatott. A labda mögé Somogyi állt, aki jobbal, higgadtan helyezett a bal sarokba.
1–138. perc: Szabadrúgáshoz jutott a Matáv, 21 méterre a Dunaferr kapujától. A labdát Balaskó tette le, majd jobb lábbal, fantasztikus mozdulattal csavarta azt a jobb felső sarokba.
2–149. perc: A Lengyeltől kapott labdát Drobnjak dajkálta egy kicsit a soproni büntetőterület vonalán, majd ballal, 16 méterről
Fény és árnyék
Futballmérkôzésen nem sok lehetôség van arra, hogy a résztvevôk és a nézôk megemlékezzenek történelmünk nagyjairól. Sopronban a legjobb megoldást választották erre, bizonyítva, hogy minden megoldható. A találkozó kezdése elôtt, miután felsorakoztak a csapatok a pályán, a hangszórókból felcsendült a Himnusz, ünnepélyessé téve ezzel azok március 15-jét is, akik nemzeti ünnepünkön is futballmérkôzésre látogattak.
Fontosak a szponzorok, de talán nem annyira, hogy veszélyeztessék a játékosok egészségét. Sopronban a hazai kispad elôtt, az oldalvonaltól nem túlságosan távol egy közel harminc centi magas kis hirdetési tábla található. Isten ôrizzen attól, hogy valaki a sarkára vagy véletlenül a peremére essen, hiszen az komoly bajt is okozhatna.
gyengén kapura lőtt, ám Farkas Balázsnak nem okozott gondot, hogy védjen.
57. perc: Növelte előnyét a hazai csapat. Majoros a szünetben csereként beállt, a leshatárról induló Javrujan elé tette a labdát, aki Vaskót lerázva hét méterről, jobbal átemelte a labdát Bita felett, ami a kapu közepébe hullott.
3–166. perc: Majoros csavart be egy szögletet a jobb oldalról, az ötösön belülre érkező labdára Bita helyett Javrujan csapott le, de négy méterről a felső lécre csúsztatott.
78. perc: Javrujan tette ki a labdát a jobb oldalon érkező Majorosnak, aki néhány méter megtétele után gondolt egyet, s jobbal, 19 méterről nagy erővel kapura lőtt, ám a léc alá tartó labdát Bita szögletre öklözte. A szögletet Balaskó ívelte be balról, a hosszú oldalon jött Csiszár, de két méterről a bal felső sarok mellé fejelt.
83. perc: Megadta a kegyelemdöfést a Sopron. A Vaskó ellen megítélt szabadrúgást Somogyi végezte el 19 méterre a kaputól, majd szépen csavart Bita kapujának jobb alsó sarkába.
4–1